7. hét: Az EN ISO 14001:2005 KIR szabvány

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Laboratóriumi munka szerepe a minőségbiztosításban
Advertisements

PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
1. Előadás Dr. Szvitacs István
ENERGIAIRÁNYÍTÁSI SZABVÁNYOK
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
VI. Környezetvédelmi Konferencia – Dunaújváros 2005.június 3. Környezetközpontú Irányítási Rendszer a DUNAFERR Rt-nél Eredmények, aktualitások Meskál László.
Dr. Kollár Gábor vezető auditor Det Norske Veritas Magyarország
Szervezeti szintű folyamatszemlélet OPF. Célja: Az OPF célja, megtervezni és végrehajtani a szervezeti folyamatok fejlesztését, mindezt arra alapozva,
Minőségmenedzsment 4. előadás
Minőségmenedzsment 6. előadás
MinőségIrányítási Rendszer (MIR) elektronikus dokumentációjához
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK AUDITÁLÁSA
1 Gazdaság és környezet Előadó: Nagy Tamás. 2 Általános környezetvédelmi kérdések a vállalatoknál A gazdasági, piaci és környezeti körülmények miatt egyre.
Tartalmi keretek (3) PTE TTK Környezettudományi Intézet II.A környezetközpontú vállalatvezetés rendszere, gyakorlata Környezetközpontú vállalatvezetés.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
A KÖZPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA. Szabvány Ismétlődő műszaki, gazdasági és más feladatok optimális megoldásának MINTÁJA.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Környezetmenedzsment rendszerek. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés
Szoftverminőség biztosítása A minőségirányítási kézikönyv
Brachmann Ferenc PTE-TTK/KTK 2009
Ellenőrzés, visszacsatolás
ISO : 2011 – energiairányítási rendszer (EIR)
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Minőségdíjak.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
Környezetközpontú irányítása rendszerek MSZ14001.
HEFOP hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer II. rész A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
9. hét: A munkahelyi egészségvédelem és
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
A évi Integritás Felmérés eredményei a belső kontrollok és a korrupciós kockázatelemzés tükrében Budapest, január 19. Dr. Benkő János, ÁSZ.
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. minőségirányítási rendszere
A munkaszervezés és munkabiztonság fejlesztésének irányai Zongor Gábor Verzió: 2.
Az ISO 9001 szabvány módosításai (ISO 9001:2008)
MUNKAVÉDELEM 2006/2007. tanév II. félév MEBIR. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság MEB Feltételek, és tényezők, amelyek hatással vannak a munkavállalók,
IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI
ÜZLETI STRATÉGIÁTÓL A MINŐSÉGTERVEZÉSIG
MSZ EN ISO 9001: 2009.
Készítette: Szirmai István
Minőségbiztosítási ismeretek
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Integrált Irányítási Rendszer
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
1 Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító T.Ó.T.SZ. Oktatató és Szolgáltató Iroda Pécs 9001/2000.
Mit láthatunk a honlapon? Az előző ISO 9001 szabvány szerint kiadott tanúsítványok (várhatóan) az új ISO 9001 szabvány kiadását követő 24 hónapig.
CEN – Comité Européen de Normalisation Nemzetközi Szabványügyi Bizottság Management Cenrte: rue de Stassart, 36 B-1050 Brussels EN ISO 9001: 2000 helyett.
Környezetmenedzsment rendszerek
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
1 Az MSZ EN ISO 9001:2001-es szabvány felépítése és követelményei.
KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁYÍTÁSI RENDSZER KIR=EMS MSZ EN ISO 14001: HEFOP Minőségügy alapjai 3.
A zöld közbeszerzés lépései Kovács László, beszerzési igazgató, az „Év Beszerzési Menedzsere” 2012-ben.
BERENCSI Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Iroda – avagy, a Rendszer- és Terméktanúsítás kapcsolata BERENCSI BENCE ügyvezető, tanácsadó TERMÉK-
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERT TÁMOGATÓ SZOFTVEREK FELADATAI Adatbázisok Word dokumentumok PDF dokumentumok HTML dokumentumok Szövegszerkesztés Szövegszerkesztés.
SZERVEZET Szervezeti okok è A felhasználók és az informatikai részleg közötti gyenge kommunikáció è A felhasználók és az informatikai részleg céljai ütköznek.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Minőségirányítás és Akkreditáció Bőhm Zoltán Budapest,
BS es Információ Biztonsági Irányítási Rendszer bevezetési és üzemeltetési tapasztalatai Potóczky András Pénzjegynyomda Rt., számítástechnikai.
Az ISO 9001 jelenlegi helyzete
Az SZMBK Modell alkalmazása az intézmény minőségirányítási rendszerek fejlesztésében 13. előadás 1.
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 4
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 3
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

7. hét: Az EN ISO 14001:2005 KIR szabvány HEFOP 3.3.1. Minőségirányítás 7. hét: Az EN ISO 14001:2005 KIR szabvány Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

EN ISO 14001:2005 szabvány felépítése HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE EN ISO 14001:2005 szabvány felépítése EN ISO 14001:2005 szabvány modell EN ISO 14001:2005 szabvány dokumentációs rendszere Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

EN ISO 14001:2005 SZABVÁNY 4.1. ÁLTALÁNOS ELŐSZÓ KÖVETELMÉNYEK HEFOP 3.3.1. EN ISO 14001:2005 SZABVÁNY 4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 4.2. KÖRNYEZETI POLITIKA 4.3. TERVEZÉS 4.4. BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS 4.5. ELLENŐRZÉS 4.6. VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS ELŐSZÓ 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET 2. RENDELKEZŐ HIVATKOZÁS 3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK 4. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEI

Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás EN ISO 14001:2005 SZABVÁNY HEFOP 3.3.1. Folyamatos fejlesztés Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés Ellenőrzés Vezetőségi átvizsgálás

DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER HEFOP 3.3.1. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER KÖRNYEZETI POLITIKA KÖRNYEZETI CÉLOK, ELŐÍRÁNYZATOK KIR KÉZIKÖNYV KIR ELJÁRÁSOK A SZERVEZETEN BELÜLI FOLYAMATOKHOZ MUNKAUTASÍTÁSOk

HEFOP 3.3.1. Környezeti politika A szervezetnek el kell készítenie a környezeti politikáját, Amely magába foglalja a folyamatos fejlődés és a környezetszennyezés csökkentése iránti elkötelezettséget, illetve környezetvédelmi jogszabályok és az önként vállalt előírások betartásának kinyilatkoztatását, • keretet nyújt a környezetvédelmi célok felállításához és megvalósításához. A környezeti politika szándéknyilatkozat, akár egyfajta – a társadalommal kötött – szerződésként is felfogható, melynek teljesítése számon kérhető a vállalattól.

A vállalatnak fel kell mérnie, értékelnie, ismernie kell HEFOP 3.3.1. Tervezés Környezeti tényezők A vállalatnak fel kell mérnie, értékelnie, ismernie kell tevékenységének, termékének az összes környezetre gyakorolt előnyös és hátrányos, közvetlen és közvetett hatását. Ezen felmérés kiterjed az üzemszerű, az attól eltérő működési feltételekre, a balesetekre, vészhelyzetekre, valamint a múltbeli és tervezett tevékenységek környezeti tényezőire. A szervezetnek a rendelkezésre álló információk alapján meg kell határoznia az általa okozott, jelentősnek ítélt környezeti hatásokat, és mindent meg kell tennie ezek csökkentésére.

Jogi és egyéb követelmények HEFOP 3.3.1. Tervezés Jogi és egyéb követelmények A szervezetnek ismernie kell a rá vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és az érdekelt felek elvárásait. Célok, előirányzatok és programok. A rendszer működése során ki kell alakítani a környezetvédelmi stratégiai tervezést. A célok, tervek megfogalmazása során figyelembe kell venni  a jogi és egyéb előírásokat,  a környezeti hatást okozó tényezőket,  a technológiai megoldási változókat,  a pénzügyi és üzleti követelményeket,  az érdekelt felek álláspontjait.

Bevezetés és működtetés HEFOP 3.3.1. Bevezetés és működtetés Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Meg kell határozni és dokumentálni az összes olyan alkalmazott felelősségi és hatásköreit, akiknek munkája jelentős hatással van, vagy lehet a környezetre. Ki kell nevezni a vezetőség képviselőjét, aki a követelményeknek megfelelően biztosítja a KIR működését, és arról a felső vezetést rendszeresen tájékoztatja.

Felkészültség, képzés és tudatosság HEFOP 3.3.1. Felkészültség, képzés és tudatosság A szervezetnek meg kell határoznia a képzési és alkalmassági követelményeket. Biztosítani kel, hogy a vállalat minden dolgozója kellő információval rendelkezzen a vállalat környezetközpontú irányítási rendszeréről, tevékenységéről, a munkája során felmerülő környezeti hatásokról, illetve ismerje a környezeti politikát, valamint felelősségi és hatáskörét.

Az érdekelt felekkel folytatott külső HEFOP 3.3.1. Kommunikáció Az érdekelt felekkel folytatott külső (pl.: kapcsolattatás a hatóságokkal, a médiával; reklamációk, panaszok fogadása stb.) és belső (pl.: alkalmazottak ösztönzése, környezettudatos magatartás erősítése stb.) kommunikációs folyamatot szabályozni kell.

A működés szabályozása HEFOP 3.3.1. A működés szabályozása A szervezetnek szabályozni kell a jelentős környezeti hatást okozó tényezők figyelését és nyomonkövetését dokumentált eljárásokkal, melyben a megfelelőségi kritériumokat is meg kell határozni. A működés szabályzása során meg kell teremteni azt a gyakorlatot, ahogyan a szervezet információt szerez az általa felhasznált termékek és szolgáltatások környezeti tényezőiről, és ahogyan informálja a beszállítóit a rájuk vonatkozó követelményekről.

Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre HEFOP 3.3.1. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre A szervezetnek elemeznie kell a tevékenységéből adódó vészhelyzetek bekövetkezésének a valószínűségét és az ezekkel okozható környezetterhelés nagyságát. Ennek alapján eljárásokat kell készítenie a vészhelyzetek során keletkező környezeti hatások megelőzésére és csökkentésére, melyeket rendszeresen tesztelni kell.

Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés HEFOP 3.3.1. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A vállalatnak meg kell határozni a környezeti hatást okozó tényezők megfigyelésére és mérésére szolgáló módszereket és az adatrögzítés gyakorlatát. A mérőberendezéseket hitelesíteni kell, kalibrálni kell a megfelelő eljárás szerint. A megfigyelés keretében rendszeresen felül kell vizsgálni a jogszabályoknak és egyéb előírásoknak való megfigyelést.

A megfelelőség kiértékelése HEFOP 3.3.1. A megfelelőség kiértékelése A szervezet – a megfelelőségre vonatkozó elkötelezettségével összhangban – hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárásokat a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést.

helyesbítő és megelőző tevékenység HEFOP 3.3.1. Nem megfelelősség, helyesbítő és megelőző tevékenység A szervezetnek eljárást kell létrehoznia és működtetnie a nem megfelelőségek kezelésére és vizsgálatára, az okozott hatás csökkentésére, valamint a javító és megelőző tevékenységek kezdeményezésére és végrehajtására.

A feljegyzések kezelése HEFOP 3.3.1. A feljegyzések kezelése A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges feljegyzések (pl.: feljegyzések panaszokról, képzésekről; jelentések kártérítésekről, stb.) azonosítására, megelőzésére és megsemmisítésére eljárásokat kell kidolgozni és működtetni.

Belső audit A felülvizsgálat egy rendszeres, tervezett és dokumentált folyamat, melynek célja megállapítani, hogy a KIR megfelel-e a szervezet által kialakított felülvizsgálati kritériumoknak. A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn audit-programokat, figyelembe véve az érintett műveletek környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. HEFOP 3.3.1.

Vezetőségi átvizsgálás HEFOP 3.3.1. Vezetőségi átvizsgálás Lehetővé teszi a vezetés számára, hogy rendszeresen értékelje a szervezet környezeti teljesítményében elért eredményeket, és ezek tükrében a szervezet környezetvédelmi politikájának folytatásához szükséges változásokat eszközöljön. Az átvizsgálás térjen ki a fejlesztési lehetőségek értékelésére és a környezetközpontú irányítási rendszer módosításai szükségességére, beleértve a környezeti politikát, valamint a környezeti célokat és előirányzatokat.

HASZNOS LINKEK www.mik.hu www.isoforum.hu www.quality-mmt.hu HEFOP 3.3.1. HASZNOS LINKEK www.mik.hu www.isoforum.hu www.quality-mmt.hu www.eoq.hu www.nat.hu

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA EN ISO 14001:2005 szabvány felépítése EN ISO 14001:2005 szabvány modell EN ISO 14001:2005 szabvány dokumentációs rendszere