Nemzeti stratégia a bűnmegelőzésről összeállította: Finszter Géza Felelősségvállalás országgyűlés, kormány, önkormányzatok, rendészet, civil társadalom

Országgyűlés Vállalja, hogy létrehozza a nemzeti stratégiához nélkülözhetetlen politikai konszenzust Vállalja, hogy megalkotja a szükséges törvényeket Vállalja, hogy feladatokat szab a Kormány számára és számon kéri azok végrehajtását

Kormány Vállalja, hogy végrehajtási programot készít, Vállalja, hogy e munkájáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek Vállalja, hogy előkészíti az áldozatvédelmi törvényt, Vállalja, hogy a rendészeti igazgatás kormányzati irányításában érvényesíti a bűnmegelőzési stratégiából reá háruló feladatokat.

Önkormányzatok Vállalják, hogy a részt vesznek a közbiztonság helyi feladatainak teljesítésében Vállalják, hogy elkészítik a bűnmegelőzés települési modelljét Vállalják, hogy a helyi bűnmegelőzés első számú organizátorai lesznek, és megteremtik ennek szervezeti előfeltételeit Vállalják, hogy anyagi, pénzügyi és műszaki technikai erőforrásokat biztosítanak a bűnmegelőzés számára

Rendvédelem Vállalja, hogy a közrend és a közbiztonság védelmében növeli reagáló képességét, Vállalja, hogy a közösségi rendészet értékeinek kialakításával együttműködik az önkormányzatokkal Vállalja, hogy megosztja tapasztalatait a lakossággal, Vállalja, hogy törvényesen működik

Civil társadalom Vállalja, hogy fejleszti önvédelmi képességeit Vállalja, hogy társaival összefogva részt vesz a közbiztonság védelmében (Polgárőr mozgalom, stb.) Vállalja, hogy ápolja a szolidaritás és a tolerancia polgári értékeit

Az együttműködés feltételei A fogalmak tisztázása A korszerű társadalmi bűnmegelőzési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. Elválasztása a bűnüldözéstől és az igazságszolgáltatástól

Differenciált megközelítés Az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények csökkentésére irányul. A szervezett bűnözés, a nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus új kihívásaival szemben elsősorban a bűnüldöző szervek szakmai fejlesztése, hazai és nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékonyabb védelmet. Kriminálpolitikai következtetések

A közbiztonság mérése A bűnügyi statisztika A szubjektív biztonság A latencia A közbiztonság, mint kooperációs termék Az infrastruktúra szemlélet A helyi közbiztonság, bűnkibocsátó és bűnvonzó körzetek

Prioritások - A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése. - A városok biztonságának fokozása. - A családon belüli erőszak megelőzése. - Az áldozattá válás megelőzése, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. - A bűnismétlés megelőzése.

A bűnmegelőzés organizátora Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság Pályázati rendszer és annak anyagi forrásai A pályázati lehetőségeket a stratégia cselekvési programjában meghatározott konkrét feladatok végrehajtására kell kiírni. 196 pályamű, 117 millió 536 ezer 600 forint vissza nem térítendő támogatás

Nemzetközi együttműködés ICPC teljes jogú tagság Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat részesei vagyunk Részvétel az AGIS programban Magyar intézmények a nyertes uniós pályázatokban Az ENSZ Bűnmegelőzési és Bűnügyi Igazságszolgáltatási Bizottsága (CCPCJ)

Eredmények A Btk kodifikációja és új jogintézmények a Be –ben (szignalizáció, távoltartás, közvetítői eljárás) Törvény az áldozatvédelemről és a kárenyhítésről (2005. évi CXXXV. tv.) Törvény a jogi segítségnyújtásról (2003. évi LXXX. tv.)

A pártfogó felügyelet Pártfogó felügyelői vélemény és környezettanulmány (próbaidő) Részvétel a közvetítői eljárásban A pártfogó felügyelet végrehajtása A közérdekű munka végrehajtása Utógondozás

Igazságügyi Hivatal A pártfogó felügyelői szolgálat A jogi segítségnyújtási szolgálat Áldozatsegítő szolgálat Kárpótlási hatóság

Feladatok Fiatalkorúak védelme, büntetést kerülő megoldások Közösségi rendészeti tevékenység Komplex megelőzési modellek, áldozatvédelmi programok Pályázati rendszerek továbbfejlesztése