7. előadás Az emberiség globális problémái Humánökológia 7. előadás Az emberiség globális problémái

A fejlődés jellemzői Az ökológiai problémák az ember és környezete közti problémákat jelzik A jelenlegi civilizáció jellemzői: - (maximális) fogyasztás - a fogyasztást kiszolgáló (optimális) termelés célja: „gazdasági növekedés – infláció – munkanélküliség – külső egyensúly” négyszöge egyensúlyának a fenntartása Az ellenzők célja: ellenzik az eddigi fejlődés mértékét, a mammuttechnológiát, a nukleáris energiát szorgalmazzák a veszély nélküli energiaforrásokat, a természettel összhangban álló életformákat

Lúdfű (Arabidopsis thaliana) génmódosított változata a taposóaknákat ismeri fel: nitrogén-dioxid hatására pirosra színeződik

A jelenlegi világállapot Demográfiai csapda Urbanizáció Energiaválság és a nukleális energia kérdései Hulladék és újrahasznosítás Műtrágyázás és a növényvédelem kísérő jelenségei Természet anyagforgalmának megzavarása Melegházhatás Savas esők (erdőpusztulás) A sztratoszféra ózonrétegének a pusztulása Globális probléma – lokális cselekvési lehetőségek

A „fenntartható fejlődés” A növekedés korlátai a gyarapodást eredményező fejlődés rongálták a Föld természeti környezetét A Föld teherbíró-képességét figyelembe kell vennünk. 6 milliárd ember élt 2001-ben a Földön (ebből 1 milliárd a leggazdagabb országokban) kb. 50 év alatt fog a népesség megduplázódni a népességnövekedést radikálisan csökkenteni kell

A szociáletika kérdései „A tudomány azzal kezdte, hogy a középkor mítoszát széttörte, most saját következtetései annak belátására kényszerítik, hogy egy másik mítoszt állítson az első helyére. Milyen tartása marad az embernek, ha erről a mítoszról is lemond? … A szabad, a tudós ember uralkodik a tárgya fölött, éppen ezért nem talál abban tartást … Voltak olyan élőlények, melyek kezdetben eredményt értek el a létért való küzdelemben, és aztán mégis előidézték saját kipusztulásukat. Példa erre az a ragadozó, amelyik gyorsabban elterjed, mint a zsákmánya. Hogyan biztosítsuk be, hogy az ember nem ilyen lényhez hasonló? Összeegyeztethető-e a tudomány uralma alatt élő világ az emberi szabadsággal? … Mivel segítette a tudomány a nemzetközi politika problémáinak megoldását? Félek, hogy legszembetűnőbb hozzájárulásai a rakéták és az atombombák… Milyen démonok lovagolják meg a technikákat, hogy tehetetlenné teszik az eszmélkedést, melyhez időről időre vissza kell térnünk, ha a technikát a kezünkben akarjuk tartani?” C. H. Weizsäcker fizikus-filozófus

1. A tudományos-technikai haladás veszélyei A haditechnika 1300-1400 milliárd dolláros évenkénti katonai kiadás ennek 15 %-a sikeresen megszüntetné a talajeróziót, az erdőírtást, a globális felmelegedést, vízhiányt, a demográfiai növekedést az elmúlt 6.000 évben kb 15.000 háború volt (ha 1000-nél többen haltak meg benne) így: 3,5 milliárd ember a halott A mesterséges megtermékenyítés, örökléstani tényezők befolyásolása génsebészet előnyei – hátrányai / mikor és ki dönthet? Információ térhódítása van-e erkölcsi törvény a kommunikáció eszközeinek használatáról? adatfeldolgozás és tárolás előnyei/hátránai az információ = áru

Inváziós fajok – antropogén okok Inváziós fajok – antropogén okok? Kudzubab – egy georgiai kertben (USA) 1800 végén hozták be az erózió ellen ill. takarmányként ma. 600 ezer hektárt borít el

Két globálisan terjeszkedő faj A dél-amerikai Nutria és az eurázsiai réti füzény

Hazai inváziós fajok Tölgy-pávaszem (1922-től), folyami géb (1970-től) és balkáni gerle (1926-tól)

Magas aranyvessző (1848-tól) és nyestkutya (1960-tól)

Demográfiai robbanás 11 évenként 1 miliárddal nő az emberi népesség ahhoz, hogy az első 1 millió ember élje: 1 millió év kellett 1900: 1,6 milliárd 1965: 3 milliárd 2000: 6,1 milliárd 2100: 14 milliárd ma: minden 4. ember nélkülözésben él 700 millió éhezik (az élelem 1/5 adott számára) 15-20 millió gyermek hal meg évente a szegények száma jobban nő mint a jóléti társadalmak lakossága egészségügy és a szociális ellátás javul (élettartam emelkedik) a szegény országok: - túlhasználják természeti forrásaikat termőföld (esőerdők pusztítása) - szavannák legeletetése (néhány nemzedéken belül sivataggá válnak ezért) az ipari országok a felelősek a globális felmelegedésért, de kárai főként a fejlődőeket sújtják FAO becslése szerint 2000-re a harmadik világ nem öntözött földjének 2/3-a elértéktelenedett Az emberiség száma – és az elérhető erőforrás milyen arányban van egymással? Mai álláspont: 20-30 év alatta népességszaporodás 2,1 / család

A gabonatermelés üteme nagyobb mind a népesség növekedési üteme Az élelem biztosítása A gabonatermelés üteme nagyobb mind a népesség növekedési üteme - mégsem jut mindenkinek a mezőgazdasági kultúra elég élelmet képes termelni (eddig) - az élelmiszer nem mindenkinek jut (nem érhető el ott, ahol kellene) a termelés és az elosztás kérdései globális intézkedésre várnak vásárlóerő nincs, élelmiszer vanm megoldás: földreform?, fejlesztési politika? ma kb 420 millió háztartás a sebezhető A városok kihívása ma az emberiség fele városokban él 1920: 1 milliárd ember volt városi decentralizás a cél? A városokon kívül: a népesség 1 % növekedéséhez 3 %-os demográfiai beruházás kell

Az energiafelhasználás energiafelhasználás növekedésének üteme csökkenő a fejlődő területek azonban jelentős energiatermelést követelnek ma az ipari ország lakosa kb. 80-100szor annyi energiát igényel, mint egy szaharai a Föld energiatermelésének 5x-öse kellene ahhoz, hogy a fejlődő országok szintje elérje a fejlettek felhasználását de: ennek a lehetőségét a globális felmelegedés és a savas esők megkérdőjelezik Azaz: cél, az energiatakarékosság nemzeti energiagazdálkodási stratégiáknak erre kellene alapozódni modern berendezések újratervezése, mint cél környezetbarát és ökológiailag életképes alternatívák kidolgozása Az iparfejlesztés problémája az ipari termelés a 19/20. század váltásától 50x-re nőtt a növekedés 4/5-e az utóbbi 50 évre esik azonban a jelenlegi népesedésnövekedés mellett 5-10x terméknövekedés szükséges az iparosítás a transznacionális cégek feladatává vált! - nemzetközi normák kialakítása a cél - tudományos-tecnikai korszak veszélyei a tudományos-technikai fejlődés értékrendjei: hasznosság, mennyiség, haladás hátrányai?

2. Főbb ökológiai problémák a környezeti erőforrások lepusztítása A növekedés szintjének megtartása A környezetrombolás mértéke térségenként igen különböző Az ökológiai rendszerek sebezhetősége Globális jelleg Légkörmelegedés és ózonluk Energetika Savas esők A biológiai változatosság csökkenése Talajpusztulás Sivatagosodás Vízszennyezés Hulladék

vízszennyezés

Irodalom Farkas Péter (2001) A humánökológia alapjai. Szent István Társulat, Bp. Zöld Bálint (2005) Humánökológiai pillanatkép. Kölcsey Intézet, Bp. Al Gore (1993) Mérlegen a Föld. Ökológia és az emberi lélek.Föld napja Alapítvány, Bp.