Buddhizmus és manicheizmus az Ujgur Birodalomban (IX-XIII. század) Birtalan Ágnes
Buddhista alapfogalmak Skr. Avidyā; Saṃskāra; Vijñāna; Nāmarūpa; Ṣaḍāyatana; Sparśa; Vedanā; Tṛṣṇā; Upādāna; Bhava; Jāti; Jarā-maraṇa Skr. Śūnyatā, tib. ston-pa-nyid, mong. qoosun Skr. Prajñāpāramitā: tib. ses rab-kyi pha-rol-tu phyin-pa mong. bilig-ün činadu kijhaara kürügsen Manushi buddha Maitreya manicheizmus, manichaeizmus Máni (215-273) gnózis
Kronológia Ujgurok (IX-XIII sz.) Bögü qaan 762 manicheus szogd térítőket visz magával 763 áttérés karabalgsszuni felirat + turfáni és tunhuangi emlékek, manicheus írás; himnuszok, imák Huasztuanift,
Conze, E., The Prajnaparamita Literature. London 1960. Sinor Dénes, A közép-ázsiai törökök buddhizmusáról. In: Kőrösi Csoma Archivum I. Budapest - Leipzig 1935-39.
Ujgur buddhista irodalom Altun yaruq (Suvarnaprabhasa) Sekiz yükmek (Nyolc fényhalom) XI-XII sz. Yitiken (Hét csillag) Maitrisimit (dráma?) Tishastvustik (Buddha két kereskedőhöz szól) Kalyanamkara és Papamkara („Jó és a rossz királyfi”)
Vajracchedikā részlet[1] Átlépve a színeket és a többi jelenséget megszabadulva a tudatlanságtól, és a szenny[2] szférájától[3] az érzékek szférája lássa az elmét, az elme szférája irányuljon a tanításra. A Tan lényege az éggel mérhető, ha ismerjük az elmét, ismerjük a Tan lényegét; ha a Tan lényegét ismerjük, az a megvilágosodás útja, hogy milyenek a "gyökerek", azt az érzékek fogják fel. Mint a tej és a víz egy edényben kötődnek egymáshoz. Ugyanígy a tizenkét kötődés[4] a megvilágosodás alapja. A Paramita-tanítás az ösvénye a múlt Buddháinak, és az ösvénye a jelen Boddhiszattváinak és alapja az egyetemes ürességnek.[5]
Krakucchanda (Dhyani Buddha Vairocana) Kanakamuni (Dhyani Buddha Akshobhya) Kaśyapa (Dhyani Buddha Ratnasambhava) Śākyamuni (Dhyani Buddha Amitabha) MAITREYA (Dhyani Buddha Amogasiddhi)