1. zárthelyi dolgozat 60 perc 1.A darwini elmélet előzményei 2.A szociáldarwinizmus kialakulása (19. sz.) 3.A behaviorizmus

Humánökológia 6. előadás A szociáldarwinizmus után III.

Viselkedés és evolúció 20. századi változások a darwini elméleten: - a Mendelt követő genetikusok és a taxonómusok közti vita eredményeként: új evolúcióelmélet körvonalazódott - létrejött a populációgenetika (Fischer, Haldane, Wright) matematikai modellel adják vissza a populáción belüli géngyakoriságok változásait tisztázottá váltak a szelekciós mozgások (alapító elv, izoláció, stb.) evolúciós mozgások belső dinamikájának vizsgálata egy-egy fajnál - a makroevolúció és a mikroevolúció eredményei összegződnek (genetika + őslénytan + populációgenetika) A darwini elmélet továbbra is irányadó a neve: neodarwinizmus

Etológia: a darwinizmus újjászületése 1930-as évektől: új tudomány általa a neodarwinizmus általános magyarázó elvvé válik Alapítók: Konrád Lorenz Niko Tinbergen elutasítják a behaviorizmus „automata-szemléletét” az alkalmazkodásnak más formái is vannak, nem csupán az ingerre születő motoros válasz (behavioristák) Az etológia kutatási tárgya: a viselkedés ösztönös elemei - az élőlények történeti fejlődés eredményei - a környezethez fokozatosan idomulnak, s végtére meghatározott adottságaik és képességeik lesznek minden élőlényre a fajra/fajtára jellemző ösztönei a jellemzőek (ez teszi lehetővé a fennmaradást és a szaporodást) pl. kakukk fészekparazitizmusa új módszertai technikák: szabadon történő megfigyelés végeredménye: ma már általában nem használjuk az ösztön kifejezést

Az ösztön (amely fogalmat a modern biológia már nem használ) Az evolúció során létrejött, adaptív, genetikailag programozott viselkedési folyamatok. formái: öröklött mozgási sémák pl. kiskacsák úszása ezek egymással és tanult magatartáselemekkel összekapcsolódva „funkcionális blokkokat” hozhatnak létre pl. jóllakott mókus táplálék-rejtési szokása az öröklött mozgási sémák -spontánul is mehetnek pl. ebihalból kifejlő béka rögvest vadászik – mindent ami mozog ezüssirályfiókák az anyjuk csőrkávájának alsó részét csipegetik e mechanizmus a magasabb rendű állatok viselkedésének is lényeges része rézusz majmok izolációs kísérlete (tetszést okozó képek visszahívása, köztük fenyegető is. E magatartás 3. hónap táján megváltozik.) -specifikus környezeti ingerek váltják ki

A tanulás adaptív irányai A behavioristák feltételezték, hogy minden magasabb rendű állat alapvetően azonos tanulási mechanizmussal rendelkezik. Az etológusok bebizonyították: mindez hamis feltételezés volt.. - a környezet ingereire adott válasz nem független a genetikai képességtől azaz: a tanulás olyan alkalmazkodás, amely mélyén vele született folyamatok állnak. Nincs egyetemes, minden állatra jellemző univerzális tanulási képesség. A természtes szelekció minden fajnak speciális tanulást kínált. az éjszakai, magányos kisborz és a társas kicsi kutya nem ugyanúgy tanul A viselkedést beépített tanulási program irányítja -pl. patkányok tanulási kísérlete (áramütés ill. röntgen a táplálkozás folyamán – szín-, forma- és ízemlékezet (pl. darázs!) ill. csak ízemlékezet azaz a viselkedésük: adaptív

Az emberi viselkedés etológiája

irodalom Endreffy Zoltán (1999) „hogy művelje és megőrizze”. Liget Műhely Alapítvány, Bp.