Demográfiai helyzetünk és kilátásaink

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ami a társadalmat összetartja – a generációk együttműködése
Advertisements

Központi Statisztikai Hivatal
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
A szegénységről a statisztika nyelvén
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály
Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
© GfK 2013 | Fogyasztói Bizalom Index | III. negyedév1 Fogyasztói Bizalom Index III. negyedév szeptember.
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
Az első házasság felbomlása
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
GfK HungáriaMárkacsemeték konferencia – Dörnyei Otília május 5 Gyermek a családban, avagy a szülők megváltozott fogyasztási szokásai Dörnyei Otília,
Család – munka Dr. Ternovszky Ferenc.
Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió
1. A családpolitika társadalmi hatásai
Család.
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
„A nevelés évszázada”.
A család a globalizált világban
D E M O G R Á F I A.
Életbiztosítási Program
A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
A GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA A CSALÁDI JÖVEDELEMRE MAGYARORSZÁGON Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció április.
Demográfia és nyugdíjrendszer, Simonovits András MTA KRTK KTI, BME MI, CEU, DE.
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001–2006 Ferge Zsuzsa beszámolója MTA MEH 2006–2007-ben végzett stratégiai kutatások eredményeit bemutató ülésszak.
Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
Mintaváltás a párkapcsolati életútban
„Párkapcsolatok” Tisztelgés Cseh-Szombathy László emlékének
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés szeptember 19.
Tárki-Unicredit Európai társadalmi jelentés Demográfiai folyamatok Hozzászólás Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után
Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet
A család a szociológiában
1. Szabadság és boldogság különféle értelmezése Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola Kass János: Az Isten tenyerén.
Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
ROMA GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN, ROMA FELNŐTTEK A MUNKAERŐPIACON
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
A Kormány családpolitikai elképzelései
„LEGYEN JOBB A GYERMEKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA TÖOSZ Polgármesternői Tagozat Budapest, június 7.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Családbarát közintézmények Kopp Mária MD, PhD Kopp Mária MD, PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi.
Családpolitika. Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás),
Kormányszóvivői tájékoztató Tájékoztató a Népesedési Kormánybizottság munkájáról.
Magyarország demográfiai jellemzőinek és szociális ellátórendszerének bemutatása különös tekintettel az időskorú népességre.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
Nők és férfiak társadalmi egyenlőségének munkaerőpiaci és családügyi vonatkozásai december 3.
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, december 1.
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
Dr.Farkas András NyugdíjGuru
Demográfiai problémáink megoldási lehetőségei
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
Országos kutatás a részmunkaidős foglalkoztatásról
Generációváltás az óvodában?
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
Fiatalok és családteremtés Dr. Szabó-Tóth Kinga
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Esély a szülőknek, lehetőség
III. Demográfia Termékenység
Előadás másolata:

Demográfiai helyzetünk és kilátásaink Magyar Katolikus Családegyesület XVI. Családkongresszus Máriabesnyő 2009. november 12-14. Dr. Vukovich Gabriella vukovich.gabi@t-online.hu

Válságos demográfiai helyzet 1981 óta csökken a népesség lélekszáma azóta összesen 823 ezerrel több ember halt meg, mint ahány gyermek született; a bevándorlók nélkül már csak 9,8 milliónyian lennénk a belátható jövőben (60-70 év) folytatódik a csökkenés, és gyorsul a népesség öregedése 40 év múlva már csak kicsivel leszünk 8 millió fölött a gyeremekek aránya felére, az időseké kétszeresére nő 1981 óta a házasságkötések évenkénti száma 77 ezerről 40 ezerre csökkent a születések évenkénti száma 125 ezerről 95-97 ezerre esett (1998 óta tartósan 100 000 alatt van) a házasságon kívüli születések aránya 13 %-ról 40 %-ra nőtt

A gyermekek és az idősek népességen belüli arányának alakulása (%)

Korpiramis

Korpiramis

Alapvető változások a családalapításban: a felnőtté válás későbbre tolódott és fokozatossá vált A fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban Később válnak ki a szülői családból A nőtlen férfiak házasságkötési életkora 1990 óta 25 évről 30-ra, a hajadon nőké 22-ről 28-ra emelkedett Hasonlóképpen: az édesanyák életkora első gyermekük születésekor a 20-as évek elejéről a 20-as évek végére, sőt a 30-as évek elejére emelkedett A házasságkötés és a gyermekek megszületésének halasztása csökkenti az események bekövetkezésének valószínűségét

A házasságkötést egyre gyakrabban a házaságon kívüli együttélés váltja fel A lakosság házasságpárti, de a többség elfogadja a házasságon kívüli együttélést mint párkapcsolati formát A legtöbben próbaházasság-pártiak: a házasság előtti együttélést, majd ezt követően házasságkötést javasolnának a fiataloknak Az élettársi kapcsolatban élőknek is csak negyede tartja az élettársi kapcsolatot megfelelő együttélési formának Ha gyermek érkezik, akkor a házasságkötést még fontosabbnak tartják A gyakorlatban viszont már a gyermekek kétötöde házasságon kívül, élettársi kapcsolatból születik a házasságon kívüli együttélés csökkeneti a születések számát: a házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága több mint kétszerese a nem házas nőkének

Fiatalok számára ajánlott életforma

Az első párkapcsolat formája Forrás: Spéder - Kapitány: Gyermekek – vágyak és tények (2007)

Az édesanya párkapcsolati formája az első gyermek születésekor Forrás: Spéder - Kapitány: Gyermekek – vágyak és tények (2007)

Teljes termékenységi arányszám, 1970-2008

Teljes termékenységi arányszám, EU, 2008

A családok több gyermeket szeretnének

100 nőre jutó tényleges gyermekszám iskolai végzettség szerint

A további gyermekvállalást akadályozó okok

a 2008. évi termékenységi szint mellett a felnövekvő gyermekgenerációk létszáma több mint egyharmaddal maradna el a szülői nemzedékek létszámától

Utólag már bánják az emberek, hogy kevés gyermekük született

A vallás szerepe a demográfiai folyamatok alakulásában

Ideálisnak tartott gyermekszám

A 20-35 éves nők gyermekszám és vallásosság szerint, 2001

Következetesen szignifikáns a vallásosság hatása, mégpedig az elvárt módon: minél kevésbé vallásos valaki, annál kisebb eséllyel születik gyermeke, vagy több gyermeke A vallásosság hatása már az ideálisnak tartott gyermekszámban is megnyilvánul

A családpolitika szerepe a családpolitika kiemelten fontos feladata a kívánt gyermekek megszületésének elősegítése és a gyermekvállalás útjában álló vélt vagy valós akadályok elhárítása ezzel egyszerre szolgálja a családok és a társadalom hosszú távú érdekeit kifejezetten destruktív magatartásformák iránti tolerancia mellet a gyermekvállalást miért nem tekintik az állami szereplők támogatandó, ösztönzendő emberi jognak és magatartásformának aki gyermeket nevel, a közjót is szolgálja

A csalápolitika fő beavatkozási területei: anyagi tehermentesítés a gyermekvállalás a legfontosabb szegénységi kockázatok közé tartozik a gyermekes háztartások szegénységi kockázata kétszerese a gyermektelenkének a három vagy több gyermekes háztartások szegénységi kockázata 3,6-szerese a gyermektelenekének és 2,6-szerese az egy-gyermekesekének

A csalápolitika fő beavatkozási területei: család és munka összeegyeztetése a munka elvesztésének lehetősége a gyermekvállalás egyik legfontosabb akadálya a munkaerőpiac ma kifejezetten családellenes családbarát munkaerőpiaci megoldások (részmunkaidő, távmunka, rugalmas és más atipikus munkavállalási formák)

A csalápolitika fő beavatkozási területei: családbarát adózás azonos életszínvonal megvalósításához a gyermekesek több adót fizetnek mint a gyermektelenek a gyermekek utáni adókedvezménnyel vagy a családi adózással az állam elismeri a dolgozó és gyermeket nevelő családok többletteljesítményét

A csalápolitika fő beavatkozási területei: családbarát közhangulat és közbeszéd a gyermek nem önhiba a társadalom családbarát, a több gyermeket nevelő családokat mégis gyakran értetlenül nézi médiumok szerepe reklámok, TV-szpotok iskolai olvasókönyvek, társadalomismereti tantárgyak egyházak, egyházi és egyéb civil szervezetek szerepe