A FELNŐTTKÉPZÉS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON

ANDRAGÓGIA, ANDRAGÓGIA-TÖRTÉNET Andragógia: a neveléstudomány körébe tartozó tudományág, mely a felnőttnevelés, szűkebb értelemben a felnőttoktatás, felnőttképzés tudománya és gyakorlata. Andragógia-történet az andragógia részterülete, mely feltárja a felnőttnevelés történeti fejlődési folyamatát, az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.

MIVEL FOGLALKOZIK AZ ANDRAGÓGIA-TÖRTÉNET? Az andragógia –történet vizsgálja: a felnőttnevelés-politika, a felnőttnevelési elméletek, és gyakorlat történetét, a felnőttnevelés szervezeti és intézményi keretinek történeti változásait. Vizsgálódási köre kiterjed: az egyetemes-, nemzeti és helyi andragógia-történet kérdéseire éppúgy, mint egyes andragógiai problémák történeti feltárására.

ANDRAGÓGIA-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK Az andragógia-történeti kutatások forrásai: írott (elsődleges és másodlagos) források, ikonográfiai források tárgyi emlékek kutatása

AZ ELŐZMÉNYEK 16-17. század

A REFORMÁCIÓ (16. század) Az anyanyelv használata A magyar nyelvű nyomtatott könyvek elterjedése

TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN (1505?-1566) A históriás ének és a köznép ismereteinek gyarapítása Tinódi munkássága

HELTAI GÁSPÁR (?-1564) Munkássága és meséinek szerepe a nép tudatformálásában

Angol puritánok csoportja A PURITANIZMUS 17. század Az angol reformáció radikális ága Magyarországon és Erdélyben a 17. század harmincas éveiben jelent meg. Képviselői: Apáczai Csere János, Tolnai Dali János Angol puritánok csoportja 1620 körül

TOLNAI DALI JÁNOS (1606-1660) Működése Sárospatakon Törekvései a felnőttképzés terén Lorántffy Zsuzsanna

A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK MEGJELENÉSE 18. század „A műveltség közkincs”

A felvilágosodás eszméi és a felnőttképzés gondolata A felvilágosodás Európában A műveltség közkincs A hasznos ismeretek terjesztésének szükségessége

Bessenyei György (1747? -1811) A magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerezője A műveltség „mentől közönségesebb a lakosok között,az ország is annál boldogabb”

Tessedik Sámuel (1742-1820) Tessedik Sámuel munkássága Iskolája Törekvései a felnőttek képzésével kapcsolatban

A GEORGIKON A Georgikon alapítása, Festetics György törekvései Felnőttképzés a Georgikonban a „parasztiskola” a „gazdasszonyiskola” Fetetics György A Georgikon épületei

Nagyváthy János (1755-1819) A mezőgazdasági ismeretterjesztés úttörője Művei és fogadtatásuk

Pethe Ferenc (1762-1832) Életútja Ismeretterjesző művei Folyóiratai

A REFORMKOR 1825-1848 „Hasznos ismeretket terjeszteni a nép mindazon osztályában, amelynek nincs módjában ismeretvágyát egy vagy másképp kielégíteni”

A reformkor eszméi és a közművelődés gondolata A művelődés nemzeti ügy Reformkori gondolkodók a közművelődésről A sajtó szerepe A könyvkiadás Olvasókörök

Az egyesületek A Nógrádi Nemzeti Intézet A Magyar Gazdasági Egyesület tevékenysége, kiadványai, gyakorlati bemutatói A Természettudományi társulat (1841) A Magyar Iparegylet (1842) Műkedvelő egyesületek

Balásházy János (1797-1857) Életútja Népszerű mezőgazdasági művei

Török János (1807-1874) Életútja A Magyar Gazdasági Egyesület élén Az „Okszerű kalauz” A „Mezőgazdasági nefelejcs”

1849-1867 „A nemzet ébren tartása” AZ ABSZOLUTIZMUS KORA 1849-1867 „A nemzet ébren tartása”

A néplapok, népkönyvek ismeretterjesztő szerepe Néplapok: „Magyar Néplap”, „Falusi esték” „Kétgarasos Újság” A Szent István Társulat népkönyvkiadó tevékenysége Kalendáriumok

1867-1914 „A kor szava: népművelődés” A DUALIZMUS KORA 1867-1914 „A kor szava: népművelődés”

Eötvös József és a felnőttképzés Az 1868-as népoktatási törvény A Néptanítók Lapja A tanítóegyesületek és az analfabéták oktatása

Törekvések a szervezett felnőttoktatás megvalósítására Türr István felhívása a népnevelési körök létrehozására (1868) Irányi Dániel törvényjavaslata (1869) Pauler Tivadar törvényjavaslata a felnőttek oktatásáról (1871) Trefort nézetei a felnőttképzésről Türr István Irányi Dániel Trefort Ágoston

A munkásság művelődési törekvései Az Általános Munkásegylet és szakegyletei A munkássajtó A Társadalomtudományi Társaság és a munkásművelődés A Galilei-kör szerepe Könyv és könyvtár a munkásművelődésben A művészeti tevékenység

A „szabadoktatás” Az egyesületek szerepe (EMKE, FMKE, DMKE) A Szabad Lyceum Az Erzsébet Népakadémia Az Uránia Tudományos és Közművelődési Egylet A „Szabad Tanítás Országos Kongresszusa” Pécs, 1907 A közművelődési könyvtárak