Izomrendszer Általános izomtan: izom felépítése izom vérellátása izmok osztályozása: - alak szerint eredési hely száma szerint működés szerint izomműködés

Részletes izomtan A fej izmai A törzs izmai A végtagok izmai

Keringés szervrendszere A vér összetétele: a vérsejtek a vérplazma összetétele a vér vegyhatása

A vörösvérsejtek (erythrocyta) mennyiség, méret, alak, élettartam képzés felépítése, működés vércsoportok: - ABO-vércsoportrendszer - Rh-vércsoportrendszer

Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek Vérlemezek Felépítés Fánk alakú Gömbölyded vagy szabálytalan,változó Szabálytalan alak Sejtmag Éretten nincs Van Nincs Méret 7-8 mikrométer 5-22 mikrométer 2-4 mikrométer Mozgás Passzív Passzív vagy aktív Szám/mm3 4,5-5,5 millió 6-8 ezer 150-300 ezer Termelődés helye Vörös csontvelő Vörös csontvelő és nyirokrendszer Előfordulás Érrendszerben Érrendszerben, szövetek között Élettartam 120 nap 1-2hét 14 nap Feladat Légzési gázok szállítása Védekezés(ellen-anyagok termelése, bekebelezés) Véralvadás Pusztulás helye Lép, máj Sérülés, fertőzés helye vagy a májban Véralvadás helyén vagy a májban Betegségek Vérszegénység, hemolízis. Leukémia Hemofília

Fehérvérsejtek (leukocyta) Granulocyták Agranulocyták: - lymphocyták - monocyták

Vérlemezkék (thrombocyta) jellemzés: mennyiség, méret, alak, élettartam véralvadás (haemostasis)

A vérplazma összetétele Víz Fehérjék Véralvadási faktorok Ionok Cukor Bilirubin Maradéknitrogén

A szív felépítése, és működése A szív elhelyezkedése, üregei, a szívbillentyűk A szív falának szerkezete: - endocardium (szívbelhártya, szívbillentyűk) - myocardium (szívizom) - epicardium (a szívburok zsigeri lemeze) Vérellátása: Artériás vérellátás: jobb és baloldali koszorús artéria funkcionális végartériák Vénás vérellátás: - vena cordis magna (szív legnagyobb saját vénája) - sinus coronarius (utolsó vénás szakasz, a jobb pitvarba ömlik)

A szív felépítése, és működése A szív ingerképző és ingerelvezető rendszere A szív külső idegei (a szinuszcsomóhoz futnak): Trunkus sympathicus (veg. szimp. ingerületet szállít) Nervus vagus (veg. paraszimp. ingerületet szállít) A szív működése (szívhangok I.,II., szívzörej) Elektrokardiográfia (EKG) Keringési perctérfogat

Az erek Az erek jellemzése Kis vérkör Nagy vérkör legfontosabb artériái: Aorta: - Felszálló aorta: a jobb és baloldali koszorús artéria ered belőle - Aortaív három ága: fej-kar artériák: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a jobboldali felkart, az alkart és a kezet vérrel A. carotis communis sinistra: ellátja a nyak, fej és az agyvelő baloldali részét

A nagy vérkör legfontosabb artériái 3. Artéria subclavia sinistra: ellátja az agy- és gericvelőt, ill. a baloldali felkart, az alkart és a kezet vérrel Leszálló aorta ágai: Mellkasi aorta: tüdőt látja el vérrel Hasi aorta: a has falát, ill. külön zsigeri ágakkal a páros és páratlan zsigeri szerveket látja el vérrel Közös csípőverőér: Belső csípőverőér: kismedencét látja el Külső csípőverőér: alsó végtagot látja el

A nagy vérkör legfontosabb vénái V. cava superior: összegyűjti a rekesz fölötti rész, a felső végtagok, ill. a fej és a nyak vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. V. cava inferior: összegyűjti az alsó végtagok, a kismedence, a páros hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. A szív jobb pitvarába ömlik. V. portae: összegyűjti a páratlan hasi zsigeri szervek, ill. a máj vénás vérét. Két hajszálérhálózata van, ezt portális keringésnek hívjuk. A v. cava inferiorba ömlik, nem közvetlenül a szívbe.

Az erek A magzati vérkeringés A vérnyomás A vér áramlási sebessége A vérmennyiség eloszlása a szervekben Idegi és kémiai szabályozás

A magzati vérkeringés, a méhlepény

A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer: a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért (a magzati életben kizárólag a máj kap oxigénben dús vért) a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) - itt a vénás és az arteriás vér keveredik)

a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdőartériába (truncus pulmonalis) jut a vér egy része a tüdőartériából a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a vér többi része eljut a tüdőbe, ahol nincs gázcsere, majd a v. pulmonalison keresztül a bal pitvarba, onnan a bal kamrába, majd az aortába kerül, ezután a nagy vérkörnek megfelelően áramlik tovább a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe

A magzati vérkeringés sajátosságai a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól  b) Az anyagcsere a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!) c) artériás vért csak a máj kap a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: foramen ovale -> bal pitvar pitvar-kamrai szájadék -> jobb kamra 

d) a magzati életben meglevő összeköttetések: ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között) Ezek az összeköttetések születés után záródnak A köldök vénát (vena umbilicalis) és a köldök artériát (arteria umbilicalis) születéskor átvágják és elkötik

Idegi szabályozás Nyúltvelői vazomotor (érmozgató központ) A kisartériák átmérőjét a paraszimpatikus vegetatív rostok tágítják, míg a szimpatikus rostok szűkítik. A vazomotor központ működését befolyásolják: A központi idegrendszer egyes részei (pl. limbikus rsz.) A vér oxigéntartalmának csökkenése A vér hőmérsékletének változása

Kémiai szabályozás A különböző kémiai anyagok hatásukat az erek simaizomsejtjeire fejtik ki: Acetilkolin: értágító hatású Hisztamin, szerotonin, bradikinin: értágító hatású Adrenalin: érszűkítő hatású Vazopresszin: érszűkítő hatású

A nyirokrendszer A nyirok A nyirokszervek: Nyirokkeringés nyirokcsomó: felső végtagi, mellüregi, hasüregi, alsó végtagi, feji, nyaki nyirokcsomók mandula lép csecsemőmirigy Nyirokkeringés

A nyirok A nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződik a vérplazmából A szövetközti rések → nyirokkapillárisok → nyirokerek →nyiroktörzsek (legnagyobb a mellvezeték (ductus thoracicus))→ angulus venosusba ömlik (vénás vér) Plazmafehérjéket és zsírt tartalmaz

A nyirokcsomó Bab alakú Felépítése: kötőszövetes tok kéregállomány: nyiroktüszőket tartalmaz, lymphocytát termel velőállomány: fagocitáló sejteket tartalmaz Funkciója: Lymphocytákat termel, melyek a nyirokáramlás révén bekerülnek a rendszerbe Védekezés a nyirokcsomókba került baktériumokkal szemben a fagocitáló sejtek segítségével

A mandula Típusai: - orr vagy garatmandula - szájpadmandula - nyelvmandula Állományában nyiroktüszők találhatók, melyek T- és B-lymphocytákat termelnek→ immunvédekezés A mandula, mint „góc”

A lép Kékesvörös színű, páratlan szerv A rekeszizom alatt, a hasüreg bal oldalán található Két állománya: Fehér pulpa: lymphocytákat termel Vörös pulpa: vért raktároz (akár a teljes mennyiség 1/6-át) Kiszűri és lebontja a kiöregedett és káros vörösvérsejteket és vérlemezkéket Eltávolítása után a máj veszi át a szerepét

A csecsemőmirigy A szegycsont mögött helyezkedik el Legnagyobb fejlettségét csecsemő- és kisgyermekkorban éri el Pubertás korban elsorvad és zsírszövet foglalja el a helyét A T-lymphocyták fejlődésének és érésének a helye Celluláris immunválaszért felelős

Köszönöm a figyelmet!