100 négyzetcentiméter felületen egy bevásárlókocsiban 860 ezer baktérium van, egy vécéülőkén 1180.

Immunológiai memória Lakosság: 46 000 Terület: 1400 km2 1781: Kanyarójárvány a Faroe szigeteken A járvány elmúltával a sziget kanyarómentes 65 évig 1846: Újabb járvány Azok a 65 évnél idősebbek, akik megbetegedtek 1781-ben nem kapták meg a fertőzést, de néhány idősebb egyén megkapta Létezik egész életen át tartó védettség egyes vírusok ellen A memória fenntartása nem igényli a vírus folyamatos vagy időszakos jelenlétét !

! ! B-sejt memória válasz: Gyorsabb Intenzívebb (több ellenanyag) Nagyobb affinitású ellenanyagok Más izotípusú ellenanyagok Csak T-sejt függő B-sejt válasz esetén!

! ellenanyagszint napok szekunder válasz az A antigénnel szemben primer válasz az A antigénnel szemben primer válasz a B antigénnel szemben napok

! Elsődleges válasz Memória válasz Tulajdonság Elsődleges válasz Memória válasz Válasz intenzitás alacsonyabb magas Ellenanyag izotípusa ált.IgM (IgG) IgG, IgA, IgE Ellenanyag affinitása alacsony affinitás magas affinitás nagy variábilitás Kiváltó ok Minden immunogén Csak protein antigének

! B-LIMFOCITA PLAZMASEJTEK eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor fejlődés: bursa ekvivalens szövetekben (magzati máj, majd csontvelő) lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B- limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) aktiválás: antigén, makrofággal vagy T-limfocitával való kölcsönhatás, limfokinek, citokinek aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak PLAZMASEJTEK funkció: - ellenanyag-termelés - humorális immunválasz

! ! ellenanyag BCR (B-sejt receptor) Aktív Passzív a gazdaszervezet maga termeli kész ellenanyagokat az ellenanyagokat, immunsejteket kap a gazdaszervezet ellenanyag BCR (B-sejt receptor) B-sejt: sejtfelszíni ellenanyag! Antigén felismerés, sejt aktiváció Plazma sejt, nincs sejtfelszíni ellenanyag, csak termelt ellenanyag. Ellenanyag kiváltott effektor funkciók. Az adott B-sejtből differenciálódott plazmasejt ugyanazt a specificitást, (variábilis doméneket ) hordozza, mint az eredeti B-sejt ! !

A T-sejt függő B-sejt aktiváció eredménye lehet: 1. Nem felismerő B-sejt----apoptózis. 2. Felismerő, túlélő B-sejt a. Rövid életű plazmasejt (az IgG féléletideje kb.20nap) főként a nyirokcsomóban b. Hosszú életű plazmasejt. Több évig termelheti ugyanazt az ellenanyagot,főként a csontvelőben található, speciális túlélő faktorok. (IgA termelő a nyálkahártya alatti rétegekben) c. Memória B –sejt. Sejtfelszíni immunglobulint expresszál. Szomatikus mutáció, affinitás érés, izotípus váltás történt. Főleg a nyirokcsomókban, és a keringésben

! A B-sejt memória választ a hosszú életű plazmasejtek és a memória B-sejtek együtt biztosítják

Hosszú életű plazmasejtek: főként a csontvelőben találhatóak, Azonnali neutralizáció és az effektor funkciók hatékonyabb beindítása. Memeória B-sejtek: Sejtfelszíni ellenanyag, (szomatikus mutáción, izotípus váltáson átesett) gyorsan nagy affinitású ellenanyagot termelő plazmasejtté differenciálódnak

! Immunkomplex (1)antigén-(2)az ezt felismerő ellenanyag és (3)komplement fehérjék komplexe Komplement fehérjék

A sikeres B-sejtek a T-sejttel való találkozás után újra kezdik a ciklust Osztódnak Szomatikus mutációs lépéseken esnek át. versengenek az antigénért, 4. Újra versengenek aT-sejtek segítő szignáljáért. A ciklusok során a szomatikus mutációnak és a szelekciónak köszönhetően a sejtfelszíni ellenanyag affinitása nő—affinitás érés A ciklus ismétlődik vagy a B-sejtek kilépnek a ciklusból. Plazma vagy memória sejtté differenciálódnak

A B-sejtek ‘versengenek’ az antigénért ! A B-sejtek ‘versengenek’ az antigénért A nagy affinitású B-sejtek nagyobb valószínűséggel jutnak antigénhez

! ! B-sejt memória válasz: Gyorsabb Intenzívebb (több ellenanyag) Nagyobb affinitású ellenanyagok Más izotípusú ellenanyagok Csak T-sejt függő B-sejt válasz esetén!

T-SEJT MEMÓRIA Centrális Effektor

! ! B-sejt memória válasz: Gyorsabb Intenzívebb (több válaszoló sejt) Csak T-sejt függő B-sejt válasz esetén!

A T-SEJTES MEMÓRIA KIALAKULÁSA AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA AICD: aktiváció indukálta sejthalál DIFFERENCIÁCIÓ Naiv limfociták Memória Az antigén-specifikus sejtek száma Másodlagos effektorok Elsődleges effektorok EXPANZIÓ AICD MEMÓRIA Napok

DC DC

Citokinek/citotoxicitás Naiv T Effektor T AICD Citokinek/citotoxicitás Centrális memória T Effektor T Citokinek/citotoxicitás NYIROKSZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK Bőr dermisz, bél lamina propria, tüdő légutak Szövet specifikus vándorlás Effektor memória T Effektor T Citokinek/citotoxicitás ANTIGÉN/GYULLADÁS HELYE

Citokinek tartják fenn: IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA – T SEJTEK Naiv T sejt Effektor T sejt citokin termelés citotoxicitás Centralis Memoria T sejt Effektor T sejt Citokinek tartják fenn: IL-7, IL-15 Előzetesen aktivált, részlegesen differenciált sejttípus CCR7+, keringésben (vér, limfoid szövetek) Aktivációra magas osztódó képesség Gyors differenciáció effektor sejtté Effektor Memoria T sejt Effektor T sejt Előzetesen aktivált, részlegesen differenciált sejttípus Legközelebb az effektor állapothoz CCR7-, vérben és szövetekben Lassú osztódó képesség, gyors effektor funkció

(centrális memória kevésbé igényel kostimulációt) A T-sejt memória választ a hosszú életű effektor sejtek és a centrális memória T-sejtek együtt biztosítják (centrális memória kevésbé igényel kostimulációt)

CITOTOXIKUS MEMÓRIA T SEJTEK EFFEKTOR MOLEKULÁK TERMELÉSE Szöveti effektor memória T Limfoid centrális memória T Nyugvó Aktivált Nyugvó Aktivált Osztódás Citotoxicitás

Az érett dendritikus sejtek a leghatékonyabb kostimulátorok. A naiv T-sejtek aktivációja második szignált –kostimulációt- igényel a TCR anitgén kapcsolaton kívül Az érett dendritikus sejtek a leghatékonyabb kostimulátorok. ! Antigén felismerés T-sejt válasz APC Kostimulátor nélkül Nincs válasz, anergia Az antigénprezentáló sejtek aktivációja a természetes immunrendszer által APC Kostimulátor molekulákkal Citokin termeléssel T-sejt túlélés, Proliferáció, differenciáció

A klasszikus T-sejt válasz az érett dendritikus sejtek antigén prezentációját igényli DC-k Aktiválódása, érése DC-k Antigén felvétele ! DC vándorlása Érett DC-k Antigén prezentációja, A naiv T-sejteknek

Hosszú életű plazmasejtek: főként a csontvelőben találhatóak, Azonnali neutralizáció és az effektor funkciók hatékonyabb beindítása. Hosszú életű effektor sejtek, periféria, effektor funkciók (lehetCD4+is!) azonnali beindítása Nem (nagyon) osztódó sejtek, közvetlen effektor funkció Memória B-sejtek: Sejtfelszíni ellenanyag, (szomatikus mutáción, izotípus váltáson átesett) osztódik és gyorsan nagy affinitású ellenanyagot termelő plazmasejtté differenciálódnak Centrális memória T sejtek: nyirok csomók, osztódnak é seffektor T sejtkké differenciálódnak (minimális effektor funkció lehet)

IMMUNOLÓGIAI TAPASZTALAT KOR TÍMUSZ PERIFÉRIA M E Ó R I A N A I V IMMUNOLÓGIAI TAPASZTALAT

Aktív és passzív immunizálás

! ! Passzív immunizálás I. Aktív Passzív a gazdaszervezet maga termeli kész ellenanyagokat ellenanyagokat, immunsejteket kap a gazdaszervezet

! ! Aktív, passzív immunizálás összehasonlítása aktív passzív Védettség megjelenése lassú azonnal (2 hét) Tartam hosszú rövid (évek) ! ! passzív védettség aktív oltás idő

Passzív immunizálás II. Típus Alkalmazás Intramuszkuláris (kis mennyiségben jut be, kevésbé hatékony) HBV-Ig; Varicella-zoster-Ig; Intravénás (IVIG) Bruton-féle agammaglobulinaemia hypogammaglobulinaemiával járó variábilis és kevert immundefektusok kígyóméreg-ellenes antitest kezelés Tetanusz, veszettség(részben)

PASSZÍV IMMUNIZÁLÁS VESZÉLYEZTETETT EGYED Egér monoklonális ellenanyagok Humán immunoglobulin transzgenikus egér Humanizált egér monoklonális ellenanyagok Immunizálás Humán monoklonális ellenanyagok VÉDETT EGYED szérum ellenanyag VESZÉLYEZTETETT EGYED Az immunrendszer nem aktiválódik Azonnal hat Átmeneti védelem/hatás Immunoglobulin lebomlás

A Rhesus (Rh) vércsoport antigén (D) elleni immunválasz

A Rhesus (Rh) vércsoportantigén (D) FEHÉRJE ANTIGÉN extracelluláris tér citoplazmamembrán intracelluláris tér

Passzív anti-D IgG

Az ABO vércsoportantigének szerkezete O ANTIGÉN A ANTIGÉN B ANTIGÉN SZÉNHIDRÁT TÍPUSÚ ANTIGÉNEK A fenotípusok kialakulását kodominánsan öröklődő specifikus enzimek irányítják. 36

IMMUNIZÁLÁS A fertőzések megelőzésének lehetősége Aktív Passzív a gazdaszervezet maga termeli kész ellenanyagokat az ellenanyagokat, immunsejteket kap a gazdaszervezet természetes természetes mesterséges mesterséges

Immunitás Természetes Aktív: betegség, immunizálódás (sorozatos találkozás az adott kórokozóval) Passzív - in utero, placentán át, maternális (anyai IgG, folyamatos, homológ) - születés után, colostrális, anyatej utján IgG, IgA

Immunitás-Immunizálás Mesterséges/passzív Passzív immunizálás: időleges védettség kész ellenanyagok bevitelével eredet: homológ heterológ (human) (állatból származó) szérumbetegség

Passzív oltóanyagok: Human Gamma-globulin 16% - súlyos vírusfertőzések FSME bulin - kullancsencephalitis ellen Tetanus immunglobulin Varicella immunglobulin (Varitect) CMV immunglobulin (Cytotect) Hepatitis B immunglobulin (Aunativ) (Hepatect) Rabies immunglobulin RSV immunglobulin (Palivisumab)

Immunitás-Immunizálás Mesterséges/aktív oltóanyagok, vakcinák - elölt baktériumok - inaktívált (elölt) vírusok - attenuált (élő, gyengített) baktériumok, vírusok - toxoid, anatoxin (méregtelenített toxin) - tisztított antigének, u.n. protektív antigének, alegység vakcinák - rekombináns vakcinák Immunitás-Immunizálás Mesterséges/aktív

Protektív antigének, alegység vakcinák Attenuálás: A virulencia csökkentése, vagy teljes elvesztése lehetőségek: -állatpatogén törzsek keresése -hőérzékeny, hőrezisztens mutánsok keresése -exotoxinból toxoid előállítás, stb Protektív antigének, alegység vakcinák a védekező reakciókat, immunválaszt elsősorban provokáló antigén lehet: -toxoid, a toxoid egy része, -sejtfal, tok szénhidrát komponense -szintetikus peptidek Therefore, effective vaccines against these microorganisms must induce both affinity maturation and memory B cell formation, and these events will occur only if the vaccines are able to activate helper T cells. This concept has been applied to the design of vaccines for some bacterial infections in which the target antigen is a capsular polysaccharide, which is incapable of stimulating T cells. In these cases, the polysaccharide is covalently linked to a foreign protein to form the equivalent of a hapten-carrier conjugate, which does activate helper T cells. Such vaccines, which are called conjugate vaccines, more readily induce high-affinity antibodies and memory than do polysaccharide vaccines without linked proteins. Such vaccines have proved particularly effective at inducing protective immunity in infants and young children, who are less able to make strong T-independent responses to polysaccharides than are adults.

Hogyan lehet attenuálni kórokozókat? A vírus életképes, immunogén, de nem fertőző Izolált vírust humán sejtekben szaporítják Hu sejtekre fertőző vírussal más faj sejtjeit fertőzik (majom) Eredeti vírus az új gazdaszervezethez alkalmazkodva mutálódik A mutáns vírus nem fertőzi a gazdaszervezetet

Rekombináns vakcinák géntechnológiával „vektorba” (attenuált vírusba, baktériumba) épített protektív antigén, mely az attenuált mikroorganizmussal együtt „szaporodik” a szervezetben

Legyengített (attenuált) patogén A vakcinák komponensei Legyengített (attenuált) patogén Elölt patogén Mikrobiális extrakt / termék Bakteriális fertőzés Typhoid láz (PO) BCG (M. bovis) Typhoid láz Kolera B. pertussis (DPT) Pestis (Y. pestis) Anthrax B. pertussis (DTPa) Diphtheria (toxin) Tetanus (toxin) *Meningococcal *Pneumococcal *H. influenzae b Vírus- fertőzés Kanyaró Mumps Rubeola Polio (Sabin - PO) Sárgaláz Polio (Salk) Hepatitis A Influenza Veszettség Japán encephalitis Hepatitis B Attenuated pathogen Multiples inside human host & provides antigenic stimulation. Provides prolonged immunity (yrs - life) usu > single dose. Vaccine often provides cell-meditated immunity. Killed pathogen: Not multiply in human host- immune reponse determined by ag content of vaccine. Multiple doses of vaccine required c. subsequent booster doses. Provides little cell-mediated immunity. Microbial extract: Instead of using whole org – molecules can be extracted from pathogen, from an accellular (non-infectious) filtrate of the culture medium in which org grown, or prod by recominant DNA techniques. Vaccines can be prepared vs toxoids (derivatived of exotoxins). These are used when pathogenicity of org is due to the secreted toxin. Conjugated polysaccharide vaccines: Covalent binding (conjugation) of an antigenic polysaccharide to a protein which enhances the immune response to these vaccines, esp in kids< 2yrs

Adjuvánsok: olyan anyagok, melyek az antigénnel együtt adva erősítik az immunválaszt Hatásmechanizmus: -depo hatás (alumínium hidroxid, alumínium- phosphate gél, olajok, stb.), lassabb felszívódás -makrofág, limfocita stimuláció Egyéb: az élő szervezetben lassan degradálódó mikrokapszulákba (liposzóma) zárt antigén „Controlled release delivery system”

Biológiai terápia A biológiai terápia olyan gyógyszeres eljárásra utal, amelyet valamely pontosan meghatározott immunológiai célpont ellen vetnek be, vagy immunológiai mechanizmus indukálásával kívánják elérni a kívánt hatást. A célzott terápia a klinikai immunológiában és onkológiában arra utal, hogy egy gyógyászati eljárás a hatását specifikus módon, egyetlen meghatározott targeten keresztül fejti ki, szemben az elterjedt hagyományos eljárásokkal, melyek kevésbé specifikusak (pl. szteroidok, citosztatikumok). A biológiai választ módosító szerek (BRM) legtöbbször citokin, interferon, növekedési faktor vagy kolónia stimuláló faktor csoportokban tartoznak, és biológiai folyamatok módosításán keresztül fejtik ki hatásukat (pl. sejtnövekedés indukálása). Védőoltások

influenza

Influenza vírus mutációk gyakorisága/ fehérje antigén-drift

Az immunválasz lehetséges lépései a mutációkra: II. TCR, BCR variencia

Egy másodlagos gazdaszervezetet (sertés) egyszerre fertőz egy humán influenza és egy madár influenza törzs A virális RNS rekombinációja a másodlagos gazdaszervezetetben egy új vírus és megváltozott hemagglutinin kialakulását eredményezi Az emberi populáció védtelen az új típusú vírussal szemben

Antigén-shift Kötelező és ajánlott védőoltások Röviden az alábbi táblázatokból tudsz tájékozódni, részletesebben pedig az azt követő írás mutatja be az egyes oltásokat és azon betegségeket, amelyek ellen védettséget nyújtanak. Az ember szervezetét egy bonyolult védekező apparátus, az immunrendszer védi a fertőzésektől. Az ember szervezetét a környezetből illetve az emberi szervezetben található szabad szemmel nem látható apró élőlények vírusok, baktériumok, gombák fertőzhetik meg. Ezek a kórokozók tartalmaznak egy alkotórészt, amely segítségével a szervezetünk immunrendszere először felismeri, hogy idegen, majd ellenanyagot termel ellene és elpusztítja. Van olyan betegség, amin ha átestünk, egész életünkben nem leszünk még egyszer olyan betegek. Ilyen például a bárányhimlő. De vannak olyan betegségek, amelyek ellen a védettség csak rövidebb ideig, néhány évig vagy csak néhány hónapig tart. Az immunvédekezés lehet: a) természetes (veleszületett) védelem b) természetesen szerzett aktív védelem c) természetesen szerzett passzív védelem d) mesterségesen szerzett aktív védelem és e) mesterségesen szerzett passzív védelem. A védőoltások a mesterségesen szerzett passzív és a mesterségesen szerzett aktív védelemhez tartoznak. A mesterségesen szerzett védelem azt jelenti, hogy külsőleg szájon át vagy injekcióval juttatunk be anyagot, ellenanyagot a szervezetbe. A védőoltások az immunrendszert mesterségesen késztetik a betegség elleni védettség kialakítására. A védőoltások egyéni célja a fogékonyság csökkentése egyes fertőző betegségekkel szemben, míg a közösségi célja a járványfolyamat megszakítása. Voltak és vannak is olyan betegségek, amelyek nagyon súlyosak, előfordulhat, hogy következményeként, maradandó károsodás, de súlyosabb esetben végződhet halállal is. A védőoltások célja ezeknek a betegségeknek a megelőzése. A védőoltások hatására a szervezet emlékezni fog a súlyos fertőzéseket okozó vírusokra, baktériumokra, és ezáltal véd a betegségek ellen. A védőoltások a betegségek természetes kórokozójának elölt, legyengített alakját, vagy a kórokozónak csak azt a részét tartalmazzák, amely a védettség kialakítását biztosítja. A védőoltás hatására a szervezetben ugyanaz a folyamat megy végbe, mint amikor a szervezet a betegséget okozó kórokozóval találkozik. A különbség annyi, hogy a védőoltásban található antigén hatása gyengébb, mint a betegséget okozó kórokozó antigéné. A védőoltások története nagyon régre terjed vissza. Már az ókorból, középkorból vannak írásos emlékek fertőző betegségekről, járványokról, amelyek nagyon sok halálos áldozatot követeltek. A középkor egyik súlyos betegsége volt a himlő, ez ellen fejlesztették ki az első védőoltást 1796-ban. Nálunk Magyarországon, (természetesen még nagyon sok helyen a világon) a gyerekek megszületésüktől iskoláskorukig több védőoltást is kapnak. Ezek nagy része életkorhoz kötött, kötelező védőoltás. Vannak azonban nem kötelező védőoltások is, ezekről a szülő dönt tájékoztatás illetve tájékozódás után, hogy szeretné-e gyermekét beoltatni vagy sem az adott oltóanyaggal az adott betegség megelőzésére. Ezeket az oltásokat fel kell íratni, vagyis fizetni kell értük. A kötelező védőoltásokat a törvények szerint mindenkinek meg kell kapnia. Minden évben az ÁNTSZ szakemberei kidolgozzák, meghatározzák, mely korcsoportok kapnak védőoltást. A védőnők az orvossal egyeztetve megszervezi melyik gyermeknek, mikor kell oltás miatt az orvosnál megjelenni. A védőoltást csak az orvos adhatja be. Az oltásoknak is lehetnek mellékhatásai, jelentkezhet hőemelkedés, enyhébb láz, oltás helyén bőrpír illetve duzzanat.. Ritkán, de előfordulhat ezeknél súlyosabb mellékhatás, az oltási szövődmény, az oltott személy átlagostól eltérő reakciókészsége miatt kialakuló súlyos tünetegyüttes (pl. állati szérumok alkalmazása utáni szérumbetegség, esetleg anafilaxiás sokk). Az oltásnak lehetnek ellenjavallatai, mint lázas betegség; immunhiányos állapotok - élő kórokozót tartalmazó vakcinával nem oltunk (kivétel: a betegség nagyobb rizikó, mint az oltás, pl. HIV pozitivitás.); azonos vakcina alkalmazásakor korábban súlyos szövődmény alakult ki, gyermekek egyes idegrendszeri megbetegedései (sejtes pertussis vakcina), várandósság, kivétel: vitális indikáció (élővírus vakcina nem adható), anafilaxiás típusú túlérzékenység a vakcina komponensével szemben. Nagyon fontos, hogy az allergia, asztma, atopiás manifesztációk nyugalmi szakasza, alimentáris tojásallergia, dermatózisok, ekcéma, lokalizált bőrbetegségek, lokális szteroid kezelés, krónikus szív-, tüdő-, vesebetegségek, neurológiai betegségek stabil állapota, Down-kór, konvulziók a családi anamnézisben, az oltandó anyjának terhessége, a gyermek anyatejes táplálása, újszülöttkori kis súly, újszülöttkori sárgaság, alultápláltság, betegség inkubációs ideje nem ellenjavallatai a védőoltásoknak. Felsorolom az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat és az ajánlott, nem kötelező védőoltásokat. 2,3,4,18 hónapos korban: az Infanrix (DTPa) – IPV – Hib oltást kapják a csecsemők illetve kisdedek, ami a torokgyík szamárköhögés, a tetanusz okozta merevgörcs, a járványos gyermekbénulás és a Haemophilius B által okozott gennyes agyhártyagyulladás ellen véd. újszülött korban: BCG oltás, amely a tuberkolózis ellen véd. kötelező védőoltások: 6. éves korban: Infanrix (DTPa)-IPV oltást kapnak, ez az oltás torokgyík szamárköhögés, a tetanusz okozta merevgörcs, a járványos gyermekbénulás ellen véd. 15 hónapos korban: MMR vagy PRIORIX oltást kapnak, mely a rózshimlő, kanyaró és a mumpsz betegségek ellen részesíti védelemben őket. 13. éves korban (7. osztályban): Engerix B oltást kapnak a fertőző májgyulladás ellen. 12 éves korban: (6. osztályban) DTPa torokgyík és a tetanusz okozta merevgörcs ellen kapnak ismétlő oltást illetve rózshimlő, kanyaró és a mumsz ellen oltják újra a kamaszokat. nem kötelező védőoltások: Ez azt jelenti, a szülő felírathatja, megveheti és beadathatja a gyermekének az oltást. Leggyakrabban a következő védőoltásokat adatják be a szülők: Gennyes agyhártyagyulladás (meningitis) ellen, kétféle típusa van: a) poliszacharid vakcinák - 2 éves kor felett b) konjugált vakcinák – 2 éves kor alatt is adható 2 hónapos kort betöltött, de 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek 2 részoltás szükséges. 12 hónapos kor felett 1 oltás szükséges. Meningococcus vakcinák 2 vakcina törzskönyvezett hazánkban 9 illetve 12 hónapos kortól adhatók, 2 oltás szükséges. Varicella Kullancs által okozott agyvelő és agyhártyagyulladás Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Gyerekeknek 2 féle oltóanyag van forgalomban Magyarországon 1-12 illetve 1-16 éves korig adható. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, a 3. oltást, pedig 9-12 hónap elteltével. 5 évente emlékeztető oltás szükséges. Vírusos influenza elleni oltóanyagok A és B típusú fertőző májgyulladás (Hepatitis) elleni oltóanyag A méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillóma vírus ellen adják. HPV elleni oltóanyag 2 szájon át adható vakcina van Magyarországon forgalomban.2 illetve 3 dózis szükséges. 6 hetes kor felett lehet elkezdeni az immunizálást és 24 illetve 26 hetes korig be kell fejezni. Rotavírus vakcinák Infanrix (DTPa) -IPV- Hib védőoltás Az alábbiakban az oltásokról és a betegségekről olvashatsz részletesen. Ez a kötelező védőoltás öt betegség ellen véd. Ezek a betegségek a következők: a) torokgyík (Diftéria) b) szamárköhögés (Pertussis) c) tetanusz okozta merevgörcs d) járványos gyermekbénulás e) Haemophilius B által okozott gennyes agyhártyagyulladás A gyermekek és szüleik számára nagyon fontos, hogy egy szúrással túlesnek a korábbi 2 bökéssel szemben az oltáson. Hazánkban ezt az oltást a csecsemők 2, 3, 4, és 18. hónapos korukban kapják. Az oltás után a csecsemő illetve kisded nyűgösebb lehet, az oltás helyén bőrpír, duzzanat keletkezhet. Emellett jelentkezhet hőemelkedés, láz, hányás, hasmenés. A következőkben be szeretném mutatni a betegségeket, amelyek ellen a védőoltást kapják a csecsemők és a 18. hónapos kisdedek. a) torokgyík (Diftéria) Ez egy baktérium által okozott fertőző betegség. A kórokozó általában a légutakat, néha viszont a bőrt támadja meg. A torokban, a mandulákon, vagy más nyálkahártyán megtapad, vaskos és szürkés színű lepedéket alakít ki. Súlyos légzési nehézségeket, néha fulladást okoz. A baktérium által termelt méreg a véráram útján az egész szervezetbe eljut. Ezáltal károsíthatja a szívet, idegrendszert, vesét is. Halálos kimenetelű is lehet. A halál oka szívizom károsodás vagy a gége elzáródását követő fulladás lehet. Biztosan sokan olvasták Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művét általános iskolai tanulmányaik során. Gergő kishúga is torokgyíkban hal meg. b) szamárköhögés (Pertussis) A védőoltások előtt az egyik legelterjedtebb fertőző betegség volt. Bakteriális, cseppfertőzéssel terjedő betegség. Jellemző tünete a kínzó köhögés, húzó, hangos légzés. Szövődménye lehet tüdőgyulladás, agyi károsodás. Magyarországon a gyerekeket szamárköhögés ellen 1953 óta oltják. c) tetanusz Szintén baktérium okozta, súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben keresztül jut a szervezetbe, ahol mérget (toxin) termel. A bevezető tünetek fejfájás, verítékezés, majd ezt követően a sérülés környékén tónusos izomgörcs alakul ki. Órák, esetleg napok alatt az izmok görcsös állapotba kerülnek. Az újszülöttek általában a köldök fertőződése révén betegszenek meg. Hazánkban 1942 óta oltanak Tetanusz ellen. d) járványos gyermekbénulás A fertőzést vírus okozza. A vírus a széklettel szennyezett kézről, tárgyakról a szájon át kerül a szervezetbe. A fertőző betegség lázzal és petyhüdt bénulással jár. Lefolyása gyakran enyhe, de előfordul, hogy súlyos a lefolyása és maradandóbénulás alakulhat ki a végtagokon, de előfordulhat a halálos kimenetel is. e) Haemophilus influenzae B bakterium Gennyes agyhártyagyulladást is okozhat. A gennyes agyhártyagyulladás szövődménye lehet bénulás, süketség, epilepszia is. A baktérium az agyhártyagyulladás mellett, torokgyulladást is okozhat. Az évek, évtizedek óta végzett oltásoknak következtében ezek a betegségek napjainkban szinte teljesen eltűntek. Nem szabad viszont elfeledni, hogy a kórokozók jelen vannak környezetünkben még ma is. Oltott egyénekben megtelepedhetnek, de betegséget nem okozhatnak. Ezért fontos a kötelező védőoltások beadatása a megfelelő korban a csecsemők és kisdedek számára. Ellene a védőoltás még nem kötelező Magyarországon, de 2008. 10. 01. óta minden olyan 2 év alatti gyermek ingyen megkaphatja, akinek a szülei igénylik. A pneumococcus betegség csak embereket betegít meg, emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. Súlyos, életveszélyes betegségeket okoz. Ezek a következők: a) agyhártyagyulladás Magas lázzal kezdődik, elviselhetetlen fejfájás kísérheti, társulhat hozzá kábultság, hányás, eszméletvesztés. b) vérmérgezés Szintén magas lázzal kezdődik, ami periodikus lehet, rossz közérzet, étvágytalanság, gyors pulzus, kapkodó légzés kíséri. c) tüdőgyulladás Esetén hidegrázás, magas láz, levertség, köhögés, nehezített, fájdalmas légzés lehetnek a tünetek. d) középfülgyulladás Esetén a gyermek fülfájásra, fülzúgásra, panaszkodik. Kísérheti magas láz, hallás csökkenés, fejfájás, nyugtalanság, általános gyengeség. Ma már ezek a kellemetlenségek elkerülhetők, megelőzhetőek. Pneumococcus Ez a védőoltás a következők ellen véd: a) rózsahimlő b) mumpsz c) kanyaró Az oltóanyag, élő gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre. Általában az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél észleltek és 1-2 napnál nem tartanak tovább. A lázas állapot gondos megfigyelést és lázcsillapítást igényel. A védőoltást követő reakciókról tájékoztasd az oltást végző orvost! a) rózsahimlő (rubeola) A rózsahimlő (rubeola), vírus által okozott fertőző betegség, amely szintén cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél általában enyhe betegségként zajlik, láz, apró kiütések és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat formájában. Felnőtteknél viszont ízületi gyulladás lehet a kísérő tünet. Igen ritkán átmeneti vérzékenységet és súlyos lefolyású, maradandó idegrendszeri károsodást, esetleg halálos végű agyvelőgyulladást is okozhat a rózsahimlő. Azonban ha a várandós anya a várandósság első harmadában esik át a betegségen, akkor az súlyosabb következményekkel járhat. Ekkor beszélünk az un. veleszületett (congenitalis) rubeoláról. Az újszülötteknél szem-, szív-, csontfejlődési rendellenesség, halláskárosodás és szellemi visszamaradottság mutatható ki. Azok a várandós nők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik korábban oltásban részesültek, vagy nem estek át a betegségen gyermekkorukban. b) mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás, parotitis epidemica) A mumpsz szintén vírus által okozott fertőző betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. A lappangási ideje 2-3 hét, amely után láz és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigyek duzzanata jelentkezik. A nyálmirigyek a fül előtt és az álcsont alatt helyezkednek el. Ezek gyulladásakor az arc jellegzetesen megdagad és fájdalmas lesz. A betegek egytizedében, a mumpsz agyhártyagyulladással is jár. Ennek jellegzetes tünete a fejfájás, hányás és aluszékonyság. Súlyos következménnyel járhat a szövődményként jelentkező heregyulladás is. c) kanyaró (morbilli) A kanyaró (morbilli), nyálcseppekkel terjed, vírus által okozott fertőző betegség. Lappangási idő 9-10 nap, amely után az első tünetek láz, köhögés, hurut és kötőhártya gyulladás. Néhány nap múltán először a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések jelennek meg. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakrabban előforduló szövődményei a középfül- és tüdőgyulladás, de okozhat agyvelőgyulladást is, ennek következtében életre szóló halláskárosodás, és értelmi fogyatékosság maradhat vissza. Azokban az országokban ahol még nincs védőoltás, még napjainkban is igen sok gyermek hal meg ebben a betegségben. MMR vagy PRIORIX védőoltás szerző: Hartung Vilmosné

A neutralizáló ellenanyagoknak a hemagglutininhez való kötődése megakadályozza, hogy a P személy fertőzötté váljon Q egyén fertőződése során a vírus mutálódik (V*), és megváltozott szerkezetű hemagglutinin képződik A V vírus elleni neutralizáló ellenanyagok P személyben nem tudják kivédeni a V* vírus által okozott fertőzést

Guillen-barre öregek

Mi a HPV elleni oltás? A védőoltás a rendszeres szűrővizsgálatok mellett további védelmet jelent Önnek a méhnyakrák ellen. Ha az oltás Önnek nem ajánlott, orvosa fel fogja hívni erre a figyelmét. Azonban fontos itt megjegyezni, hogy bár a védőoltás hatékony védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulásával szemben, nem véd az összes rákkeltő HPV típus ellen. Ritkán, de előfordul, hogy lányok és asszonyok egy kevésbé gyakori rákot okozó típussal fertőződnek meg, így a szűrővizsgálatok az oltás mellett is szükségesek. Kinek célszerű beoltatni magát? Minden szexuálisan aktív nőt veszélyeztet a méhnyakrák, de mindenki tehet lépéseket az ellen, hogy csökkentse a kockázatot. Az oltás és a rendszeres szűrővizsgálatok együttes alkalmazása optimális védelmet jelent. Mindig érdeklődjön orvosánál, hogy Önnek javasolt-e az oltás, de segítségként álljon itt egy kis iránymutatás, hogy kinek célszerű beoltatnia magát: Aktív szexuáliséletet élő nők A HPV vírus (ami a méhnyakrákos megbetegedések több mint 99 százalékát okozza) nagyon gyakori és könnyen továbbadható. Az életük során akár egyszer is szexuális kapcsolatot létesítő nők 80 százaléka ki van téve HPV vírussal való megfertőződés lehetőségének.  Bár a vírus legtöbb fajtája alacsony kockázatú és nem eredményez rákos megbetegedést, mégis számos rákkeltő, magas rizikójú fajtája méhnyakrákot okoz. A vírus szexuális úton terjed, de nem csak a közösülés során fertőződhetünk meg. A nemiszerveket körülvevő bőrfelületek érintkezésekor is továbbadható a vírus.   A védőoltás, kiegészülve a rendszeres szűrővizsgálatokkal, védelmet biztosít a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok okozta fertőzésekkel szemben. Kamaszlányok édesanyjai Fontos felismerni, hogy amint egy kamaszlány aktív szexuális életet kezd el élni, ő is ki van téve a méhnyakrákot okozó vírusfertőzéseknek. Ha Ön egy kamaszlány édesanyja, egyértelmű, hogy szeretne a lehető legtöbbet megtenni a lányáért midőn nővé lesz. Beszéljen gyermekorvosával, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb védelmet. Hogyan véd a méhnyakrák elleni védőoltás? Az immunrendszere, amely a szervezet természetes betegségleküzdő rendszere, arra hivatott, hogy megóvja Önt a fertőzésektől. Azonban bizonyos esetekben - mint például a HPV fertőzés - az immunitásunk nem elég erős ahhoz, hogy megvédjen minket.   A méhnyakrák elleni oltóanyag stimulálja a páciens immunrendszerét, ezáltal biztosítva védelmet a HPV fertőzéssel szemben. Ahogyan a legtöbb védőoltás, ez is arra törekszik, hogy védettséget adjon a fertőzéssel szemben anélkül, hogy át kellene esni a betegségen, illetve annak tüneteit.   Ha már egyszer megkapta az oltást, akkor az immunrendszere felismeri a támadó vírusokat, és olyan antitesteket (=ellenanyagokat) állít elő, melyek megpróbálják elpusztítani vagy hatástalanítani a vírusokat. Ennek köszönhetően az immunrendszere hatékonyabban tud védekezni a méhnyakrák ellen. Mivel az oltás nem tartalmazza az összes rákkeltő HPV típust, így nem is nyújt védelmet az összes ellen, csakis a leggyakrabban rákot okozó típusok ellen. Mennyire hatásos? Az oltás a méhnyakrák kórokozója, a HPV-fertőzés néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Tulajdonképpen, az oltás segít csökkenteni a leggyakoribb rákkeltő HPV vírusok veszélyét, melyek a méhnyakrákos megbetegedések 70%-ának fő okozói. Az oltás hatékony lehet még abban az esetben is, ha már kapcsolatba került a beteg a vírussal. Habár a HPV vírus az aktív szexuális életet élő nők körében gyakori, legtöbbjük nem fertőződött mindegyik típussal, amelyre az oltóanyag védelemet nyújt. Tehát az oltás nélkül a jövőben más, rákkeltő HPV típussal is megfertőződhetnek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben még nem késő a méhnyakrák elleni plusz óvintézkedés által nyújtott nyugalmat élvezni. Jelenleg – 5 éves tapasztalat alapján – az oltóanyag bizonyítottan biztonságos, hatékony és folyamatos védelmet biztosít. Szükségem van szűrésre az oltás után is? A válasz teljesen egyértelműen: “igen”. Habár az oltás védelemet nyújt a leggyakrabban előforduló, méhnyakrákot okozó HPV vírusokkal szemben, van néhány kevésbé gyakori HPV típus, mely szintén a betegség okozója lehet, és az oltóanyag nem nyújt ellene védelemet. Éppen ezért rendszeres szűrővizsgálat szükséges ahhoz, hogy észleljék a rák lehetséges korai jeleit a méhnyakon, és súlyosbodása előtt kezelni tudják. Mennyire biztonságos a védőoltás? Mint minden más oltóanyagot, a méhnyakrák elleni oltóanyagot is forgalomba hozatala előtt több ezer különböző korú nő bevonásával, klinikai vizsgálatokkal tesztelték. Az eredményeket éveken át folyamatosan elemezték és vizsgálták a mellékhatások tekintetében is. A méhnyakrák elleni védőoltás általában kevés mellékhatással jár. Mint minden más védőoltásnál, ez esetben is felléphetnek olyan helyi tünetek, mint bőrpír, duzzanat, vagy enyhe fájdalom az oltás helyén, de ezek hamar maguktól elmúlnak. Hogyan oltathatom be magam? Orvosa tanácsot ad Önnek arról, hogy a védőoltás alkalmazható-e Önnél. A védőoltás felvétele nagyon egyszerű módon történik, hat hónapon belül, három alkalommal a felkarba adott injekció formájában. Az védőoltás elvégzése előtt gondosan mérlegelni kell, hogy az egyén számára mi jelent nagyobb veszélyt, az oltás vagy annak elmaradása. A védőoltás ezért orvosi feladat. A VÉDŐOLTÁSOK ELLENJAVALLATAI A védőoltásoknak vannak általános ellenjavallatai és vannak olyanok amelyek csak bizonyos vakcinákra és bizonyos állapotokra vonatkoznak. Hangsúlyozni kell, hogy abszolút ellenjavallat nincs, hiszen pl. a veszettségre gyanús vagy veszett állat mar ása utáni védőoltásnak semmiféle ellenjavallata nem lehet. Ugyanakkor a nem vagy már nem ellenjavallt védőoltást el kell végezni, mert ha egyre több egyén nem részesül védőoltásban, az járványhelyzetet teremthet, és így fertőzési veszélynek éppen azokat tesszük ki, akiket még az oltás reakcióitól vagy szövődményeitől is meg akartunk óvni. Ez azt jelenti, hogy az oltásból kihagyott egyén védelmét (a tetanus kivételével) környezetének immunitása biztosítja. A védőoltások általános ellenjavallatai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a következők. Oltások általános ellenjavallatai 1. Lázas állapot. ( kivétel: pl. veszettség ) 2. Immunhiányos állapot. 3. Súlyos korábbi oltási szövődmény az adott oltóanyaggal 4. Idegrendszeri betegség. 5. Terhesség. 6. Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben. Ellenjavallatok, olthatóság elbírálása: Klinikai Védőoltási Szaktanácsadás Szent László Kórház 1097 Gyáli u. 5-7 tel.: 455-8100 rendelés: csütörtökön 10-12 óra között Feladata: 1. Olthatóság elbírálása, 2. Oltási terv, 3. Oltási szövődmény ill. baleset megítélése, 4. Problémás oltások elvégzése, 5. Az aktuális probléma általános és egyéni megoldása. 1. Lázas betegség. Jóllehet nincs bizonyíték arra, hogy a lázas beteg oltása nagyobb gyakorisággal okozna szövődményt, mint az egészségeseké, a beteget nem szabad még az oltási reakcióval is terhelni. Ez az ellenjavallat az orvos jogi védelmét is szolgálja, mert az alapbetegségben bekövetkező - bár az oltástól független - súlyosbodásért az oltó orvost tehetik felelőssé. Ez az ellenjavallat egyébként is többnyire csak ideiglenes jellegű: a lázas betegség gyó gyulása után az oltás elvégezhető. 2. Immunhiányos állapotok. veleszületett immundefektusok, malignus betegségek (leukaemia, Hodgkin kór, szolid tumorok), autoimmun betegségek, cytosztatikus és/vagy immunoszuppressziv kezelés, sugárterápia. Ezek az ellenjavallatok elsősorban az élő vakcinákra vonatkoznak, de a nem élő vakcinákkal való oltást is - azok reakciói és esetleges hatástalanságuk miatt - célszerű kerülni, illetve egy esetleges remisszió idejére halasztani. Ez utóbbi különösen érvényes a tetanus elleni védőoltásra, mert e betegséggel szemben az egyént a környezet immunitása nem védi. A fenti szabályok alól azonban vannak kivételek: a tünetmentes HIV-pozitívak BCG kivételével élő vakcinákkal olthatók, a remisszióban lévő leukaemiás és tumoros gyermekek varicella ellen olthatók Számukra ugyanis a természetes fertőzés jóval nagyobb veszélyt jelent mint az oltás. 3. Súlyos oltási szövődmény előfordulása az azonos vakcinával végzett korábbi oltás során. Tapasztalatok szerint ugyanis egy újraoltásnál hasonló, esetleg súlyosabb szövődményre lehet számítani. Súlyos oltási reakciónak számít az anafilaxiás shock, encephalopathia, encephalitis, konvulzió, thrombocytopenia.Súlyos reakciónak tekintendők az alábbiak: nem élő oltóanyagok esetében helyileg kiterjedt duzzanat és pír az oltás területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének nagyobb részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintette. Súlyos általános tünetnek tekintendő a 39,5oC feletti láz az oltás után 48 órán belül, anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus, valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar, hosszantartó, befolyásolhatatlan, magas hangú sírás 4 óránál hosszabb időre, 72 órán belül fellépő görcsök vagy encephalopathia. (Élő vakcinák adása után a tünetek később jelentkezhetnek.) 4. A gyermek idegrendszeri betegségei: a progresszív idegrendszeri betegségek, a görcskészség, a nem kontrollálható epilepsia. Ez az ellenjavallat csak a pertussis komponens tartalmazó vakcinákra érvényes, de az oltási terv elkészítésekor célszerű azzal a gyermek- neurológussal konzultálni, aki a gyermeket kezeli. 5. Terhesség. Nem abszolút ellenjavallat, de alapszabálynak fogadható el, hogy terhes nő csak komoly megbetegedési veszély esetén részesíthető aktív védő- oltásban. Különösen vonatkozik ez az élő vakcinákkal való immunizálásra. 6. A vakcina valamelyik komponensével szembeni anafilaxiás típusú túlérzékenység. Amennyiben az anamnesisben ilyen szerepel az egyén csak előzetes bőrpróba negativitása esetén oltható.   Oltási intervallumok. Korábbi védőoltás bizonyos időn belül szintén ellenjavallhat egy másik az oltást. A kérdésben nincs világszerte egységes álláspont. Az OKI Módszertani levele értelmében nem élő vakcinák élő vakcinákkal egyidejűleg adhatók; nem élő vakcinák egyidőben vagy meghatározott időköz betartása nélkül adhatók; immunglobulin, vér vagy plazma adása után az MMR beadásával 3 hónapot kell várni, mert a bennük lévő ellenanyagok gátolhatják az oltóvírusok elszaporodását; ha az oltást követő 2 héten belül a gyermek immunglobulint vagy azt tartalmazó vérkészítményt kapott, az MMR oltást 3 hónap múlva meg kell ismételni. ugyancsak 4 hét szünetet kell tartani a BCG és élő vírus vakcinák beadása között, de az OPV a BCG-vel egyidejűleg is adható; különböző élő vírustartalmú vakcinák (pl. MMR és OPV) egyidejűleg adhatók, de ha beadásuk nem egyszerre történik, közöttük 4 hét intervallum tartandó; Megjegyezzük, hogy MMR vagy morbilli oltás után 4 hétig a tuberkulin próba nem értékelhető, mert csakúgy mint a természetes kanyaró után, a korábban pozitív tuberkulin reakció átmenetileg negatívvá válhat. Az ellenjavallatok értelmezése gyakori probléma. Az orvosok egy tekintélyes része nehezen fogadja el, hogy az általános kontraindikációk eddig szélesen alkalmazott köre jelentősen beszűkült és számos korábbi körülmény nem tekinthető ellenjavall atnak többé. A korábbi gyakorlatból és megszokásból eredő aggodalmakat csak alapos szakmai indokokkal lehet és kell eloszlatni, a korszerűbb szemléletet elfogadtatni. Az oltási intervallumok is gyakran képeznek problémát. Ezzel kapcsolatosan az az álláspont, hogy a rutinoltásokban szereplő, élő, attenuált kórokozókat tartalmazó vírusvakcinák általában egyidejűleg adhatók. Ha viszont nem együtt kerülnek beadásra , legalább 1 hónapos időközt kell betartani, különösen fontos ez sárgaláz és BCG oltás esetében! Az inaktivált, illetve toxoidvakcinák egymás között is, és élő, attenuált vakcinákkal is együtt adhatók. Nem egyidejű beadás esetén időközt ugyan nem szükség es tartani, de mégis helyes - az oltott érdekében - az első oltás reakciójának lezajlását (1-2 hét) kivárni. Az oltási naptár egyrészt azt a célja szolgálja, hogy a fajlagos védelem a lehető legkorábbi életkorra kialakítható legyen. Másrészről a naptárban megadott időpontok betartása révén megakadályozható, hogy az oltások összetorlódjanak és gond legyen a s zükséges időközök betartása. A megadott intervallumokat minimumként kell felfogni, amelyek nem csökkenthetők, de meghosszabbításuk általában nem zavarja a kellő immunválasz kialakulását. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az immunizálási program bármely okból hosszabb időre megszakad, az oltást nem kell újra kezdeni, hanem folytatni kell. A folytatással az alapimmunizálást (l. alább) mindenképpen komplettálni kell. Ennek befejez tével a soron következő emlékeztető oltásra legalább 1 év elteltével kerüljön csak sor. Oltási terv készítése iránti igény elsősorban külföldi vagy külföldön született és hazatelepült magyar állampolgárságú gyermekek esetében merül fel. Nem ritka azonban az sem, hogy betegség vagy indolencia miatt elmaradt oltások pótlásáról van s zó. Minden esetben elsőként az alapimmunizálásokat kell komplettálni (DPT: 3+1; polio: minimum 3 oltás; MMR, kanyaró revakcináció). A BCG oltást Magyarországon született gyermekek még a szülőintézetben megkapják, hiányzik viszont, ha a gyermek olyan országban született, ahol a BCG oltás nem kötelező. Pótlását aszerint kell tervezni, hogy az oltandó körülm ényei indokolják-e az oltás mihamarabbi elvégzését (rossz szociális helyzet, fertőző környezet, stb.) vagy a többi alapozó rutinoltások utánra maradhat (előzetes tuberkulin próba végzendő!). A hazaitól eltérő oltási rend szerint megkezdett oltásokat, az esetleges hiányok pótlása után, a honi gyakorlatnak megfelelően kell folytatni. Ehhez természetesen nem lehet ragaszkodni abban az esetben, ha a gyermek Magyarországon csak rövid id eig tartózkodik és visszatér abba az országba, ahol az oltását elkezdték. Nem ritkán azt kell tisztázni, hogy a gyermek kapott-e egyáltalán valaha is oltást. Ilyen esetben célszerű elsőként tetanus ellenanyagot keresni, ez ugyanis - természetes átfertőzöttség nem lévén - kizárólag vakcinációs eredetű lehet, előzetes DPT vagy D T oltásból származhat csupán. Amennyiben a BCG oltás kétes, tuberkulin próba végzendő, negativitás esetén oltani kell. Az MMR és a poliooltás bizonytalansága esetén szerológia vizsgálat nem szükséges, a vakcinációt el kell végezni. Fenti olthatósági kérdések megválaszolása, oltási terv készítése a Védőoltási Klinikai Szaktanácsadás feladata. A normál immunglobulin (IG) - akár szubsztitúciós-terápiás céllal, akár passzív immunizálásra történt is beadása - az élő vírusvakcinák immunhatását felfüggesztheti. Ezért élő oltóanyaggal történt oltás után 3 hétig IG nem adható. Ha ped ig az IG adás vagy vértranszfúzió után kerülne sor ilyen oltásra, 3 hónapos várakozás szükséges! E korlátozásokat sárgaláz elleni oltás esetében nem kell betartani, ugyanis a hazai normál populációból nyert IG febris flava elleni ellenanyagokat nem tarta lmaz. Nem élő oltóanyagok immunhatását az IG nem függeszti fel, de gyengítheti. Olthatóság betegségek, műtétek után, illetve terhességben. *Akut lázas betegségben oltani tilos! *Enyhe, lázzal nem járó felsőlégúti betegség nem tekintendő ellenjavallatnak. *Idült betegségben, kóros állapotban a körülmények alapos mérlegelése után kell dönteni: a védőoltás elvégzése képez-e nagyobb veszélyt vagy pedig az a betegség, amelynek megelőzéséről szó van. Ez a kérdés leggyakrabban mucoviscidosisban, valamint hörgőszűkületben szenvedő gyermekek pertussis elleni oltását illetően merül fel. A helyes álláspont az, hogy mivel a pertussis oltás általában ezekben az állapotokban sem jár súlyosabb reakciókkal, egy esetleges pertussis megbetegedés viszont a körülmén yek folytán igen nagy kockázatot képezne, az oltást el kell végezni. *Immunoszuppressziós állapotban - akár betegségből ered, akár gyógyszeresen vagy besugárzással indukált -, valamint veleszületett immundeffektus esetén élő vakcina nem adható. Kivétel a HIV fertőzöttség, amelynek tünetmentes állapotában - a BCG oltáson kívül - valamennyi rutin oltás elvégezhető. A mesterséges beavatkozásokkal létrehozott immunoszuppresszióban, a gyógyszer, illetve a besugárzás elhagyását követően csak 6 hónap elteltével végezhető élő oltóanyaggal oltás. *Szisztémás kortikoszteroid kezelésben - ha a gyermek 2 mg/ttkg/die, felnőtt 60 mg/die mennyiségben vagy ennél nagyobb adagban kap prednisolont 1 hétig vagy ennél hosszabb időn át - élő vakcinák nem adhatók. A kezelés abbahagyása után 3 hónap a vá rakozási idő. Kisebb dózis, rövidebb kezelési idő vagy külsőleges kezelés nem képez oltási akadályt. *A műtétek esetenként jelentős immunoszuppresszív hatással lehetnek, ezért erre való tekintettel az oltásokat halasztani kell. Kisebb beavatkozásokat követően 6 hét, kiterjedtebb, súlyosabb sebészeti események után 3 hónapos várakozási idő javasol t, minden oltás vonatkozásában. *A terhesek olthatósága is gyakran felmerülő kérdés. Jóllehet egyetlen olyan vakcina sincs, amely igazoltan magzati ártalmat okozna (a rubeola oltás sem!), az esetleg súlyosabb, magas lázzal, kellemetlen általános tünetekkel járó oltási reakció g ondokat okozhat. Ezért az az állásfoglalás látszik helyesnek, hogy terhesek oltását - különösen a I. trimesterben - célszerű elkerülni. Amennyiben azonban a megbetegedési veszély nagy és a betegség az anyára, illetve a terhességre súlyos következményekke l járna, az oltást helyesebb elvégezni (sárgaláz, poliomyelitis). A Fővárosi Szent László Kórházban működő VKSZ allergiás anamnézisű vagy korábbi oltásra súlyosabb betegséggel reagáló gyermekeket - előzetes megbeszélés alapján - osztályra felveszi. Itt az oltásokat megfelelő, biztonságos körülmények között vagy elvégzi k vagy - indokolt esetben - az olthatóságot kizárják. Utóbbi esetben a szülő, valamint a háziorvos is részletes információt kap arról, hogy esetleges fertőzési veszély esetében milyen teendők válnak szükségessé.