Hőtan.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
Advertisements

A halmazállapot-változások
Gázok.
A hőterjedés differenciál egyenlete
MUNKA, ENERGIA.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
A gázállapot. Gáztörvények
Ideális gázok állapotváltozásai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
GÁZOS ELŐADÁS.
IV. fejezet Összefoglalás
A szubsztancia részecskés felépítése és
3.2. A termodinamika első főtétele
Albert Einstein munkássága
Egymáson gördülő kemény golyók
Newton törvényei.
Az anyag belső szerkezete
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Egyszerű állapotváltozások
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Mérnöki Fizika II előadás
Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana)
Termikus kölcsönhatás
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
I. Törvények.
A test mozgási energiája
Hőtan (termodinamika)
9.ea.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
9. előadás Hőtan (termodinamika). A „termodinamika” elnevezés megtévesztő A termodinamikában egyensúlyi folyamatok sorozatán át jutunk a kezdő állapotból.
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
Hullámok.
Hő és áram kapcsolata.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ludwig Boltzmann.
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Munka.
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Folyadékok és gázok mechanikája
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
E, H, S, G  állapotfüggvények
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Munka, energia teljesítmény.
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Excel-Időjárásszámitás lépései
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
A gáz halmazállapot.
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
A gázállapot. Gáztörvények
A folyadékállapot.
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Hőtan.
Előadás másolata:

Hőtan

Mozgások Rendezetlen, véletlenszerű mozgás Rendezett mozgások -haladó: szabadesés, hajítás -kör -rezgő -forgó -hullám -haladó+forgó -áramlások: turbulens, lamináris Vízben oldott részecske mozgása (Brown: pollen)

A Brown mozgás magyarázata Einstein, 1905: -A folyadék atomokból áll -Az atomok állandó mozgásban vannak

Kinetikus gázmodell A kinetikus gázmodell a gázok (ritka gázok) tapasztalható viselkedését (nyomás, térfogat, hőmérséklet, keveredés, stb) magyarázza mikroszkópikus feltevésekkel. Feltevések: A gáz nagyon sok molekulából áll, ezek között a távolság méreteikhez képest nagy A molekulák véletlenszerűen mozognak, állandó sebességeloszlással A molekulák rugalmasan ütköznek egymással és az edény falával, egyébként nem hatnak egymásra Az egyes molekulák Newton törvényei szerint mozognak Sok alkotórész mozog, az egyes alkotórészeket nem lehet nyomon követni: statisztikus leírás lehetséges

Valószínűségi sűrűség függvény pont Diákok sorszáma A hisztogramm vízszintes tengelyén a lehetséges értékek (pontok) egy felosztása áll: 0-2, 3-5,6-8,9-11 stb A függőleges tengely azt mutatja, hogy hány olyan eredmény született, ami az adott tartományba esett. (0-2 11db, 3-5 20db, stb) Átlag: 14 pont

Egy másik csoport eredménye Az átlagos pontszám ugyancsak 14, de láthatóan más az eredmények eloszlása. A valószínűségi sűrűségi függvény az eredmények eloszlását adja meg.

Egy fizikai mennyiség sűrűségfüggvényének/eloszlásának két pont közötti integrálja egyenlő/arányos annak a valószínűségével, hogy a fizikai mennyiség értéke a két pont közötti tartományba esik. A hisztogrammból is becsülhető ez a valószínűség.

Általában milyen sebességgel mozognak a részecskék a gázban? Ugyanaz a hőmérséklet, más tömeg. Maxwell – Boltzmann sebességeloszlás A hőmérséklet növekedésével a maximum eltolódik, az eloszlás kiszélesedik

M – móltömeg kg/mól R - egyetemes gázállandó Egy molekula átlagos mozgási energiája T hőmérsékleten: 1.5*k*T Gázkeverékekben a sebességek nem, az átlagos mozgási energiák kiegyenlítődnek: Az energia egyenletesen oszlik el. Az átlagos sebesség 100m/s nagyságrendű szobahőmérsékleten

Az ideális gáztörvény n = number of moles R = universal gas constant = 8.3145 J/mol K N = number of molecules k = Boltzmann constant = 1.38066 x 10-23 J/K = 8.617385 x 10-5 eV/K k = R/NA NA = Avogadro's number = 6.0221 x 1023 /mol

Az ideális gáz belső energiája Van-e mozgási energiája az álló lufinak? A benne lévő gáz részecskéinek a mozása: Belső enegia Termodinamika első főtétele: A gáz belső energiájának megváltozását úgy kell kiszámolni, hogy a gázzal közölt hő (melegítés) –ből ki kell vonni a gáz által végzett munkát.

Hő: rendezetlen energia, amit egy test kap vagy elveszít, ha egy nála melegebb vagy hidegebb testhez ér. (energia egyenletes eloszlása) Munka: Erő és elmozdulás szükséges hozzá. A gázzal melegítés révén közölt hő. A gázon végzett munka. Ennek éppen ellentettje a gáz által végzett munka. A térfogatváltozás előjele fontos!

Milyen könnyű felmelegíteni a gázt? A szükséges hő a fajhő, a tömeg és a hőmérsékletváltozás szorzata. A gázokat állandó nyomáson nehezebb felmelegíteni a tágulás során végzett munka miatt mint állandó térfogaton. C_v=1.5*R C_p=R+C_v