Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Párkapcsolatok” konferencia, Tisztelgés Cseh-Szombathy László előtt Budapest, 2008. november 35. The research about I am reporting now, is done together with my colleague, who is sitting also here, and will handle out later one page summarizing our research results. We have a long standing interest in ideational factors, which kind of influence do they have in family formation, childbearing behavior. For this conference we wanted to go beyond the role of ideational factors in partnership behavior. There are many option to investigate the role of ideational factors in different partnership transitions. As long in our country, in Hungary the dramatic increase of cohabitation is one of the key change in the last two decades, we intend to look closer one of the partnership transition related to cohabitation. We have chose the transition from cohabitation to marriage. Consequently we limit the investigation of ideational factors to the transition from cohabitation to marriage.

Az előadás menete Az élettársi kapcsolatok, mint első párkapcsolatok tendenciái Kutatási kérdés Az eddigi kutatási eredmények összefoglalása Adatok és módszerek Eredmények Összegzés: Az értékek szerepe a párkapcsolatok (ki)formálódásában

A teljes házasságkötési arányszám alakulása (közép) Európában (TFMR) , 1988–2003

Az élettársi kapcsolatok és a házasságok megoszlása a párkapcsolattal rendelkező fiatal felnőttek (21-34) körében

Párkapcsolati formák a nők születési ideje szerint, 25 éves korukig

Átmenetek: 24 hónappal az első élettársi kapcsolat után what is the situation 24 months after the beginning of the cohabitation, in different partnership cohorts respectively. ·        We found a massive transition form cohabitation to marriage (second part of the columns from below) around 30% regarding the 24 months, in case of 60months the ratios are around 50 %. ·        But we see a delay in transition (decreasing rate) from cohabitation to marriage. The increasing share remaining in the first cohabitations signs that cohabitation as an alternative to marriage is a real perspective for some of the cohabitators. The rate is not clear because demographic model change is not yet completed.

Átmenetek: 60 hónappal az első élettársi kapcsolat után what is the situation 60 months after the beginning of the cohabitation, in different partnership cohorts respectively. ·        in case of 60 months time after initiating the cohabitation the share of the transition is higher, around 50%. ratios are around 50 %. ·        However we see an increase in the separation, and also an increase of more permanent cohabitation.

A kutatási kérdés Ma a fiatalok döntő többsége élettársi kapcsolatot választ első párkapcsolatnak Az első élettársi kapcsolatban élők jelentős része összeházasodik, de ez nem következik be minden esetben: növekszik a szétköltözések aránya, a hosszú távon élettársi kapcsolatban maradók részaránya  (1) Ki házasodik össze az élettársi kapcsolatban élők körében? (2) Vajon van-e szerepe az értékeknek, beállítódásoknak, attitűdöknek?

Korábbi kutatások 1: strukturális körülmények, objektív tényezők Mivel az elemzések többnyire keresztmetszeti adatokon folytak, és ott retrospektív adatokon alapultak, az objektív tényezőkre irányultak Élettársi kapcsolatban töltött idő tartama (csökkenő valószínűség) Mikor kötötték az élettársi kapcsolatot /”Periódus-hatás”/(csökkenő valószínűség) Terhesség (pozitív hatás) Van gyermek (neutrális, Kanadában negatív, Wu,Balakrishan, 1995)) Partner családi állapota (negatíve ha nem hajadon/nőtlen, stb.) Területi elhelyezkedés (akkor kimutatható, ha ahhoz kulturális különbségek kötődnek: pl. Quebec vs. Angol Kanada) Etnicitás (fehérek/afro-amerikaiak eltérőek)

Korábbi kutatások 2: értékek, attitűdök Vallásosság (pozitív) A kapcsolat minősége Boldogság, elégedettség (nincs hatás; ill. az élettársi kapcsolatok felbomlására) Párkapcsolati viták Felbomlási várakozások (nincs hatás; ill. az élettársi kapcsolatok felbomlására) Házasodási szándék (pozitív)

Adatok és módszerek „Életünk fordulópontjai” magyar GGS Alminta: első (2001/2002) és második (2004-2005) hulláma Alminta: Azok akik az első hullám idején élettársi kapcsolatban éltek+előtte nem voltak házasok 660 válaszadó 130 házasság Módszer Cox regresszió, a kockázati idő az első hullám idején indul (Magyarázat: kutatási kérdésünk arra irányul, hogy az első hullám során mért attitűdöknek van-e hatása) Modellek sorozata

Függő és független változók Függő változó Házasságkötés történik Az élettársi kapcsolatban élők szétválnak (cenzorált a szétválás időpontjában) Végig élettársi kapcsolatban (cenzorált a második kérdezés idején) Független változók Első lépés (párkapcsolat-specifikus jellemzők/obj./): (Nem) Az élettársi kapcsolat időtartama (t) Partner családi állapota Első vagy további párkapcsolat Második lépés (strukturális változók): Legmagasabb iskolai végzettség Szülővel él-e?

Független változók (folyt.) Harmadik lépés (gyerekek) Terhesség Van-e gyermek? Negyedik lépés (Párkapcsolat-minőség) Elégedettség a párkapcsolattal (folyamatos 0-10 skála) Ötödik lépés (attitűd: házasság vagy élettársi kapcsolat) Javasolt párkapcsolati modell Fontos-e megházasodni, ha jön a gyerek? ) Hatodik lépés (termékenységi szándék, gyerekek és terhesség nélkül) Szeretne egy (következő) gyereket Modellben nem szerepel: terhesség, gyerekek Hetedik lépés (termékenységi szándék, gyerekkel és terhességgel) Nyolcadik lépés (házassági szándék az első hullám idején)

Kiinduló kapcsolatok: Az összeházasodás esélye (terhesség, aktivitás, partner családi állapota, korábbi párkapcsolat) We found very strong influencing factors: many of them are significant in all of the models. Pregnancy plays the most important role in the transition from cohabitation to marriage. Those, who are pregnant, have more then 8th times higher risks to marry, than those not pregnant. The negative influence of the activity status „studying” become visible only in the last model. But this is according to our expectation, those cohabiting and studying, have one third of risk to marry, than those not studying. According to partnership status, the duration of the partnership had a liear negative effect, but in the last model, when marriage intention incorporated, this influence diminish. Notwithstanding, marriage intention is related to duration of cohabitation. However two objective feature of partnership status remained significant: firstly, if the partner is divorced, or married but separated, the risk of marriage is half (0.486) of those of singles (and widowed). Secondly, if somebody has the first cohabitation he or she has lower risk to marry, than those having the second or subsequent cohabitation.

Értékek, attitűdök: Az összeházasodás esélye (elégedettség (foly Értékek, attitűdök: Az összeházasodás esélye (elégedettség (foly.), házasság vs. ÉT, házasodási szándék; *utolsó előtti modell) The second most important factors are of ideational nature. Satisfaction with partnership has all through until the last model significant influence: those more satisfied with partnership are more prone to marry. This satisfaction is clearly contributing to the emergence of marriage intention, therefore diminish in the last model. The same is the case with the attitude toward cohabitation vs. marriage. It is significant until the last model: however it is clear, and it is in accordance with the Fishbein-Ajezen Theory of Planned Behavior, that it play a role in the emergence of marriage intention. With theses considerations we arrived, to our second most important statement. Marriage intention are clearly determining the transition from cohabitation to marriage. And the steps of modeling show clearly, that these intentions are depending on the quality of the partnership, and attitudes toward different living arrangements.

Strukturális kapcsolat: Az összeházasodás esélye (ref: 1= alapfokú végzettség) During the fifth and sixth step of our modeling we investigated, wheather fertility intention, the intention to have a child within the three year time window, could have an influence on the transition to marriage. The results are negative: positive fertility intention do not hasten the transition to marry. And that is the case with the prevalence of children. If somebody do not marry during the pregnancy, the prevalence of a child do not increase the risk of marriage. Lastly we found also some structural, or socio-economic differences: the risk of transition form cohabitation to marriage increase with the level of education. Highly educated have two times higher risks to marry than those having basic education.

Összegzés Objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják az összeházasodást A terhesség és a házassági szándék a legfontosabb befolyásoló tényezők További szignifikáns objektív tényezők: tanulói státusz, partner családi állapota, hányadik párkapcsolat, iskolai végzettség Attitűdök: az attitűdöknek akkor van szerepe, ha a házassági szándékot kivesszük a modellből, azaz a házassági szándék a beállítódásokat „magába foglalja” A gyermekvállalási szándék nem gyorsítja fel a házasságkötést