A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)

A barokk és a klasszicizmus A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bomlott Barokk Jellemzői: a nyugtalanság, a túldíszítettség Klasszicizmus Jellemzői: a szigorú formákhoz való ragaszkodás, a mértéktartás

A KLASSZICIZMUS ESZMEI HÁTTERE

Az értelem kora A felvilágosodás kora a 17. század második fele és a 18 század „az értelem kora” Hit a világ ésszerűségében, szabályszerűségében A törvényeket a természetfeletti és emberi dolgok együtt alakítják. Egyre növekvő szerepet kap az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jog.

“ Opció ergo scum ” = “Gondolkodom tehát vagyok ” Az értelem kora A racionalizmus A racionalizmus a ráció szóból származik = ész, értelem. Az ember képes a tudás, megszerzésére. A humán tudományok mellett gyors fejlődésnek indulnak a reál tudományok. Descartes “ Opció ergo scum ” = “Gondolkodom tehát vagyok ”

A klasszicizmus fogalma A racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint stílustörténeti korszak A 18. század második felétől a 19. század közepéig A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú, első osztályú Minta: az antik kultúra A klasszicista embereszmény = világpolgár

A klasszicizmus jellemzői visszafordulás az antik világhoz mértéktartás mindenben a művek arányosak nyugalom, derű, harmónia jellemzi őket a mű mondanivalója ésszel jól követhető a forma egyszerű

A klasszicista irodalom

Jellemzői A klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzők Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény A kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél. A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből származik.

A drámairodalom Vezető irodalmi műfaj: a dráma Cél: a művekben nem nagy egyéniségeket kell ábrázolni, hanem embercsoportokat A hármas egység szabálya: Ugyanazon a nyelven játsszák el. Ugyanabban az időben A cselekmény 1 szálon fut = lineáris

A klasszicista színház A színház királyi és arisztokrata védnökség alatt állt Az előkelő nézők a színpad két oldalán ültek Sok kellék, szép jelmezek, parókák Függöny Utcai (trágár) nyelvezet tilos

Francia klasszicista drámaírók Francia drámaíró, a klasszikus tragédia megteremtője. Első tragédiája, a Médea (1635) Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a Cidben (1637) figyelhető meg. Becsület és hírnév tragédiáinak kulcsszavai. Pierre Corneille 1606-1684

Francia klasszicista drámaírók Első darabjait visszautasították 1777 - legjelentősebb drámája, a Phaedra Művészetére jellemző a hiteles lélekábrázolás Jean Racine (1639—1699)

Francia klasszicista drámaírók 1643-ban megalapította első színtársulatát 15 évig vándorszínész 1659-Kényeskedők 1664 - Versailles-Tartuffe 1666-ban mutatták be a Mizantróp című darabját, Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár. Scapin furfangjai (1671) Tudós nők (1672) Moliére 1622-1673

Francia klasszicista írók Filozófus, író Tragédia: Oidipusz Hősköltemény: IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (1723), Epigrammák Filozófiai tanköltemények természetbölcseleti kérdésekről. Szatirikus regénye: Candide (1759)- az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságokat. Voltaire (1694—1778)

Francia klasszicista írók Jogtudós, filozófus és író. Nagy művei: Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól (1734) az ókori latin demokrácia intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével foglakozik. Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a Perzsa levelek (1721) levélregénye, a korabeli francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt. A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódásokat összegez. Montesquieu (1689—1755)

Az angol klasszicizmus Az angol klasszicizmusban a tudományos jelleg volt erős. Az emberi értelem vívmányainak összefoglalása itt valósul meg először 1728-ban jelenik meg — a francia Enciklopédia közvetlen előzményeként — A művészetek és tudományok egyetemes szótára.

Angol klasszicista írók London melletti Twickenhamben felépített villájában az angol szellemi élet egyik központját teremtette meg. A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősi költészet párrímeit alkalmazta Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (1711) a klasszicista irodalom normáit rögzítette. Komikus eposza a Fürtrablás (1714) Alexander Pope (1688-1744)

Angol klasszicista írók A Robinson Crusoe című regénye (1719) az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben, a civilizáció kritikáját is sugallja. Daniel Defoe (1660—1731)

Angol klasszicista írók A Gulliver utazásai című regénye (1726) meseszerű kalandok sorozata szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is. Hasonló szelleműek pamfletjei is. Jonathan Swift (1667—1745)

Klasszicista írók A kortársak elnevezése: "Doctor Johnson” szatíráival és értelmező szótára készítésével vívta ki tekintélyét. A józan ész és a kíméletlen szókimondás képviselője volt. Angol írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket moralizáló tanregényeket írt. Kiadta Shakespeare műveit. Samuel Johnson (1709-1788)

A SAJTÓ ERKÖLCSI HETILAPOK Anglia REVIEW (1704) Szerkesztő: Daniel Defoe EXAMINER (1726) Szerkesztő: Jonathan Swift THE TATLER (1709) THE SPECTATOR (1711) THE GUARDIAN (1713) Defoe Swift

Német klasszicista írók A modern polgári kultúra első nagy összegezője. Római elégiáit (1788—1790), egy itáliai utazás ihlette. Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (1796). Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (1779) Főműve, a Faust c. drámai költemény. Johann Wolfgang Goethe (1749—1832)

Német klasszicista írók Költő, drámaíró és esztéta, a német klasszika vezéralakja, a romantika előfutára. Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel Ármány és szerelem (1784), Don Carlos (1787). Költészetében a klasszikus értékek — a szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és az erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c. ódájában (1785). Friedrich Schiller (1759—1793)

A klasszicista építészet

Új igények A klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat. A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé. A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása. Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.

Jellemzői I. Uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Mintának tekintették az ókori művészetet. A barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

Jellemzői II. A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb, a belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méretei kisebbek. A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép. Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása. Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás. A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak, iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek. Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.

Klasszicista építészeti alkotások Pantheon, Párizs

Klasszicista építészeti alkotások ODEON, Párizs

Párizs, Diadalív

London, British Museum

Washington, Capitolium

Klasszicista szobrászat

Jellemzői A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.

Jean Antoine Houdon (1741–1828) Művészete jellegzetes átmenet a barokkból az erősen racionális polgári klasszicizmusba.

Antonio Canova (1757–1822)

A klasszicista festészet

Francisco Goya y Lucientes (1746–1828)

Jacques Louis David (1748–1825)

A klasszicizmus zenéje

Jellemzői A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik, A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus, Megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk. A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását.

Joseph Haydn (1732-1809) C-dúr “Császár” vonósnégyes Esz-dúr “Dobpergés” szimfónia

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) C-dúr zongoraverseny D-moll zongoraverseny Kis éji zene A varázsfuvola Figaro házassága

Ludwig van Beethoven (1770-1827) V. c-moll “Sors” szimfónia VI. F-dúr “Pastorale” szimfónia IX. d-moll szimfónia Fidelio