A kolloidok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az abszorpció Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,
Advertisements

A fehérjék.
METALLOGRÁFIA (fémfizika) ÖTVÖZETEK TÍPUSAI.
Halmazállapotok, állapotváltozások
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen Technológiai modul Nanokémia kutatócsoport Laborvezető: Prof. Zrínyi Miklós Dr. Hajdú Angéla.
Készítette: Seres Dávid
,,Az élet forrása”.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
A halmazállapot változása
Kolloidok, felületek Kolloid rendszerek:
Kémiai BSc Halmazok és oldatok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Intelligens anyagok.
Faiparban alkalmazott polimerek
KOLLOID OLDATOK.
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
Készítette Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Derítés.
Abszorpció Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
A koaguláció kinetikája és mechanizmusa (alapfogalmak)
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
A nanotechnológia természettudományi alapjai
A kolloid részecskék kölcsönhatásai, kinetikai stabilitás
A nanotechnológia kolloidkémiai alapjai (BMEVEFAA409)
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
A mikrofázisok közötti taszító és vonzó kölcsönhatások: DLVO-elmélet
Kalmár Dániel DP51IG Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Ma igazán feltöltődhettek!
Janik Dóra és Vámos Csenge
ADSZORPCIÓ.
ADSZORPCIÓ.
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
A talaj pórustere aggregátumokon belüli aggregátomok közötti hézagok hézagok összessége összeköttetésben vannak egymással mérete folytonosan változik.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
ELVÁLASZTÁSTECHNIKAI MÓDSZEREK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA XI.
Bioszeparációs technikák ELVÁLASZTÁSTECHNIKA
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Rendezett ZnO nanorudak előállítása és vizsgálata Rendezett ZnO nanorudak előállítása és vizsgálata Készítette: Horváth Balázs Batthyány Lajos Gimnázium,
felületi önszerveződés
A víz aqua.
Világi Egyed Magyar Károly
Vízszerzés-víztisztítás 9. előadás
KOLLOID OLDATOK.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Koaguláció.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Többkomponensű rendszerek II.
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
Kolloidika, határfelületi jelenségek Szekrényesy: Kolloidika (BME jegyzet) Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai.
Termékek az egészségért
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
Készítette: Jankó Zsuzsanna Ilona
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
A nanotechnológia természettudományi alapjai
A határfelületi jelenségek szerepe a kolloid diszperziók viselkedésében, kinetikai stabilitásában A fáziskolloidok termodinamikailag nem stabilak, csak.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
OLDATOK.
Előadás másolata:

A kolloidok

Részecskék mérete: 1 – 500 nm A biológiai szempontból fontos makromolekulák legnagyobb része eléri ezt a mérettartományt Kis tömegükhöz képest nagy felület Adszorpcióra képes: felületén anyagokat (víz, ionok stb.) köthet meg Ha a megkötött anyag víz, akkor hidratációról beszélünk Ha a vízburok megszűnik a kolloid részecskék összetömörülnek, kicsapódnak – koaguláció

A kolloidok formái: Szol: ha a kolloidokban a diszpergált részecskék szabadon elmozdulhatnak, azaz a kolloid rendszer folyékony állapotú Gél:Ha a részecskék hidrátburkukkal egymáshoz kapcsolódnak és így nem tudnak elmozdulni, kialakul a kocsonya. A szol hűtéssel, részleges vízelvonással géllé alakítható. Ha még több vizet távolítunk el a gél kiszárad, de ekkor sem veszíti el az összes víztartalmát. Később képes újra vizet felvenni – duzzadás - és visszanyeri eredeti állapotát.