IMMUNPATOLÓGIA IMMUNRENDSZER – genetikailag kódolt elemek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Megoldások.
Advertisements

A fertőzések elleni immunológiai védelem
A védekezés.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
A B-sejt differenciáció antigén jelenlétében lezajló folyamatai
Vér.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Az immunrendszer szervei és sejtjei
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Védőoltások.
LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA
Készítette: Leidecker Orsolya
Az autoimmun betegségek kialakulásának mechanizmusai
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK CD4+ T SEJTEK
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
IMMUNPATOLÓGIA IMMUNRENDSZER – genetikailag kódolt elemek
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS. DC Epitél sejtek PERIFÉRIÁS LIMFOID SZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK SEJTEK KÖZÖTTI SZÖVET SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK.
A PATOGÉNEK ELLENI IMMUNVÁLASZ
OLDOTT FELISMERŐ MOLEKULÁK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
Kötelező irodalom: Immunbiológia (Szerkesztők: Gergely János
PROTEKTÍV IMMUNITÁS Vírusok Baktériumok Protozoa Gombák Férgek
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
PROTEKTÍV IMMUNITÁS Vírusok Baktériumok Protozoa Gombák Férgek
A PARAZITÁK ELLENI IMMUN VÁLASZ
Az immunrendszer végrehajtó funkciói
A BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
A HIV FERTŐZÉS IMMUNPATHOGENEZISE. A HUMÁN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV)
A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA - GYULLADÁS
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Autoimmun betegségek.
A KOMPLEMENTRENDSZER MŰKÖDÉSE
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK MHC I és II osztályba tartozó molekulákat is kifejeznek Kostimuláló molekuákat expresszálnak (B7, CD40) Képesek „exogén”
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
A PARAZITÁK ELLENI IMMUNVÁLASZ
Immunbiológia - I.
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
Immunbiológia - II. A T sejt receptor (TCR) heterodimer CITOSZÓL EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN kötőhely  lánc  lánc VV VV CC CC VV VV
AZ IMMUNVÁLASZ LEFOLYÁSA IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS. Monociták/makrofágok Dendritikus sejtek Granulociták NK sejtek komplement rendszer A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES.
! ! ! Előadás anyagok letölthetők:
AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA
BAKTERIÁLIS SZENNYEZÉS
KOMPLEMENT RENDSZER IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem.
A fertőzések elleni immunológiai védelem
AZ IMMUNRENDSZER KÉT ÁGA TERMÉSZETES IMMUNITÁS SZERZETT IMMUNITÁS.
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?). A B-sejt aktiváció fő lépései FELISMERÉS AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ Ea termelés Izotípus váltás.
OLDOTT FELISMERŐ MOLEKULÁK MANNÓZ BINDING LEKTIN.
AZ AKUT GYULLADÁS ÉS AKUT-FÁZIS VÁLASZ.
INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ. Példák intracelluláris baktériumokra.
AZ EXTRACELLULÁRIS PATOGÉNEKRE ADOTT IMMUNVÁLASZ.
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS TOVÁBBI MECHANIZMUSAI Gyulladás, akut fázis válasz Fagocitózis- antigén prezentáció (makrofág, DC) Opszonizáció (Komplement,
Nem megfelelően szabályozott immunválaszok, amelyek saját szövetek, nem patogén mikroorganizmusok vagy ártalmatlan környezeti antigének ellen irányulnak.
Vakcinák. Edward Jenner Fekete himlő Tehén himlő Fekete himlő Tehén himlő
Fertőzés immunológia Dr. Falus András egyetemi tanár
14. Paraziták ellen kialakuló immunválasz. Parazitafertőzések csoportosítása Egysejtű élősködők által (Protozoa) okozottak Többsejtű férgek A fejlődő.
Előadás másolata:

IMMUNPATOLÓGIA IMMUNRENDSZER – genetikailag kódolt elemek – fejlődési programok – új sejtek folytonos termelődése és pusztulása – folytonos kapcsolat a környezettel Csökkent, gátolt immunitás Egy vagy több funkció hiányzik vagy gátolt Fokozott, nem szabályozott immunitás Egy vagy több funkció túlműködik Szerzett – Környezeti faktorok – Deviáns reakciók – Spektrális betegségek Genetikailag meghatározott – Funkcióvesztéses mutáció – Megváltozott génexpresszió – Genetikai prediszpozició Sejt differenciáció zavara – B, T, NK vagy más együttműködő sejtek Sejt funkció zavara – aktiváció, sejt pusztulás, jelátvitel, kommunikáció A zavart reguláció szintjei – DNS, RNS, fehérje, post-transzlációs, szekréció

A PATOGÉNEK ELLENI IMMUNVÁLASZ

AZ ELSŐ VÉDELMI VONAL MECHANIZMUSAI A BŐRBEN ÉS A NYÁLKAHÁRTYÁBAN BÉL LÉGZŐ URO- GENITÁLIS SZEM Szorosan illeszkedő hámsejtek MECHA-NIKAI Folyadék áramlása Izzadás Hámlás Nyálka Nyál, Étel Folyadék, Nyálka, Levegő áramlása Folyadék áramlása Vizelet Ondó Könny KÉMIAI Sebum Zsírsavak Tejsav Lizozim Savasság Enzimek Fehérje bontás Orr váladék Savas hüvely váladék Spermin és Zn tartalmú ondó Lizozim tartalmú könny Antimikrobiális peptidek (defenzinek) MIKRO-BIÁLIS Bőrbaktérium Bélbaktérium Normoflóra

Baktériumok, Vírusok, Gombák Paraziták PATOGÉNEK Baktériumok, Vírusok, Gombák Paraziták Egysejtes protozoa Soksejtes férgek MAGAS KEZDETI DÓZIS MENEKÜLÉSI MECHANIZMUSOK A VÉDELMI MECHANIZMUSOK ELKERÜLÉSÉRE EMBERI SZERVEZET TÁPANYAGBAN GAZDAG A PATOGÉNEK SZÁMÁRA VÉDELMI MECHANIZMUSOK Fizikai határok/Természetes immunitás Szerzett immunitás Betegség – orvosi gyakorlat A természetes immunitás nem tudja fékezni a fertőzést A patogén eljut a perifériás nyirokszervekbe és aktiválja az adaptív immunválaszt

Környezet Immunrendszer Tolerancia Immunválasz SELF NON-SELF Destructive SELF Immunválasz Mértéke Minősége

A PATOGÉNEK ÁLTAL KIVÁLTOTT SZÖVETKÁROSODÁSOK Bakteriális bélfertőzés BETEGSÉG Tonsilitis Skarlát Toxic shock szindróma Ételmérgezés Diphteria Tetanus Cholera Gram (-) szepszis Meningitis Pneumonia Tífusz Bakteriális bélfertőzés Sebfertőzés Pestis Himlő Bárányhimlő Hepatitis Polyiomyelitis Kanyaró Subacute sclerosing panencephalitis Influenza, megfázás

A FERTŐZŐ PATOGÉNEK ELLENI GYULLADÁSI VÁLASZ CITOPATIKUS HATÁS – CITOPROLIFERATIVE GYULLADÁS Akut és krónikus gyulladás Egyedi sejtek pusztulása Kismértékű gyulladás a gazdaszervezet immunfolyamatai által Virus zárvány testek – CMV, adenovirus Fuzionált sokmagvú sejtek Az epitél sejtek módosulása, proliferációja Epitél és limfoid dysplasia – tumort keltő vírusok NEKROTIZÁLÓ GYULLADÁS Toxin – közvetített léziók Clostridium, HBV-fertőzött hepatociták, HHV neurons KRÓNIKUS GYULLADÁS HBV cirrhosis a májban Schistosoma – fibrózis a májban

ZÁRVÁNY TESTEK EBOLA VÍRUSSAL FERTŐZÖTT MÁJBAN

HUMÁN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS OKOZTA SOKMAGVÚ SEJTEK

A PATOGÉNEK ÁLTAL KIVÁLTOTT SZÖVETKÁROSODÁSOK BETEGSÉG Vese betegség Érlerakódás Glomerulonephritis Vese károsodás Másodlagos syphilisben Átmeneti vese lerakódás Reumás láz Hemolitikus anaemia Tuberculosis Tuberculoid lepra Aseptikus meningitis Lyme arthritis Schistosomiasis Herpes stromalis keratitis

A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELLENI GYULLADÁSI VÁLASZ Sokféleség a patogénekben és a gyulladási mediátorokban Közös vonások a hisztológiában és a morfológiai megjelenésben POLIMORFONUKLEÁRIS BESZŰRŐDÉS Akut szövetkárosodás Megnövekedett ér áteresztő képesség Neutrofil exudátum (genny) Piogén baktériumok Kemoattraktáns f-Met peptidek Kemoattraktáns C5a LPS-közvetített makrofág aktiváció MONONUKLEÁRIS BESZŰRŐDÉS Effektor sejt bevándorlás Plazma sejtek (Syphilis leziók) T sejt beszűrődés virus fertőzés – akut intracelluláris baktérium – akut férgek, spirocheták – krónikus Granulamás gyulladás M. tuberculosis, Schistosoma Spektrális betegségek M. leprae, Leishmania Erős válasz, sok limfocita Kevés patogén és makrofág Gyenge válasz, kevés limfocita Sok patogén és makrofág

AKUT GYULLADÁS Jelei: pir, (rubor), hő (calor), duzzanat (tumor), fájdalom (dolor), funkció kiesés. Bőr erythema. Értágulat, folyadék és fibrin kiáramlás az alveoláris térbe, polimorfonukleáris sejtek beáramlása Gyulladás folyamatai: Értágulat: fokozott véráramlás a gyulladás helyére, pír és felmelegedés Ér áteresztő képesség: az endotél sejt réteg áteresztővé válik az endotél sejtek sérülésétől vagy a kémiai mediátorok hatására Exudation: fluid, proteins, red blood cells, and white blood cells escape from the intravascular space as a result of increased osmotic pressure extravascularly and increased hydrostatic pressure intravascularly Vascular stasis: slowing of the blood in the bloodstream with vasodilation and fluid exudation to allow chemical mediators and inflammatory cells to collect and respond to the stimulus.                                  

Az alsó karon ödémás duzzanat és erythémás pír látható A tágult venula falát polymorphonucleáris sejtek határolják, melyek diapedezissel átjutnak a basal membránon és elérik az extravaszkuláris teret. Az akut gyulladást a gyulladásos sejtek számának növekedése jelzi. Az akut gyulladás legszembetűnőbb jele a fehérvérsejt szám növekedése a vérben. A kép a szegmentál maggal rendelkező neutrofil granulociták felszaporodását mutatja.

A neutrofil granulociták a fertőzött szövetbe vándorolnak, bekebelezik a kórokozókat, elpusztulnak, a fagociták bekebelezik őket A neutrofil granulociták tárolási helye a csontvelő, ahonnan fertőzés hatására a vérbe vándorolnak

A baktériumok kötődése fagocita receptorokhoz bekebelezést és lebontást eredményez A baktériumok kötődése jelátvivő receptorokhoz citokin termelést eredményez