VETÍTŐKÉSZÜLÉKEK ÍRÁSVETÍTŐ
A vizualizáció, a képi megjelenítés Segít a tananyag könnyebb megértésében Gyorsabb, hatékonyabb információ-befogadás A tanultak tartósabban rögzülnek vizuális megjelenítéssel Felkeltik az érdeklődést Fejleszti a fantáziát A képi megjelenítés segíti a diákokat a tananyag könnyebb megértésében, az információ gyorsabb befogadásában. A vizualizáció gyorsabb és hatékonyabb információbefogadást tesz lehetővé, a tanultak tartósabban rögzülnek, így idő takarítható meg. Hiszen az emberi agy a vizuális benyomásokat gyorsabban fogja fel, mint a szöveget. A képi ismeretszerzésnél az érzékelés a szóbeli ismeretszerzéshez hasonlóan közvetlenül történik. A látott képek segítik a belső kép kialakítását, melyre sokáig vissza lehet emlékezni. Egyúttal fontos szerepük van a felidézésben, ugyanis a kép mozgásba hozza a látott dolgokkal kapcsolatos képzeteket és fogalmakat. További jelentősége a látottaknak, hogy felkeltik az érdeklődést egy-egy téma iránt. Az élménynyújtás pedig fejleszti a fantáziát, a szemlélettől a gondolkodás síkjára juttatja el a tanulókat.
Vetítéstechnikai eszközök Frontális munkát támogatják Szemléltetik a mondanivalót Kiegészítik a táblai munkát, a tanári magyarázatot Segítik a téma tartalmi feldolgozását A vetítéstechnikai eszközök (írásvetítő, diavetítő, episzkóp, projektor, filmvetítő) jól ki tudják egészíteni a frontális munkát, gyakran helyettesítve, kiegészítve a táblai munkát, szemléltetve a mondandót, segítik a téma tartalmi feldolgozását. Elsősorban az értelmi nevelést szolgálják azáltal, hogy információt közölnek, elősegítik a megértést, kiegészítik a tanári magyarázatot. Az egyik leggyakrabban használt taneszköz-csoport nemcsak a pedagógiai gyakorlatban, az üzleti bemutatók elengedhetetlen kommunikációs eszközei is. Alkalmazásuk révén lehetővé válik, hogy egyszerre több személy előtt a szemkontaktus folyamatos fenntartása mellett történhessen a bemutató.
Vetítéstechnikai eszközök Állóképvetítők Írásvetítő Diavetítő Episzkóp Mozgóképvetítők Filmvetítő Projektor Mozgásérzet szempontjából vannak statikus, azaz állóképvetítők (írásvetítő, diavetítő, episzkóp) és dinamikus (projektor, filmvetítő) eszközök. A kivetített kép szempontjából pedig vannak ránézeti (episzkóp) és átvilágításos eszközök (írásvetítő, diavetítő). Átlátszó ill. átlátszatlan tárgyak vetítésére szolgáló eszközök.
Domború lencsék (gyűjtőlencsék) Homorú lencsék (szórólencsék) Optikai alapfogalmak Domború lencsék (gyűjtőlencsék) Összegyűjtik a fénysugarakat (fókuszpontba) Homorú lencsék (szórólencsék) Szétszórják a fénysugarakat A kép előállításához, nagyításához lencsékre, és tükrökre van szükség. Működésüket illetően egy megvilágított tárgyról (legyen az egy lap, egy fólia, film, de akár egy villáskulcs is) a gyűjtőlencse (lencserendszer), tükrök és a vetítőobjektív segítségével valódi, nagyított képet állítanak elő a vásznon, vagy a falon). Mivel a nagyításkor a kép fényerőssége jelentősen csökken, a vetítők erős fényforrást használnak, ezért némelyik eszköz használatához teljes, vagy részbeni sötétítésre van szükség. A keletkezett hő elvezetésére hűtőventillátort tartalmaznak. Állíthatjuk a vetített kép élességét, magasságát, a fényerősséget. Bizonyos eszközökhöz kiegészítők is rendelkezésünkre állnak, úgymint távirányító, időkapcsoló, lapadagoló, stb. Használatukhoz meg kell ismerkedni az eszközök felépítésével, működési feltételeivel. Az állóképvetítők közös szerkezeti részei: Képalkotólencsék, objektívek Optikai lencsét kapunk, ha átlátszó anyagból (általában üvegből vagy műanyagból) két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt darabot vágunk ki. Alapvetően a lencséket két csoportba soroljuk: domború és homorú lencsékre. Domború lencsék (gyűjtőlencse): összegyűjtik a fénysugarakat, egy meghatározott pontba, az ún. fókuszpontba.(bikonvex, plankonvex, konkáv-konvex) Homorú lencsék (szórólencsék): szétszórják a fénysugarakat (bikonkáv, plankonkáv, konvex-konkáv)
Vetítőlencsék működése Ha a kétszeres fókusztávolságon kívül helyezkedik el (kék nyíl), a kép kicsinyített, és fordított állású. Ha a kétszeres fókuszban van (zöld nyíl), a kép egyenlő nagyságú, fordított állású. Ha az egyszeres és a kétszeres fókusz között van (piros nyíl), a kép nagyított és fordított állású. A lencsék képalkotásakor a tárgy egyes pontjaiból kiinduló és a lencsén áthaladó valamennyi fénysugár vagy valóságosan, vagy látszólagosan egy-egy ponton (az úgynevezett képpontokon) halad át. A kép megszerkesztésének bemutatásakor ezért elegendő néhány nevezetes sugármenetet kiválasztani. Optikai tengelynek nevezzük a lencsét határoló két gömb középpontját összekötő egyenest. Az optikai tengelynek a lencse fősíkjával vett metszéspontja a lencse középpontja. A lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan eső fénysugarak a gyűjtőlencse esetén a lencse után az optikai tengelyen metszik egymást. Ezt a pontot gyújtópontnak vagy fókuszpontnak nevezzük Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen levő pontból indultak volna ki. Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját – virtuális fókuszpont) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányába meghosszabbítjuk. Vetítéshez domború lencséket használnak. Az alábbi ábra egy domború lencse képalkotását mutatja be: Az ábrából a következőket állapíthatjuk meg: Ha a tárgy a kétszeres fókusztávolságon kívül helyezkedik el (kék nyíl), a kép az egyszeres fókuszon belül van, kicsinyített, és fordított állású. Ha a tárgy a kétszeres fókuszban van (zöld nyíl), a kép a lencse másik oldalán szintén a kétszeres fókuszba kerül. A tárggyal egyenlő nagyságú, fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres és a kétszeres fókusz között van (piros nyíl), a kép a kétszeres fókuszon kívülre kerül, nagyított és fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres fókuszban van, a pontjaiból kiinduló sugarak a lencse után párhuzamosan haladnak tovább, így kép nem keletkezik. Ha a tárgy a fókusz és az optikai középpont között van, a pontjaiból kiinduló sugarak széttartóak lesznek, és úgy haladnak tovább, mintha a lencse előtt egy-egy pontból indultak volna ki. A keletkező kép a tárggyal azonos állású, nagyított, de ernyőn nem fogható fel, azaz csupán látszólagos (virtuális). A vetítőben a leképzés érdekében rendszerint domború lencséket és homorú tükröket alkalmaznak. A vetítés során két dologra kell ügyelni. Egyrészt arra, hogy a kivetített kép egyenes állású legyen, ezért a kivetítendő tárgyat mindig fejjel lefelé kell belehelyezni a képkapuba (diavetítő, epidiaszkóp). Az írásvetítőnél a vetítőfejbe 45°-os szögben elhelyezett síktükör a képet egyenes állásúvá képezi. Másrészt fontos tudnivaló a vetítő-berendezésekről, hogy a kivetítendő tárgy, kép az izzó irányából tekintve olvasható, és nem tükörírású felülete nézzen szembe az izzóval. Kivételt képeznek ez alól az írásvetítő jellegű berendezések.
A vetítő eszközök részei Vetítő objektívek Elsősorban domború lencsék. Feladatuk: Leképezés A vetítőben a leképzés érdekében rendszerint domború lencséket és homorú tükröket alkalmaznak. Vetítő objektívek: Az objektív fókusztávolsága a mindenkori állóképvetítőknél igen nagy intervallumban mozog (60 mm - 350 mm). A képalkotásban elsősorban domború lencsék vesznek részt, de találkozhatunk homorú lencsékkel is.
Síktükrök Feladatuk Képfordítás Képterelés A síktükrök feladata a képfordítás és a képterelés. Felhasználásra elsősorban az írásvetítőknél és az episzkópoknál kerülnek.
Kondenzorlencse Feladatuk: Egyenletes fényeloszlás, megvilágítás Feladata, hogy a vetített kép egyenletes fényeloszlású, megvilágítású legyen. Speciális változatuk az ún. Fresnel lencsék, melyekkel az írásvetítőknél találkozhatunk (képen).
Vetítőizzók Feladatuk: A kép kivetítése Alapkövetelmény Fehér fény Nagy fényerő Hosszú élettartam A vetítőizzók vetítik a képet a vászonra, falra. A képek élvezhetősége és valóságérzetük megtartása érdekében alapkövetelmény a fényforrásokkal szemben, hogy fehér fényt bocsássanak ki, nagy fényerejűek legyenek és hosszú élettartammal rendelkezzenek. Az izzók elég költségesek (az üzemeltetési költségek jelentős hányadát teszik ki), ezért amennyiben nem használjuk a vetítőeszközt, kapcsoljuk le a fényforrást, ez sok eszköz esetében egy gombbal megtehető. Ne húzzuk ki a gépet az áramforrásból, mert a ventillátoroknak ilyen állapotban is még el kell vezetniük a korábban keletkezett hőt. A gépet, amennyiben lehetséges ne mozgassuk, amíg az izzószálak ki nem hűlnek, mert melegen nagyon képlékenyek, könnyen elszakadnak. Az írásvetítőknél nappali fény mellett lehet a vetítést lebonyolítani, addig a diavetítőknél olyan kis fényerő is elég, amely csak a teljes elsötétítés mellett ad élvezhető képet.
Megjelenítő egységek (fal, vászon) Feladatuk: A vetített kép felfogása Alapkövetlmény: Egyszínű, fehér Egyenletes, sík A vászon szerepe, hogy a vetített kép egy egyszínű fehér, egyenletes, tükröződésmentes, sík ernyőn keletkezzen, így minél pontosabb képet adjon vissza. Gyakran állítható magasságúak, illetve a trapéztorzulás elkerülése érdekében a dőlésszögük is változtatható. Vannak hordozható változatok is, rögzíthetjük a falon vagy egy hozzá tartozó – gyakran elég ingatag, kis huzat, mozgás esetén is borulékony - állványon. A hordozható, összetekerhető vásznak esetén vigyázzunk a vásznak gyűrődésére, koszosodására, arra, hogy a STOP feliratnál ne húzzuk tovább. Előadás közben praktikus a vászon mellett állni, mert így könnyen tudjuk mutatni, amit szeretnénk, nem takarjuk a képet, másrészt arcunk, mozdulataink, gesztusaink is kapnak annyi fényt, hogy látszódjunk. Továbbá mi is láthatjuk a kivetített képet, ha szükséges.
Az írásvetítő működése Bekapcsolás Amennyiben rendelkezik az írásvetítő ventilátor kapcsolóval akkor először a ventilátor kapcsolót, majd néhány másodperc múlva az izzókapcsolót kapcsoljuk be. A kikapcsolás sorrendje fordított. A hőkapcsolóval ellátott ventilátor önműködően ki- és bekapcsol. Ügyelni kell arra, hogy a vetített képméret kétszeresénél közelebb és a hatszorosánál távolabb ne üljenek, mert így számukra a kép áttekinthetetlen vagy olvashatatlan.
A Fólia átvilágítása A nagy fényerejű halogén vetítőizzó átvilágítja a fóliát.
A vetítés irányával ellentétes sugarakat a fényvisszaverő gömbtükör a vetítés irányába tereli. Így a fény a Fresnel lencsére jut, amely a fénysugarakat összetartóvá teszi az objektív irányába. (A Fresnel lencse a kondenzor lencsék spec. változata, amely műanyagból készült lapos, 3-4 mm vastagságú lencse. Felületén koncentrikus körök találhatók, és meghatározott fénytöréssel rendelkeznek.)
A Fólia átvilágítása F É N Y Képkapu (munkafelület) A képkapu átlátszó üvegből készül, leggyakoribb mérete 250-250 mm.
A képkapun át a fénysugarak az objektívre jutnak A képkapun át a fénysugarak az objektívre jutnak. Mely a képalkotás legfőbb eszköze, fókusztávolsága 270-350 mm között mozog. Fordított állású valódi képet alkot a munkaasztalra elhelyezett tárgyról. Az objektív fölött található vetítő síktükör feladata a kép megfordítása, terelése.
A Az objektív leképezi a képet A
A A A vetítő tükör megjeleníti a nagyított és visszafordított képet a vásznon
A
Írásvetítő Előnyei: Egyszerű kezelés Nagy képméret Szemkontaktus a közönséggel Fóliák ismételhetőek Nagy csoport esetén is használható Hátránya: Nem alkalmas mozgókép kivetítésére