A felvilágosodás hatása a mezőgazdasági képzésre, különös tekintettel a Ratio Educationisra

A felvilágosodás: XVIII. század európai filozófia társadalomelméleti eszmeáramlat. polgári társadalmi rend kibontakozása. Gyökerei: tudományos eredmények racionalista-materialista filozófia. Kialakulásának központjai: angol klubok, francia szalonok, szabadkőműves páholyok, tudományos társaságok.

Legfontosabb gondolatok: A világ megismerhető! A természetben elrejtett társadalmi és gondolkodási törvények! Magasztos, erkölcsi nézetek hirdetése: Jóság, Igazság, Testvériség! Az emberi jellem nevelés kérdése! Az egyén és a közösség érdekének összehangolása! Tudatlanságból eredő vétek és bűn! A munka erkölcsi követelménye! Az igazság megismerését követi a megvalósítás!

A felvilágosodás filozófiájának rövid története A történészek egy része szerint a felvilágosodás magában foglalja a 17. század nagy részét, mások a megelőző korra az Értelem kora elnevezést használják. Immanuel Kant: Mi a felvilágosodás? „A felvilágosodás az, hogy az ember elhagyja én-központú fejletlenségét, ami hátráltatója az egyén önálló, más segítsége nélküli megértési folyamatának. Ennek a fejletlenségnek pedig ő a felelőse, amennyiben az nem intelligencia-hiányból származik, hanem az elhatározás vagy a bátorság hiányából, hogy a szellemi képességeit használja méghozzá más irányítása nélkül.”

A mezőgazdaság fejlődése A XVIII. század-i változások kül- és belpolitikában Márai Terézia rendeletei Egyesítési törekvés érvényesülése, Pl. politika, gazdaság, ipar, közegészségügy, iskolaügy. A felvilágosult abszolutizmus = kormányzati rendszer. Ésszerű elvek szerinti való kormányzás Oktatásügyi reformok szorgalmazása Közigazgatási központok kiépítése Ipar és mezőgazdaság fejlesztése.

I. Ratio Educationis 1775 – a magyar iskolarendszer reformjainak kidolgozása Oktatási-Nevelési Rendszer (Ratio Educationis) 1777. augusztus 22 – Mária Terézia jóváhagyása Teljes cím magyarul: Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere A protestánsok elutasították a Ratio elveinek átvételét. Mária Terézia reformjai II. Nagy Frigyes legyőzésének érdekében Szakemberek és szaktisztviselők képzése.

Mitterpacher Lajos tananyagának hat részre való tagolása: Talajtípusok és a rajtuk termelhető növények, talajjavítása és trágyázása Az emberi táplálkozásra alkalmas szántóföldi és kerti növények Rét és legelő Festőnövények Gyümölcsös Erdei fák, ipari, bútor, épület, és tűzifa fajok A tananyag minden fejezetéhez a felújítás alatt álló kert egy-egy parcelláját rendelte.

1775 március 27. – kétéves filozófiai tagozati tanterv életbe lépése: 1. kétéves tárgy a filozófia, 2. Matematika, algebra, elméleti geometria, trigonometria, gyakorlati geometria (mérésekkel), differenciál- és integrálszámítás 3. Elméleti és gyakorlati, illetve polgári és katonai építészet 4. Mechanika, híd és vízépítészet, folyamszabályozás, hidrosztatika, hidraulika és légsúlymérés, kísérleti fizika Newton szerint, horográfia, napórák készítése, hajózás, tengeri és szárazföldi térképészet 5. Természetrajz, ökonómia, mezőgazdaságtan 6. Nyelvoktatás, címertan, numizmatika, stilisztika.

Ajánlott tárgyak jogi karon: - I. évben az ásványtan, fémkohászati és festödei kémia - II. évben földműveléstan, erdészet, állattenyésztés, festőipar - III. évben mezőgazdaságtan, erdészet - IV. évben növénytan, mezőgazdaságtan A Tereziánium hat tanárának oktatása: - Mitterpacher Lajos a földművelés és állattenyésztéstan - Boujard Franz Xaver: botanika - Eder Franz Xaver: közösségi háztartástan, kémia, kézműipari festés - Denis Michael: a rovartan egyik része - Schiffermüller Ignác: a rovartan másik része - A kertész Ramet Johann volt.

A Ratio Educationis a mezőgazdasági oktatásra vonatkozó rendelkezései A Ratio Educationis kibontakozása (mezőgazdaság, okatatás fontossága) A fiatalok téli-nyári tanulása a mezőgazdasági munkavégzési kor eléréséig. Mezőgazdasági tárgyak a gimnáziumokban: Mezőgazdaság – heti 20 órából 2 óra Első év (állatvilág) – pl. négylábúak, szárnyasok, halak Második év (növénytan) - gabona-, hüvelyes-, zöldség- és takarmányfélék, dohány, kender, len, répa, szőlő stb. Harmadik év (ásványtan) – pl. sók különféle fajtái, gyanta, szén, talajtípusok. Elrendelték a gimnáziumi tankönyvek írását.

Mezőgazdaság a királyi akadémiákon Első két év: filozófiai fakultási tárgyak pl. logika, fizika, természetrajz, matematika, hazai történelem. „Sajátosan akadémiai ismeretkörök”: filozófiatörténet, matefizika, erkölcstan, mezőgazdaságtan. Mezőgazdaságtan: földművelés, dohány-, komló-, szőlőtermesztés, rétgazdálkodás, talajművelés, állattenyésztés, méhészet, termékek feldolgozás éstartósítása.

Mezőgazdasági tanszék a budai Tudományegyetemen Kiemelkedő érdeme: mezőgazdasági tanszék létesítése 1777-ben az akkor Nagyszombatból Budára helyezett Tudományegyetem bölcsészeti képzésen. A mezőgazdaságtani tanszék első professzora Mitterpacher Lajos lett. A magyar nyelvű szakirodalom első termékei, a XVI. századi fűvészkönyvek főként a gyógyítást szolgálták. Az első rendszeres, tudományos alapokon nyugvó mezőgazdasági kézikönyv, az 1791-ben kiadott „A szorgalmatos mezei gazda” szerzője, Nagyváthy János.

- Ekkoriban történt - ugyancsak az egyetemi könyvtáron belül egy másik, a mai Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara Könyvtára alapjainak lerakása is. - Eközben az országban több mezőgazdasági szakiskola is elkezdte működését. 1779-80-ban Tessedik Sámuel evangélikus lelkészként Szarvason mezőgazdasági „reformiskolát” indított el. - Keszthelyen 1797-ben gr. Festetics György megalapítottaa világ első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. - 1818-ban Albert Kázmér herceg, Magyaróvár földesura MáriaTerézia veje, és könyvtár felállításáról is gondoskodott. - 1818-ban, a württembergi király által alapított és fenntartott hohenheimi tanintézet

Gazdasági változások a XVIII. században - Új termények: pl. kukorica, burgonya, len, kender. - Technikák: istállózó állatartás. - Mindehhez hozzájárult Tessedik Sámuel mintagazdasága és iskolája Szarvason ésFestetics György gazdaképző főiskolája Keszthelyen (Georgicon). Mária Terézia növelte az adó- és járadéktermékeket: pl. állami tized, hadi adó (bellica), háziadó (domestica), porció, forspont, katonáskodás, földesúri kilenced (nona), ajándékok, robot, őrlési jog, italmérési jog, kocsmáltatási jog.

"Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk!„ Mária Terézia mondásából is kitűnik, hogyan vélekedet alattvalóiról: "Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk!„ Szpéhi Fatime, SZIE-GTK Andragógia