Óvodai és iskoláztatási támogatás lehetőségei és korlátai Herczog Mária TÁRKI - Világbank műhelykonferencia május 7. Novotel Hotel

A CCT programok célja a jelenlegi és jövőbeni szegénység csökkentése  A CCT programok segítenek az ellátások, szolgáltatások igénybevételének növekedésében és a szegénység csökkentésében  A CCT programok segítenek az iskolai beiratkozás – részvétel – és a megelőző egészségügyi ellátás igénybevételében  A szolgáltatások igénybevétele nem jelenti automatikusan a jobb, fokozottabb igénybevétel mérhető hatását

A CCT Magyarországon  Ösztönzés vagy büntetés?  Politika, társadalompolitika és/vagy szakpolitika?  Önálló program vagy egy stratégia része?  Tervezett, átgondolt vagy ad hoc?  Monitorozott, értékelt?  Következtetések és kimenetek

Iskoláztatási támogatás  Családi pótlék átalakítása iskoláztatási támogatássá  Cél: a sokat hiányzó, rendszeresen iskolába nem járó gyerekek beterelése az iskolába  Eszköz: gyermekjóléti szolgálat bevonása, családgondozás  Szankció: univerzális, meg nem vonható ellátás felhasználásának korlátozása: családi pótlék felének számlával igazolt felhasználása

Iskoláztatási támogatás  Bevezetés előkészítetlen  Nincsen szakmai egyeztetés, konzultáció  Nincs felkészítés a családok, az adminisztráció, iskolák, gyermekjóléti szolgálatok számára  Nincs költség tervezés, elemzés, többlet költség biztosítás (megnövekedett adminisztráció, posta költség, gondozási igény)  Érdekkonfliktusok feltáratlanok (iskolák érdekeltsége, ellenérdekeltsége, jelentési, együttműködési kultúra és protokoll hiánya, gyermekjóléti kapacitások felhasználása, következménynélküliség az intézményrendszer számára  Szisztematikus hatáselemzés a komponensek és összeadódó hatások figyelembevételével (miért nem jár iskolába, elfogadó, befogadó-e az iskola, mi az iskola érdeke, motiváció-e a csp. elszámoltatás, ettől értékké válik-e a tanulás, megoldódnak-e az iskolarendszer problémái, stb.

Óvodáztatási támogatás Cél: korai hátrányok megelőzése, kezelése iskolaérettség elősegítése, szülők munkavállalásának elősegítése Eszköz: korai óvodába kerülés HHH-s gyerekek számára Feltétel: rendszeres óvodába járás

Óvodáztatási támogatás Bevezetés előzmények nélkül: Információk megosztása, tájékoztatás, felkészítés, népszerűsítés elmaradt: -az érintettekkel -a jogalkalmazókkal (helyi önkormányzat dolgozói, képviselőtestületek) -óvodai szakemberekkel -odajáró, várakozó gyerekek szüleivel -a közösséggel - média

Óvodáztatási támogatás Következmények: -Tájékozatlanság a célokról, lebonyolításról -Elégedetlenség a célcsoporttal, előítéletek és harag növekedése („Megint azok kapnak, akiknek nem kell dolgozni, teljesíteni”, „Nekem nem ad senki, pedig alacsony a fizetésem óvónőként”) -Túlzsúfolt óvodák és férőhelyhiánytól való félelem – „Az nem jut helyhez, akinek a szülője dolgozik” -Természetbeni juttatás preferálása – óvodához szükséges felszerelés vásárlása – ez volt a cél? -Szülők rendszeresen viszik a gyereket, ha jó neki, ha nem – ez a feltétele a támogatásnak és nem több! -Szülők bevonása, szülői készségek erősítése, együttműködés nem része a programnak

CCT programok céljának teljesülése  A CCT program önmagában biztosan nem elégséges, és nem oldja meg a szegénység csökkentését, motiválást, életminőség javítást, az ösztönzött tevékenységek elérésével, csak ha komplex programok részeként alkalmazzák  Megfelelő előkészítés, stratégiai tervezés és gondos alkalmazás a siker alapfeltétele