Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató november 25.

A változtatások alapvető oka: nagymértékű eltérés az iskolarendszer kibocsátása és a gazdaság igényei között  Az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküliséget generál:  a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő; sok a szakképzetlen és a túlképzett; „divatos” szakmák – pályakezdő munkanélküliek „termelése”,  a képzésből kikerülők tudásszintje gyakran nem megfelelő, munkatapasztalat hiánya,  bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból;  a csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget jelent a munkaerő-piacon.  ”Szétaprózott” intézményrendszer  Érdekeltség- és koordinációs hiány – a döntési szintek problémája

A szakképző iskolák támogatása

A fenntartói szerveződés, a feladatellátás új lehetőségei A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. A TISZK lényegi elemei: - Fenntartói szerveződés formája (közös feladatellátás) - A szakképzési feladatszervezés új lehetősége - A térségi koordináció eszköze A „régi” és az „új” TISZK közötti lényegi különbség. A TISZK sokféle formában valósulhat meg. Hatályos:

A szakképzés és a gazdaság kapcsolata Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok: (feladat – hatáskör - összetétel) –Gazdaság igényeinek meghatározása; –Regionális képzések meghatározása a kapacitások figyelembevételével; –Döntés a regionális képzési irányokról és arányokról; –Döntés az MPA KA Decentralizált keret felosztásáról; –RFKB összetételének változása – kamarai társelnöki funkció, a gazdaság szereplői súlyának növelése. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács : Dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés megszerzésére felkészítő intézményekről. („országos TISZK”) Hatályos:

A TISZK felépítése és a támogatások áramlása

TISZK modell: „Integrált intézmény (holland modell)” Fenntartó Iskola „Integrált intézmény (holland modell)” Támogatások RFKB Tagintézmény (telephely) Tagintézmény (telephely) Tagintézmény (telephely) Tagintézmény (telephely) Intézmény (székhely)

TISZK modell: Szakképzés szervezési társulás Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Társulás (költségvetési szerv), mint fenntartó Iskola Szakképzés szervezési társulás Támogatások RFKB Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Önkormányzati fenntartó Iskola Tagjai:

Nem önkormányzati fenntartó Nem önkormányzati fenntartó Non-profit gazdasági társaság, mint fenntartó Iskola „Szakképzés szervezési társulás II.” TISZK modell: Szakképzés szervezési társulás Nem Önkormányzati fenntartó Nem Önkormányzati fenntartó Nem önkormányzati fenntartó Nem önkormányzati fenntartó Iskola Tagjai: Támogatások RFKB

Az ösztönző rendszer változása: től  Az eddigi iskolai szintű fejlesztési támogatások fenntartói szintre emelése; (kivételek: speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola és felsőoktatási intézmény)  A fejlesztési támogatások fogadásához a szakképző iskolai tanulói létszám minimuma: 1500 fő. (NSZFT javaslat alapján SZMM miniszteri engedéllyel 1275 fő)  A fejlesztési támogatás – az eddigi célokon kívül – tananyag - és taneszköz-fejlesztésre is felhasználható

TISZK-ek a Dél-dunántúli régióban

”Meglévő” Térségi Integrált Szakképző Központok január 1-ig változatlan feltételekkel folyhat a ► működésük, és ► a fejlesztési támogatás fogadása. Ezt követően átalakulási kötelezettség!

DDRMK és a TISZK-ek kapcsolata Együttműködés területei:  pályaválasztás,  felnőttképzés,  beiskolázási ill. elhelyezkedési adatok szolgáltatása,  szakmai konzultációk, RFKB-n keresztül irányítás.

Mi a pálya? – szakképzéssel a régió fejlődéséért 2008.

A régió jellemző hiányszakmái ács-állványozó autószerelő épület- és építménybádogos burkoló bútorasztalos CNC forgácsoló gépi forgácsoló CNC programozó hegesztő szerkezetlakatos kőműves géplakatos szerszámkészítő villanyszerelő Mennyibe kerül egy képzés ? pl. gépi forgácsoló időtartama 12 hónap, ,-Ft/fő pl. szoftverüzemeltető Időtartama 6 hónap, ,-Ft/fő

Köszönöm a figyelmet!