A Buddhizmus Koreában Hoguk Pulgyo (護 國 佛 敎) Birtalan Ágnes

Szakirodalmi ajánló Grayson, James H.: Korea - A Religious History. London, Routledge Curzon 1989 (2002). Birtalan, Ágnes: Some Common Phenomena in Korean and Inner Asian Ancient Religious Systems. In: Aspects of Korean Civilisation. (Korean Studies in Hungary I.) Szerk. Birtalan Ágnes. Budapest, Eötvös Loránd University, Department of Inner Asian Studies 2002. pp. 13−20. Buswell, Robert E. Jr.: The Formation of Ch’an Ideology in China and Korea. The Vajrasamādhi-Sūtra, a Buddhist Apocryphon. Princeton, University Press 1989. Buswell, Robert E. Jr.: The Zen Monastic Experience. Buddhist Practice in Contemporary Korea. Princeton, University Press 1992. Buswell, Robert E. Jr.: Tracing Back the Radiance. Chinul’s Korean Way of Zen. Honolulu, University of Hawaii Press 1991.

Hong, Jung-shik: The Thought and Life of Wŏnhyo Hong, Jung-shik: The Thought and Life of Wŏnhyo. In: Buddhist Culture in Korea (Korean Culture Series 3.) Seoul, The Si-sa-yong-o-sa Publishers Inc. 1982. pp. 15–30. Korean Buddhism. Seoul, Kum Sok Publishing Co. Ltd 1996. Lancaster, L. R. – Yu, C. S.: Assimilation of Buddhism in Korea. Religious Maturity and Innovation in the Silla Dynasty. Berkeley, California, Asian Humanities Press 1991. Lee, Peter H.: Lives of Eminent Korean Monks: The Haedong Kosŭng Chŏn. Cambridge (MA), Harvard University Press, 1969. Koreai fordítása: http://db.history.go.kr/front/dirservice/HG/listMainHG.jsp Mok, Jeong-bae: Buddhism in Modern Korea. In: Korea Journal 33/3. (Autumn 1993) pp. 23−49.

Pyŏghwa-ro ponŭn pulgyo iyagi. Seoul 1996 Pyŏghwa-ro ponŭn pulgyo iyagi. Seoul 1996. [Falra festett buddhista narratívák] Religion and Society in Contemporary Korea. Szerk. Lancester, Lewis R. – Payne, Richard K. (Korea Research Monograph 24) Berkley California, University of California Institute of East Asian Studies 1997. Shim Jae-ryong: Buddhist Responses to Modern Transformation of Society in Korea. In: Korea Journal 33/3. (Autumn 1993.) pp. 50–55. Shulz, Edward J.: An Introduction to the Samguk Sagi. In: Korean Studies. 28. (2004) pp. 1–13.

A három királyság kora 삼국시대(三國時代) I. Történeti háttér: törzsszövetségek és államok kapcsolatok Kínával (É.-Kína, nomád eredetű dinasztiák) Chin (351-394), Keleti Chin (317-420), Északi Wei (386-538) Koguryŏ (Kr. e. 37–668) Paekche (Kr. e. 18–660) Shilla, egyesített Shilla (Kr. e. 57–660/668–935) Kaya, Talgubŏl Források: Samguk sagi (Kim Pusik 1145), Samguk yusa (Iryŏn 1285), Haedong kosŭng-jŏn (1215), népmondák, legendák, kínai (pl. Liang shu, Liang Kao-sheng ch’uan) és japán (Nihon shoki) források Koguryŏ (Sosurim 2. éve) 372 Sundo szerzetes Kínából érkezik Paekche (Ch’imyu 1. éve) 384 Mālānanda/Maranantha Shilla (Nulchi 417-457) Hŭkhoja (Mŭkhoja) „Fekete barbár” (= Ado?) (Soji 479-500) Ado (Pŏphŭng 514-539) Ich’adon mártír Taewang hŭngnyun-sa 534. wangson (cakravartin-raja)

Forrás: google maps

Ichadon

Eszmerendszer konfuciánus eszmék és a buddhizmus együtt jelentkezik (forrás: pl. Nihon shoki) szerzetesek érkezése: szent iratok és képmások írásbeliség, szent iratok másolása államvallás, állam által támogatott szoros kötődés az ősvalláshoz (legendák) művészet: Északi-Wei (Gandhara  Turkesztán  Paekche  Japán) gyógyítás, sámán tevékenység (füstölő áldozat) Misszionáriusok: Koguryŏ: Sundo (372), Ado (383), T’an-shih „Fehér lábú mester” (395), Sŭngnang ( Kumarajīva É.-Wei, Hua-yen, San-lun) Shilla: Hŭkhoja (gyógyító, dhārani-k?), Ado (vinaya)

VI. sz. államvallás hoguk pulgyo sokszínűség: Peakche szerzetesek: Ŭiyŏn (konfuciánus és taoista ismeretek is), Chihwang (Hināyāna), Palchŏng (Avatamsaka sūtra kor. Hwaŏm-kyŏng, Lotus sūtra: Saddharma-pundarīka-sūtra), Kyŏmik (indiai zarándoklat 526-tól, Abhidharma-pitaka). - kínai tanulmányutak - indiai zarándoklatok - japán misszió - az ősvallás (pl. kígyókultusz) és a buddhizmus szinkretizmusa

Egyesített Shilla Kronológia: Egyesített Shilla 668–935 Társadalmi háttér: az új arisztokrácia megerősödése, új katonai elit kialakulása (hwarang). A buddhista műveltség, az elit művetlsége, de a konfuciánus tanok is jelen vannak. A mahāyāna terjedése; a mahāyāna szent iratok tipológiája. Kyo – „doktrinális buddhizmus” O-gyo – „Öt iskola, öt tanítás” 7 század: 1 Nirvāna-sūtra iskola 2. Vinaya iskola később Namsan-jong (Chajang) 3. Avatmasakasūtra iskola (Ŭisang) 4. Dharmata iskola 5. Dharmalaksana iskola

Shilla kori művészet A buddhista művészet aranykora A Gandhāra művészet hatása Pulguksa Sŏkkuram http://stone.buddhism.org/eng/seokguram/.1.htm

Dhyanibuddha-rendszer Központ: Vairocana (tankerék, éter, fehér, tanító) É: Amoghasiddhi (kard, levegő, zöld, félelemnélküli) K: Aksobhya (vajra, víz, kék, földet tanúul hívó) D: Ratnasambhava (gyémánt, föld, sárga, adás) NY: Amitābha (lótusz, tűz, vörös, meditációs)

Amitābha

A korszak jeles buddhista filozófusai: Wŏnhyo (617-686) Hong, Jung-shik, The Thought and Life of Wonhyo, In: Buddhist Culture in Korea (Korean Culture Series 3.) pp. 15-30. Pak Chong-hong, Wonhyo’s Philosophical Thought. In: Assimilation of Buddhism in Korea. Berkeley, California 1991. pp. 47-103. 1. A különböző buddhista iskolák szintetizálása; az „egyesítés” gondolatának átültetése a társadalomra vonatkoztatva. 2. Az elmélet és gyakorlat egyesítése (Muyol wang, fejsze példázat) 3. világi és egyházi élet egyesítése (elhagyva a szerzetet dobbal prófétál)

Művei: Buddhista erkölcstan: Vinaya-értelmezések (vö. Theraváda) Kommentárok: Taesung kissillon-so „Kiegészítés A hit felébredése”-hez a Mahāyāna-ban (Ashvaghosa-nak (?80-?150) tulajdonított, Mahāyāna-shraddhotpāda shāstra) Hwaŏm-gyong-so „Kiegészítés a Avatamsaka sūtra-hoz” Kumgang-sammae-gyong-ron (Vajrasamādhisūtra-shāstra) Muryangsu-gyong-jonggyo (Tiszta Föld) Amita-gyong-so Ekayāna, Triyāna, Tathāgata,  „üresség”, „egység”

Koryŏ Kronológia: 918/932–1392 Társadalmi háttér: Új arisztokrácia alakul ki: yangban nemzetközi kereskedelem; XII. sz. lázadások, belső zűrzavar.

A Kilenc Hegy Iskolája 九山 gusan Kialakulása: VIII-IX. század A Sŏn elterjedése kínai hagyományok alapján Nyolc iskola Mazu Daoyi (709-788) hagyománya alapján A kilencedik Sumi san

Koryŏ (918/935-1392), T’aejo Wang-Kŏn (918-943) Koguryŏ területének helyreállítása, védekezés a barbár eredetű de elkínaisodott Kitaj (907-1125) ellen kitaj támadások (1010., 1018) (Hunyo sipcho „Tíz parancsolat”). 1135 Myochŏng felkelése a dinasztia uralma ellen, leverik, s ez utat nyit a katonai intézkedések bevezetésének.

Buddhizmus „nemzeti vallás, ideológia”, állam által támogatott, és az államot védelmező (hoguk sasang) (Koguryŏ: Koguyang király IV. sz., Paekche: Mu király) Mirŭk-sa, Shilla: Chinhŭng (hwarang) a tantrikus buddhizmus támogatása (Hyŭngsŏng-sa), de Sŏn iskolát is alapít: Sumi san (Iŏm-mester) 932.

Mahájána buddhizmus, a szútrák fontossága: Inwang-hoguk-panya-gyŏng „Ha az embereket veszély fenyegeti, mint támadás, járványok, szárazság, áradás, akkor az uralkodónak ezt a szútrát kell olvasgatnia, új szentélyeket nyitnia, ahol az emberek áldozatot mutathatnak be, imádkozhatnak. Ha e szerint történik, akkor a Buddhák és a bódhiszattvák örökre védelmükbe veszik az országot.”

T'aejo: Hunyo-sip-cho 1. Udvarunk legfontosabb kötelessége, a Buddhák hatalmának a megóvása. Ezért építsetek kolostorokat mind a Sŏn-jong, mind pedig a Kyo-jong számára. 2. Minden templomot Tosŏn mester útmutatása alapján kell fölépíteni. De a buddhista kolostorok sem építhetők föl, ha megzavarják a föld jó energiáit (chidŏk). 3. A két legfontosabb szabály a yŏngdŏng és a p'algwan. Az első szerint szolgálni kell a Buddhákat, a második szerint szolgálni kell a Sárkány királyt.

A szerzetesek szerepe: udvari tanácsadók (de nem testületként), wangsa, kuksa, sŏng-gwan 958. pŏpkye. A buddhista egyház az állam kulcsszervezete ugyanakkor a vizsgarendszer alapján az állam ellenőrzést is gyakorol; Kwangjong király vezette be a vizsgáknak a konfucianizmushoz hasonló rendszerét (X. sz. második fele): külön rendszer a Kyo – és a Sŏn számára. Sŏngt’ong - sŏnsa magasabb mint a konfuciánus rangok. - wangsa, kuksa (a X. sz. még a konfuciánus hivatalnokok a elsősorban az állami tisztviselők, a buddhisták kezében a szellemi nevelés.

A különböző irányzatok egységesítése (Kwangjong király) a Chŏngt’ae-jong égisze alatt. Chegwan (-970) Ch’ŏnt’ae sagyo-ŭi  a T’ien-t’ai iskolának újjáélesztése. Ŭitong (927-988) Koryŏ T’ien-t’ai pátriárka.

XI. sz. Ŭich’on (1055-1101) tudósszerzetes (Munjong király fia); 15 éves korában a  Sung birodalomba megy tanulni; a Hwaŏm-jong és a Sŏn egyesítése, de csak még erőteljesebb széttagolódás az eredmény. 1. kánon Ch’ojo changgyŏng I. nagy kánon v. Koryŏ changgyŏng: a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul; Kyoto-ban megőrződött.

Forrásai: a Song Kína kánonja, és a kitaj változat. Tripitaka Koreana Az első nagy kánon Ch’ojo changgyŏng v. Koryŏ changgyŏng: (1087 után); a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul(1232); Kyoto-ban megőrződött. Forrásai: a Song Kína kánonja, és a kitaj változat. A második nagy kánon (1236-1251); 1398-ban átköltözi a Haein-sa kolostorba.

Chinul (1158-1210) 지눌 知訥 Pojo kuksa 1182 leteszi a Sŏn vizsgáit, célja a kyŏlsa a Sŏn és a Kyo egyesítése vándorszerzetes Chiri-san hwadu - hua-t’ou a sangha válsága: samādhi és prajñā társaság Sŏnggwangsa kolostor “fokozatos és hirtelen” princípium

Chosŏn kori buddhizmus 1392-1910 Yi Sŏng-kye (T'ae-jo) Koryŏ időszak vége a buddhizmusban fontosabb szerepet kap a külsőség, a szertartások a filozófia háttérbe szorul az ideológiai háttér fokozatosan a konfucianizmus lesz: An Hyang (1243-1306)

Chosŏn általános jellemzők erőteljes Ming orientáció filozófiai alapja: Chŏng Tojŏn munkássága, mely a Chŏson törvényeknek is alapul szolgál a konfucianizmus: politikai kulcshelyzet tipikus uralkodó Se-jong (1418-1450) új társadalmi rétegződés alakul ki toch’ŏp-che rendszer (számbavétel, összeírások); a buddhizmus ellenőrzése; a wang-sa és kuk-sa rendszer eltörlése; kolostorok bezárása a buddhista rendek (jong) számának a csökkentése (11-7-2) Hanggŭl Sejo király Sŏn-jong és Kyo-jong (Yŏngsangun 1494-1506)  0 hegyi menedék, kézművesség, szentélyek  raktárak, fogadók … régensi időszak (Munjŏng királynő 1546-1553) buddhizmustámogatás; hwarang hagyományok → országmentés (Hideyoshi támadás, Imjin háború 1592-1598; Yi Sunsin) Hyunjŏng Sŏsan tae sa (1520-1604) Amitābha-kultusz (yŏmbul), korábbi egyesítő rendszerek, Sa myŏng; minden nagy tételes vallási és filozófiai rendszer egyesítése 1749. tilalmak kodifikálása (pl. a főváros határainak átlépési tilalma) konfuciánus uralkodók - buddhista megtérés vagy gyakorló buddhisták (Pl. Se-jong élete végén buddhista műveket ír, pagodát építtet)

A japán megszállás Kronológia: 1910-1945 Társadalmi háttér: minden társadalmi rétegben kialakulnak a megszállókat kiszolgálók illetve a velük szembe helyezkedők csoportjai. Változások a buddhista szerzetesség helyzetében: 1. Visszatérhetnek a városokba. 2. A cölibátus részleges megszűnése 3. Új irányzatok, pl. A Wŏn-jong megalapítása (Yongsun 1908)

A koreai buddhista kolostor A "Három Drágakő" kolostorok: Tongdo-sa --- Buddha (Buddha-relikviák) Haein-sa --- Tan (Kánon) Songgwang-sa --- Közösség (a legtöbb szerzetes

Songwansa

Tongdosa

Haeinsa

Haein-sa "a nyugodt tenger tükröződése" Mester Sung-un és I-chong csodatétele (a beteg királynő és a fa) 802. Tripitaka Koreana Songgwang-sa "Növő fenyő kolostor", Chinul (1158-1210) , szerzetesek és világi hívők

Tongdo-sa "átmenet a megvilágosodásba", hagyományos Sǒn-kolostor, 646 Chajang építtette (Sǒndok királynő uralk. alatt) ő hozta el a Buddha-relikviákat.

Kín. feng-shui, kor. p'ungsu Hwaǒm irányzat Haein-to (sāgaramudrā-mandala) (NB! háló-példázat) Popkye-to (dharmadhātu-mandala)

Ilchu-mun (jap. torii) "one mind" Sari pagodák, sztúpák Sa-ch'on wang: É ---ereklyetorony, Ny --- kard, D --- sárkány, drágakő, K --- lant

Purimun "nem kettő kapu" Chonggo-ru "dob- és harangtorony" Taeung-chon "központi Buddha csarnok" építészeti és ideológiai közp."  Vairocana (dharmakāya), jelentős szerepe van a Hwǒom tanításokban VIII. sz.-tól

Kwanum-chon (Kwanseum) Chichang-chon (Chichang) Ch'ilsong Sansin

Chosŏn kori buddhizmus 1392-1910 Yi Sŏng-kye (T'ae-jo) Koryŏ időszak vége a buddhizmusban fontosabb szerepet kap a külsőség, a szertartások a filozófia háttérbe szorul az ideológiai háttér fokozatosan a konfucianizmus lesz: An Hyang (1243-1306) Sung bir.

Chosŏn általános jellemzők erőteljes Ming orientáció filozófiai alapja: Chŏng Tojŏn munkássága, mely a Chŏson törvényeknek is alapul szolgál a konfucianizmus: politikai kulcshelyzet tipikus uralkodó Se-jong (1418-1450) új társadalmi rétegződés alakul ki toch’ŏp-che rendszer (számbavétel, összeírások); a buddhizmus ellenőrzése; a wang-sa és kuk-sa rendszer eltörlése; kolostorok bezárása

a buddhista rendek (jong) számának a csökkentése (11-7-2) Hanggŭl Sejo király Sŏn-jong és Kyo-jong (Yŏngsangun 1494-1506)  0 hegyi menedék, kézművesség, szentélyek  raktárak, fogadók …

régensi időszak (Munjŏng királynő 1546-1553) buddhizmustámogatás; hwarang hagyományok → országmentés (Hideyoshi támadás, Imjin háború 1592-1598; Yi Sunsin) Hyunjŏng Sŏsan tae sa (1520-1604) Amitābha-kultusz (yŏmbul), korábbi egyesítő rendszerek, Sa myŏng; minden nagy tételes vallási és filozófiai rendszer egyesítése 1749. tilalmak kodifikálása (pl. a főváros határainak átlépési tilalma) konfuciánus uralkodók - buddhista megtérés vagy gyakorló buddhisták (Pl. Se-jong élete végén buddhista műveket ír, pagodát építtet)

A japán megszállás Kronológia: 1910-1945 Társadalmi háttér: minden társadalmi rétegben kialakulnak a megszállókat kiszolgálók illetve a velük szembe helyezkedők csoportjai. Változások a buddhista szerzetesség helyzetében: 1. Visszatérhetnek a városokba. 2. A cölibátus részleges megszűnése 3. Új irányzatok, pl. A Wŏn-jong megalapítása (Yongsun 1908)

A Chogye rend 1354 óta létezik Szinkretikus sŏn irányzat A Tae-go rend Sŏn alapú tanítások

Chinul (1158-1210)

Sŏngchŏl 1912-1993

Chogye Vándorlás Természetközeli élet Reformok (vinaya, életmód, viselet, hierarchia a szerzetesi életben)

Nám Cson megöli a macskát http://www.kvanumzen.hu/hun/html/koanok.html Nám Cson megöli a macskát Egy nap a Keleti és a Nyugati Csarnok szerzetesei összevesztek egy macskán. Ezt látva, Nám Cson mester megragadta a macskát az egyik kezével és kést fogott a másik kezébe, majd így szólt: –  Ti mindannyian! Mondjatok egy igaz szót és megkímélem a macska életét. Ha nem, megölöm! Senki se tudott válaszolni. Nám Cson végül kettévágta  a macskát. Este, mikor tanítványa, Dzsó Dzsú visszatért, Nám Cson elmesélte neki az esetet. Dzsó Dzsú levetette saruját, a fejére tette és távozott. Nám Cson így szólt: – Ha itt lettél volna, megmenthettem volna a macskát.

http://koan.blog.hu/ Hyakujo mester egy új kolostor élére keresett valakit. Összehívta tanítványait és egy vízzel teli vödörre mutatva azt kérdezte: - Ki tudná megmondani mi ez, anélkül hogy nevén nevezné? - Farönknek senki sem hívhatja. - mondta a szerzetesfőnök. Ekkor Isan, a kolostor szakácsa felrúgta a vödröt és távozott. - A szerzetesfőnök vesztett. - mosolyodott el Hyakujo, és Isan lett az új kolostor Mestere.

Kegon mestertől azt kérdezte egy szerzetes: - Hogyan tér vissza a köznapi világba az, aki megvilágosodott? - A széttört tükör nem ad többé képet, a lehullott virág nem tér vissza a szárára.

Perfect enlightenment pervades all, serenity and destruction are not two All that is visible is Avalokiteshvara, all that is audible is the mystical sound No other truth than seeing and hearing Do you understand? Mountain is mountain, water is water. 원각이 보조하니 적과 멸이 둘이 아니라. 보이는 만물은 관음이요 들리는 소리는 묘음이라. 보고 듣는 이 밖에 진리가 따로 없으니 시회대중은 알겠는가? 산은 산이요 물은 물이로다

gong'an (Hangul: 공안, Hanja: 公案) Not mind, not body, not Buddha, what is this?[8] (Hangul: 마음도 아니고, 물건도 아니고, 부처도 아닌 것, 이것이 무엇인고?, Hanja: 不是心, 不是物, 不是佛, 是什摩?) A monk once asked Dongsan Chan Master,"What is Buddha?" Dongsan replied, "Three pounds of flax" (Hangul: 마삼근, Hanja: 麻三斤).

A bivalypásztor példázata

A Chogye rend 1354 óta létezik Szinkretikus sŏn irányzat A Tae-go rend Sŏn alapú tanítások

Sŏngchŏl 1912-1993

Chogye Vándorlás Természetközeli élet Reformok (vinaya, életmód, viselet, hierarchia a szerzetesi életben)

gong'an (Hangul: 공안, Hanja: 公案) A monk once asked Dongsan Chan Master,"What is Buddha?" Dongsan replied, "Three pounds of flax" (Hangul: 마삼근, Hanja: 麻三斤).