A sejtciklus
Sejtosztódás + interfázis Interfázis: Osztódások közötti szakasz Szakaszai: G1: nyugalmi szakasz, mRNS és fehérjeszintézis folyik, hossza változó: néhány óra – több év S: DNS kettőződés zajlik G2: újabb mRNS képzés és fehérjeszintézis Osztódás: Mitózis, számtartó osztódás Pl: növényi és állati testi sejtek osztódása és a növények ivarsejtjeinek keletkezése Meiózis, számfelező osztódás Pl: a növények spóráinak, vagy annak megfelelő sejt keletkezése, állatok ivarsejtjeinek keletkezése
A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt tartalmazza, hogy egy sejt hányszor osztódhat. Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, - G1 szakaszban - de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak. Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: Nekrózis, nem programozott sejthalál Apoptózis: programozott sejthalál
Programozott sejthalál: A sejtben feldarabolódik a DNS A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apoptótikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. Egy sejtet érint Nem programozott sejthalál: Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat Általában sejtcsoportot érint A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad Genny keletkezésével jár
Ha egy sejt „elveszíti” osztódási korlátját, daganat jön lére Jóindulat daganat: Sejtjei a kiindulási szövethez hasonlóak, szabályosak, egyformák Általában kötőszövetes tok borítja Áttétet nem képez Fontos szerveket nyomhat, így azok működését károsíthatja pl: agydaganat Rosszindulatú daganat: sejtjei szabálytalanok, a kiindulási szövettől és egymástól is eltérnek Az ép szövettől nem különül el Az osztódás gyors, szabálytalan ütemű
Ezek a sejtek elterjedhetnek a szervezetben a nyirokerek és a vérerek közvetítésével, és máshol is létrehozhatnak daganatot = áttét Kezelés: Operáció Kemoterápia: gyógyszeres kezelés sugárterápia Megelőzés rákszűrések