A globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagok minőségére és tárolási potenciáljára Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest Név
Vonatkozó tanulmányok, megfigyelések Fő vizsgálati területek Környezeti hatások felmérése és elemzése Élelmezés-biztonsági elemzések Leggyakrabban vizsgált hatások: Hogyan hat a globális melegedés a használható termőföld mennyiségére? Milyen hatással bír a változás a megtermelt élelmiszermennyiségre Általánosítható tapasztalatok: A melegedés erősödése várhatóan csökkenti művelhető területeket Számolni kell a termésmennyiség (termésátlagok) csökkenésével és a termelési költségek növekedésével
A globális felmelegedés várható általános hatásai
A klímaváltozás post-harvest tevékenységet érintő hatása Érintett területek: A friss gyümölcs és zöldségellátás Szezonon túli tárolás (tárolási potenciál) A tartósítóipar nyersanyag ellátása Termelésbiztonság (extrém időjárási hatások) mennyiség, minőség, gazdaságosság Termelési szerkezetváltozás (borsó kukorica)
Az előadás célja Összefoglalni az aszály és a szárazodás eredményeként megjelenő hatásokat, melyek befolyásolhatják a post- harvest tevékenységet és az élelmiszeripari feldolgozást Felhívni a figyelmet azokra a fejlesztési és kutatási területekre melyek a globális felmelegedés hatásaként jelentőségüket és súlyukat tekintve várhatóan érintettek lesznek
Az emelkedő hőmérséklet biológiai hatásai a „post-harvest” területen Érésbiológiai hatások termékminőségre gyakorolt érzékelhető és várható hatások eltarthatósági időt befolyásoló érésbiológiai szempontok Tárolási módszerek alkalmazására kifejtett hatások Gazdasági hatások energiafelhasználás szállítási feltétek változása –hűtőlánc igénye piaci hatások
Érésbiológiai hatás Az építő és lebontó folyamatok arányának eltolódása a fotoszintetikus aktivitás várható csökkenése a respirácós folyamatok intenztásnövekedése Érvényesül az Arrhenius-i kinetika hatása
Globális-hőmérsékletváltozás A hőmérséklet éves átlagainak változása Gödöllőn 1996-2002 között (Jolánkai et al., 2003)
Augusztus és szeptember hónapok hőmérsékleti adatai 1901-2000 maximum hőmérséklet átlaghőmérséklet
Az objektív mínőségmeghatározási módszerek igazolják: Hőségnapokon a lebontó folyamatok domináns szerephez jutnak Csökken/ elmarad a szénhidrát gyarapodás Felgyorsul a savfogyás a termésben Felgyorsul a pektinanyagok bomlása és az állományváltozás Gátlódik a fedőszín kialakulása Csökken a tárolási potenciál Előrecsúszik az optimális szüretidő
Környezeti légállapot változása A korai melegedéssel csökken az „inferrior” jellegű termékek egyszerű (szellőztetéses tárolásának) lehetősége A tárolt termékek jelentős minőségi veszteségével kell számolni Megnő a költségigényesebb hűtőtárolás iránti igény
Gazdasági hatások Költségnövekedés Piaci hatások Külső hőterhelés Qe = A k (Tk-Tbe) + Ts Költségnövekedés hőterhelés növekedése miatt hűtési költségnövekedés hűtésigényes napok számának növekedése szállítási hűtésigény növekedés Piaci hatások tárolhatósági potenciál csökenése, csökkenő polcállóság bevételi veszteség a minőségvesztés miatt tárolhatósági csökkenés, piacvesztés
A jövő? Feladatok? Sürgető igény az érintett területek kutatására Stratégiai területek meghatározása érésmenet és fajtakutatás erősítése, post-harvest tevékenységet érintő termelésmód kutatások támogatása, post-harvest műszaki fejlesztő és technológiai kutatások támogatása (hűtőlánc fejlesztés, tárolókapacitás igényfelmérés és fejlesztés) piac és agrárökonómiai kutatások (piacváltás, stb.)
Köszönöm figyelmüket!