A tudás szentélye a könyvtár

Az írás kialakulása A Sumérok Kr.e. 4. évezred végén ismerték az írást. A képírásból alakult ki az ékírás. Mezopotámiában kezdetben kőre, fára, bőrre írtak. Később agyagba karcolták jeleiket, így születtek meg az ékírásos agyagtáblák. Híres példája Ninivében Asszurbanipal király könyvtára. A táblákon tulajdonbélyegző, „ex libris” jelezte, kinek a tulajdonai.

agyagtábla Ninive

Egyiptom Az egyiptomiak hieroglif írása képszerű jeleket ábrázol. Ők már a Nílus mentén termő sásból papíruszt is készítettek, és a kő, fa, elefánt-csont mellett erre is írtak.

Az alexandriai Muszeion Könyvtár Ptolemaios uralkodók alapították Kr. e. a 3. században. A kor teljes irodalmát gyűjtötte. A könyvtárnak volt már katalógusa. 5-6000 papirusztekercset őriztek a becslések szerint. A könyvtár később tűzvész áldozata lett.

A papirusztekercsek

Ilyen ma a könyvtár A Holt-tenger. Itt találták meg a tekercseket

A 4. században megjelentek az első kódexek

A középkorban kolostorokban, később a híres egyetemek könyvtáraiban egy szűk réteg juthatott a műveltség hordozóihoz. A kódexforma általánossá vált. Megjelentek az első természet-tudományos kiadványok is. Scriptórium Itt másolták a kódexeket

A reneszánsz idején nagyhírű gyűjtemények jöttek létre, (Mediciek), a polgárság egyre inkább igényli az ezekhez való hozzájutást. A reformáció elterjedésével megerősödnek a városi és iskolai könyvtárak. A 18-19. századra egyre több  nyilvános könyvtár alakul. Új könyvtártípusok jönnek létre: nemzeti, tudományos, szak-, iskolai és közművelődési könyvtárak.

Magyarországi könyvtárak Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Könyves Kálmán királyunknak is csak néhány tucat kötete volt.

A XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott.

Corvinák

Reformáció – ellenreformáció: iskolai könyvtárak kialakulása. Ilyen a Sárospataki Kollégium Könyvtára

Keszthelyi Helikon Könyvtár XVII. században jelentős főúri könyvtárak alakulnak: (Ráday, Festetics, Teleki) – Galériás teremkönyvtár. A magánkönyvtárak között is volt muzeális értékű gyűjtemény. Egy részük sajnos elkallódott. Széchényi István gyűjteménye a nemzeti könyvtárunk, Teleki József gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Festetics Györgyé pedig a Helikon Könyvtár létrejöttét alapozta meg Keszthelyi Helikon Könyvtár

Nemzeti könyvtárunk A gróf SZÉCHÉNYI FERENC által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s - más bel- és külföldi tékák mintájára - érmegyűjteménnyel is rendelkezett. 1804-től létezik az un. köteles példány szolgáltatás. Ma hazánk legnagyobb könyvtára. Közel ötmillió dokumentumot őriz

1808-tól a Nemzeti múzeumban működött, majd Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek adományozta. A könyvtár gyűjti a Magyarországon megjelent, és a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat. Ennek alapján tájékoztat a külföldi magyar vonatkozású irodalomról, és a határainkon túl élő magyar szerzők munkásságáról. A nemzeti könyvtár adja közre a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszeresen megjelenő füzeteit, és a Magyar Könyvészetet. A hazai könyvtárak bejelentik külföldi könyv és folyóirat vásárlásaikat. Ezen adatok feldolgozásával készül a központi lelőhelyjegyzék Külföldi könyvek gyarapodási jegyzéke és a Nemzeti Periodika Adatbázis. Az Időszaki Kiadványok Bibliográfiája a Magyarországon megjelent folyóiratok, hírlapok, évkönyvek adatbázisa. A nemzeti könyvtár koordinálja a hazai könyvtárak külföldre irányuló könyvtárközi kéréseit. Adatbázisai Interneten és CD-ROM-on is elérhetők.

majd 1985-ben költözött jelenlegi helyére, a Budavári Palota F épületébe.

www.oszk.hu

általános szakkönyvtárak. Könyvtártípusok  Többféle módon lehet felosztani a könyvtárakat. Pl.: Feladatkörük, gyűjtőkörük szerint lehetnek általános szakkönyvtárak. 1.Általános könyvtár: pl. lakóterületi. Gyűjtőköre minden tudományágra, műveltségi területre kiterjed. 2.Szakkönyvtár: pl. üzemek, egyetemek szakkönyvtárai. Általában csak egy-egy szűkebb terület szakirodalmát gyűjtik.

Felhasználóik szerint: nyilvános zárt 1.Nyilvános könyvtár: bárki beiratkozhat. Feladatköre: dokumentumkölcsönzés, kézikönyvek, folyóiratok helyben olvasása, auditív,vizuális és audiovizuális dokumentumok, elektronikus információhordozók helyi használata. Tájékoztatást ad a használható dokumentumokról. Rendezvényeket, programokat szervez.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár A közművelődési könyvtár általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati könyvtár. Célja a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése. A megyei könyvtárak szakmai módszertani funkciót látnak el a megyében. A települések könyvtárai jelentős helytörténeti gyűjtő és feltáró tevékenységet is végeznek. Pl. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár Dagály utcai gyermek-részlege Központi épülete

Szakkönyvtár Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár Országos Orvostudományi Könyvtár. A szakkönyvtárak egy adott szakterület irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak nagyobb átfogó szakterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus dokumentum formájában jelenik meg. Olykor a kettő párhuzamosan él egymás mellett. Gyakran a külföldi szakirodalomról a bibliográfiai adatokon túl szemléket, referátumokat is készítetnek. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetők a könyvtár honlapjáról. Néhány példa a szakkönyvtárakra: Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Orvostudományi Könyvtár.

Pannonhalmi Bencés Apátság Zárt könyvtárak, tudományos könyvtárak: külön engedéllyel, tudományos, kutatási célokra vehető igénybe. (Pl. egyházi könyvtárak.) Kutatóintézetek, termelő egységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak. Nem minden könyvtár nyilvános. Az iskolai könyvtárak csak az adott oktatási intézmény dolgozóit és diákjait látják el. Sok muzeális értékű könyvtárat megtekinthetnek a látogatók, de a szolgáltatásait csak külön engedéllyel a kutatók vehetik igénybe. A nem nyilvános könyvtárak dokumentumai indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás útján érhetők el. A történelmi egyházak jelentős szerepet játszottak tudomány, és oktatás területén a középkor óta. Ezért az egyházi könyvtárak gyűjteményei muzeális értékűek. Pl. A Pannonhalmi Főapátság Könyvtára. Pannonhalmi Bencés Apátság

Ilyen a mi iskolánk könyvtára is. Iskolai könyvtárak: gyűjtőköre általános, de főként az adott oktatási intézmény oktatási struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, ifjúsági irodalom stb.) Az iskola diákjai, tanárai díjmentesen használhatják. Ilyen a mi iskolánk könyvtára is. Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladatuk közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása.

Felsőoktatási könyvtár A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőköre alkalmazkodik az egyetemen, vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez. Legnagyobb jelentőségű és legnagyobb múlttal rendelkező az Egyetemi Könyvtár ELTE Egyetemi Könyvtár.

A könyvtárak szolgáltatásai Kölcsönzi a dokumentumokat, de egyes dokumentumféléket (pl. kézikönyvek, folyóiratok) csak helyben olvasásra lehet igénybe venni. Ez a kézikönyvtár. A könyvtáros tájékoztatást nyújt a meglévő dokumentumokról. Rendezvényeket, programokat szervez. A legtöbb könyvtár internetes hozzáférést biztosít más könyvtárak elektronikus katalógusaihoz

A mi könyvtárunk honlapja a következő módon érhető el: 1. http://www.hetenyi-eu.sulinet.hu.hu/ könyvtár könyvtári blog

4. Itt választjuk ki a Hetényit

Elektronikus könyvtárak Magyar Elektronikus könyvtár: http://www.mek.oszk.hu/ Neumann-ház: http://www.neumann-haz.hu/index.html

A következő óra témája a betűrendes vagy leíró katalógus lesz Összefoglalás: Könyvtártípusok: Nemzeti könyvtár Közművelődési könyvtár Felsőoktatási könyvtár Iskolai könyvtár Szakkönyvtár Elektronikus könyvtárak A következő óra témája a betűrendes vagy leíró katalógus lesz