Vektorok © Vidra Gábor, 2006..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
19. modul A kör és részei.
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I. (Transzportfolyamatok I.)
Készítette: Szinai Adrienn
I S A A C N E W T O N.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Mechanika I. - Statika 3. hét:
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
VEKTORMŰVELETEK Készítette: Sike László Kattintásra tovább.
Sokszögek modul Pitagórasz Hippokratész Sztoikheia Thalész Euklidesz
A hasonlóság alkalmazása
Hegyesszögek szögfüggvényei
Newton törvényei.
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
A folyamatok térben és időben zajlanak: a fizika törvényei
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Matematika III. előadások Építőmérnök BSc szak PMMINB313
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Aranymetszés.
Koordináta-geometria
A szinusz és koszinuszfüggvény definíciója, egyszerű tulajdonságai
I. Törvények.
Pitagorasz tétele.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
16. Modul Egybevágóságok.
Paradoxon perdületre TÉTEL: Zárt rendszer perdülete állandó. A Fizikai Szemle júliusi számában jelent meg Radnai Gyula és Tichy Géza hasonló című.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
3.3 Forgatónyomaték.
2. hét: Síkbeli erőrendszerek eredője Készítette: Pomezanski Vanda
1 Vektorok, mátrixok.
Szögek, háromszögek, négyszögek és egyéb sokszögek, kör és részei.
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
előadások, konzultációk
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
2. előadás.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Newton gravitációs törvényének és Coulomb törvényének az összehasonlítása. Sípos Dániel 11.C 2009.
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Valószínűségszámítás II.
Több erőhatás együttes eredménye
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Munka, energia teljesítmény.
DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás. A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak”
TRIGONOMETRIA.
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Készítette: Horváth Zoltán
Áramlástani alapok évfolyam
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Dinamika alapegyenlete
Vektorok © Vidra Gábor,
Vektorok © Vidra Gábor,
19. modul A kör és részei.
Előadás másolata:

Vektorok © Vidra Gábor, 2006.

I. Vektor fogalma, tulajdonságai Vektornak nevezzük az irányított szakaszt. © Vidra Gábor, 2006.

Vektorok tulajdonságai Mintapélda1 Számítsuk ki az ábrán szereplő vektorok abszolútértékét! Megoldás: A koordináta-rendszer derékszögű négyzetrácsa és a Pitagorasz-tétel segítségével végezzük a számítást: , azaz | a | egység. Hasonlóan számítva | b | egység. Vektortulajdonságok abszolútérték egyállású vektorok azonos vagy ellentett irányú vektorok © Vidra Gábor, 2006.

Vektorok egyenlősége, elnevezések Két vektor egyenlő, ha hosszuk és irányuk megegyezik. Egységvektor (e): egységnyi hosszúságú vektor. Nullvektor (0): 0 hosszúságú vektor. Definíciója: olyan vektor, amelynek megegyezik a kezdőpontja és a végpontja. Irányát tetszőlegesnek tekintjük. Az a vektor ellentettje: az a vektort, amelyik vele egyenlő abszolútértékű, egyező állású, de vele ellentétes irányú. Jelölése: – a . © Vidra Gábor, 2006.

II. Vektorműveletek © Vidra Gábor, 2006.

Vektorműveletek Mintapélda2 Másold át a füzetedbe az a, a b és a c vektort, és szerkeszd meg az alábbi vektorokat: a) a + b; b) b + a; c) a + b + c; d) a + (b + c); e) (a + b) + c! Megoldás: a) b) c) d) e) © Vidra Gábor, 2006.

Vektorok kivonása a = b + c c = a – b Az a és b vektorok különbségét úgy képezzük, hogy közös kezdőpontból mérjük fel őket. A végpontjaikat összekötő, a végpontja felé mutató vektor az a – b vektor. © Vidra Gábor, 2006.

Vektor szorzása számmal b = – a = –1·a c = 2b c = 2·(–1·a) = –2·a Az a vektor k-szorosa (kR, vagyis k egy valós szám) az a vektor, amelynek hossza |k|·|a|, iránya pedig k > 0 esetén a irányával megegyező, k < 0 esetén a irányával ellentétes. k = 0 esetén nullvektort kapunk. © Vidra Gábor, 2006.

Vektorábra kiegészítése Mintapélda3 A testek mozgásának vizsgálatakor (dinamikai és kinematikai feladatokban) a következő modellt használjuk: a testet a tömegközéppontjával helyettesítjük, és vizsgáljuk az erre ható erők eredőjét. A tömegpontok nyugalomban vannak, vagyis a rá ható erők eredője zérus (Newton I. törvénye miatt; összegük nullvektor). Szerkeszd meg a következő testre ható hiányzó erőt! Megoldás: Megszerkesztjük a piros és a kék erő összegét (lila vektor), és a megoldást ennek az ellentett vektora adja (zöld).