Vadon élő és nemesített halak reakciói a hőmérsékleti változások függvényében.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
Mit tehetünk mi magunk a fenntartható fejlődés érdekében
A LEVEGŐ.
a sebesség mértékegysége
Széchényi Ferenc Gimnázium
A differenciálszámítás alkalmazásai
4. Két összetartozó minta összehasonlítása
Az etilén gáz szerepe a zöldségek és gyümölcsök érésében
Hidegártalmak Dr. Páldy Anna, Bobvos János, dr. Trájer Attila
NOx keletkezés és kibocsátás
Nanométeres oxidáció gyors hőkezeléssel
ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
A víz,a levegő, az anyagok és tulajdonságai
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
FÉLVEZETŐ-FIZIKAI ÖSSZEFOGLALÓ
1. Földgázrendszer.
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE,
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Újszülöttek helyszíni ellátása
Tigris.
A nedves levegő és állapotváltozásai
Trópusok időjárását meghatározó folyamatok
A PAJZSMIRIGYMŰKÖDÉS MUTATÓINAK VÁLTOZÁSA A VÉRBEN A TIREOSZUBSZTITÚCIÓS KEZELÉS FOLYAMÁN Témavezető: Dr. Dujmovics Ferenc Szerző: Bojtos Lilla Újvidék,
Halmazműveletek.
A sepsis klinikai spektruma
Termikus kölcsönhatás
A szervezet energiaforgalma
Pavlov kísérlet.
A hőmérséklet mérése.
A fitoplankton monitorozása a Keszthelyi- medencében és dinamikájának modellezése Istvanovics Vera és Honti Márk Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi.
Szabályozás-vezérlés
Cellulóz-acetát lágyítása ε-kaprolaktonnal Katalizátortartalom hatása a lágyításra Készítette: Kiss Elek Zoltán Témavezető: Dr. Pukánszky Béla Konzulens:
A moláris kémiai koncentráció
A hőmérséklet mérése. A hőmérő
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Title Zoltán Fodor KFKI – Research Institute for Particle and Nuclear Physics CERN.
Hőtan.
TRUEFOOD záró-konferencia április munkacsomag Hagyományos élelmiszerek tápértékének fejlesztése: szárított-érlelt sonkák sótartalmának csökkentése,
Gyakorlati alkalmazás Biológiai felmérés és monitoring.
A tavak eutrofizációja
Zajok és fluktuációk fizikai rendszerekben december 2. Active Delay Implicit szekvencia tanulás.
1 Az érzékleti csatornákat felmérő teszt reliabilitási vizsgálata.
Trópusi sivatagok.
Az augusztusi hónap és ennek hőmérsékleti adatai Következtetéseim.
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2.
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A mozgás szükséglete.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
ÉLET A MARSON (5.OLDAL).
Okt.23-Nov.6. Pontos hőmérsékletet mértünk a nap minden fontosabb időszakában, melyből egy táblázatot, majd diagrammokat készitettünk a minimum, maximum.
1 Szilárd Fe II -ftalocianin és oxigén reakciójának vizsgálata Mössbauer- spektroszkópiával 1 Houping Yin, 1,2 Amar Nath, 1 Yen Wei, 3 Kuzmann Ernő, 3.
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
Összefoglalás Hőjelenségek. 1. A folyadék melegebb, kisebb sűrűségű része fel- emelkedik, helyére alacsonyabb hőmérsékletű anyag kerül. Ez a jelenség.
A VITAMINOK SZEREPE A PONTY LÁRVÁK NEVELÉSÉBEN B. Papp Zsuzsanna, Révész Norbert, Shivendra Kumar, Adorján Ágnes, Bogárné Csávás Katalin és J. Sándor Zsuzsanna.
A szennyvíz hasznosítható h ő energiája részeredmények Török László EJF MGF Vízellátási és KÖrnyezetmérnöki Intézet MHT XXVII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSORSZÁGOS.
Vizes oldatok alkotórészeinek szétválasztási módszerei.
A hőmérséklet ivararányt befolyásoló hatása csapó sügéren (Perca fluviatilis) Balikó Tímea¹, Demeter Krisztián¹, ² Merth János¹, Marton Csaba¹, Bene Szabolcs¹.
Halmazállapot-változások
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
Termikus kölcsönhatás
Szabályozás-vezérlés
A parton és a partközelben. Partközeli tengerek Parttól a nyílt tenger felé haladva kevesebb a vízmélység 200 m-nél. Gazdag élővilág Tápanyagban gazdag.
Hőtan.
Életjelenségek, életfeltételek. Életfeltételek:  Fény  Víz  Levegő  Táplálék  Megfelelő hőmérséklet.
Előadás másolata:

Vadon élő és nemesített halak reakciói a hőmérsékleti változások függvényében

1. Célkitűzés a nemesített halfajták kevésbé tűrik a környezet viszontagságait ? a nemesített halfajták kevésbé tűrik a környezet viszontagságait ?

2. Módszerek Carassius auratus faj 2 alfaja Carassius auratus faj 2 alfaja +25°C-ról csökkentettem a hőmérsékletet +7°C-ig (jéggel), 7 lépésben +25°C-ról csökkentettem a hőmérsékletet +7°C-ig (jéggel), 7 lépésben életműködés, viselkedés vizsgálata életműködés, viselkedés vizsgálata Kísérleti etetés Kísérleti etetés Az elhasznált oxigént szellőztető berendezés segítségével pótoltam Az elhasznált oxigént szellőztető berendezés segítségével pótoltam légzésszám/perc: az egy alfajba tartozó 2 egyed átlag légzésszáma légzésszám/perc: az egy alfajba tartozó 2 egyed átlag légzésszáma

aranyhal ezüstkárász

3. A kísérleti eredmények és értékelésük 25°C 25°C állandó mozgásban vannak állandó mozgásban vannak intenzíven keresik a táplálékot intenzíven keresik a táplálékot a táplálékra gyorsan reagálnak a táplálékra gyorsan reagálnak

az aranyhalak pipálnak az aranyhalak pipálnak oxigénhiányos állapot oxigénhiányos állapot

23°C 23°C a mozgékonyság nem csökkent a mozgékonyság nem csökkent magas táplálkozási kedv magas táplálkozási kedv az aranyhalak pipálnak az aranyhalak pipálnak

20°C 20°C ezüstkárászok mozgékonysága csökkent ezüstkárászok mozgékonysága csökkent gyorsan reagálnak a táplálékra gyorsan reagálnak a táplálékra az ezüstkárászok 20°C-on és az alatt már csak az élő táplálékot fogyasztották el az ezüstkárászok 20°C-on és az alatt már csak az élő táplálékot fogyasztották el

17°C 17°C az aranyhalak mozgékonysága jelentősen csökkent az aranyhalak mozgékonysága jelentősen csökkent a táplálékra reagálnak, maradéktalanul elfogyasztják a táplálékra reagálnak, maradéktalanul elfogyasztják

14°C 14°C a mozgás kapcsán nem történt változás a mozgás kapcsán nem történt változás az ezüstkárászok reagálnak a táplálékra, de nem fogyasztják el, az aranyhalak elfogyasztják az ezüstkárászok reagálnak a táplálékra, de nem fogyasztják el, az aranyhalak elfogyasztják

10°C 10°C az aranyhalak a fenéken fekszenek az aranyhalak a fenéken fekszenek Az ezüstkárászok már nem reagálnak a táplálékra, az aranyhalak reagálnak rá de már nem fogyasztják el Az ezüstkárászok már nem reagálnak a táplálékra, az aranyhalak reagálnak rá de már nem fogyasztják el

7°C 7°C a táplálékra már nem is reagálnak a halak a táplálékra már nem is reagálnak a halak az aranyhalak a fenéken fekszenek az aranyhalak a fenéken fekszenek az ezüstkárászok viszont néha megmozdulnak az ezüstkárászok viszont néha megmozdulnak

a vizet szobahőmérsékletre (20°C) melegítettem a vizet szobahőmérsékletre (20°C) melegítettem a halak aktivitása jelentősen megnőtt, az előzetes adatok jellemezték őket, ismét reagáltak a táplálékra a halak aktivitása jelentősen megnőtt, az előzetes adatok jellemezték őket, ismét reagáltak a táplálékra

1. diagram: a légzésszámok változása a kísérlet során

2. diagram: a halak reakciója a táplálékra, a hőmérséklet függvényében

3. diagram: a mozgás/aktivitás változása a kísérlet folyamán

4. Következtetések 25°C-on 25°C-on a víz oxigén telítettsége melegítés hatására csökken a víz oxigén telítettsége melegítés hatására csökken intenzívebb anyagcsere-folyamatok intenzívebb anyagcsere-folyamatok aranyhalak megfelelő oxigén ellátottság mellett is felmentek a vízfelszínre pipálni aranyhalak megfelelő oxigén ellátottság mellett is felmentek a vízfelszínre pipálni

az aranyhalak kevésbé tűrik az oxigénhiányt az aranyhalak kevésbé tűrik az oxigénhiányt a melegítés hatására valószínűleg az aranyhalak anyagcsere-folyamatai intenzívebbek lettek, mint az ezüstkárászoké, ezért volt szükségük több oxigénre a melegítés hatására valószínűleg az aranyhalak anyagcsere-folyamatai intenzívebbek lettek, mint az ezüstkárászoké, ezért volt szükségük több oxigénre

bár a 2. diagram alapján az aranyhalak alacsonyabb hőmérsékleten intenzívebben reagálnak a táplálékra, mint az ezüstkárászok bár a 2. diagram alapján az aranyhalak alacsonyabb hőmérsékleten intenzívebben reagálnak a táplálékra, mint az ezüstkárászok de ez az eltérés kismértékű de ez az eltérés kismértékű Ennél sokkal jelentősebb különbség van az aranyhalak és az ezüstkárászok aktivitása között alacsony hőmérsékleten Ennél sokkal jelentősebb különbség van az aranyhalak és az ezüstkárászok aktivitása között alacsony hőmérsékleten

az aranyhalak kevésbé tűrik a víz hőmérsékletének a csökkenését az aranyhalak kevésbé tűrik a víz hőmérsékletének a csökkenését

Az aranyhalak számára a 20°C feletti vízhőmérséklet lehet az ideális Az aranyhalak számára a 20°C feletti vízhőmérséklet lehet az ideális Az ezüstkárászok számára ideális vízhőmérséklet a kísérlet alapján nem megállapítható Az ezüstkárászok számára ideális vízhőmérséklet a kísérlet alapján nem megállapítható