A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése Köz, teher, elosztás A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

A kutatás előzményei 1989-1991: 1992-1997: Jövedelemeloszlás – Szegénység – Humán tőke – Politikai attitűdök - Háztartás Monitor 2007 Bemutató A kutatás előzményei 1989-1991: TÁRKI Panel 1992-1997: Magyar Háztartás Panel (MHP), BKE, TÁRKI, KSH 1998-2005: TÁRKI Háztartás Monitor A 2007 évi kutatás megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal.

Kutatási eredmények közzététele Tudományos publikációk magyar és nemzetközi kiadványokban Társadalmi riport (legközelebb: 2008 ősz) Tárolás adatbankokban: TÁRKI, LIS (Luxembourg Income Study) Nemzetközi projektek: PACO, CHER Nemzetközi szervezetek: Világbank, OECD, ILO Közpolitika: kormány, Parlament Közvélemény: napilapok, hetilapok

A Háztartás Monitor 2007 kutatásról Témakörök: jövedelemeloszlás, szegénység, munkaerőpiac, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, társadalmi és politikai attitűdök. Minta: N= 2006 háztartás, N= 5064 személy. Megkérdezve: minden felnőtt háztartástag Információ: minden háztartástagról Kérdőív: Háztartási kérdőív: háztartásgazda Egyéni kérdőív: minden 16 éves vagy idősebb tag Az adatfelvétel ideje: 2007. ősz Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2008. december 1-től

Gábos András – Szivós Péter Program Jövedelem-eloszlás Jövedelmi szegénység 14:05-14:20 Tóth István György 14:20-14:30 Gábos András – Szivós Péter Humán tőke Pártprefe-renciák 14:30-14:40 14:40-14:50 Fábián Zoltán – Tóth István György Lannert Judit (TÁRKI-TUDOK) Vita Zárszó 14:50-15:40 15:40-15:45 Kolosi Tamás

A jövedelemeloszlás változásai 2005-2007 Tóth István György

A legutóbbi adatfelvétel időszakát erősen lassuló GDP növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és erős nettó reálkereset esés jellemezte GDP növekedés, %, Infláció, %, Bruttó és nettó reálkeresetek % A háztartások tényleges fogyasztása, % Magyarázat: az előző év azonos negyedév=100. A satírozott szakaszok az egyes adatfelvételek jövedelem- referencia időszakait mutatják

Az egyenlőtlenség összefoglaló mutatói szerint: lényeges egyenlőtlenség csökkenés történt az utóbbi években A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10) A legfelső és a legalsó decilisek jövedelem- átlagainak aránya (S10/S1) Gini-együttható Megjegyzés: személyi ekvivalens jövedelmek, személyi eloszlás, e=.73, konfidencia intervallumok becslése 1000 ismétléses Stata bootstrap eljárással

Mindez lefelé nivellálódás révén valósult meg: elsősorban a legfelső népességtized és a középső tizedek közötti távolság csökkent Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből Forrás: 1962–1987: KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson–Micklewright [1992] HI1. táblázat; 1992–1996: Magyar Háztartás Panel I–VI. hullámai, 2000–2007: Tárki Háztartás Monitor.

A legnagyobb mértékben azoknak a száma csökkent, akik a középjövedelem (medián) kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek (ők legalább egy jövedelmi kategóriával lejjebb csúsztak) 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 Százalékos megoszlás „jómódúak” (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) 6 7 9 „felső-középréteg” (a medián 120-200%-a) 27 25 23 „középréteg” (a medián 80-120%-a) 39 42 35 34 33 36 „alsó középréteg” (a medián 50-80%-a) 24 20 21 22 „szegények” (50% alatt) 4 12 11 10 Összesen 100 Népességbecslés, ezer fő 599 737 919 920 882 899 715 2848 2583 2415 2596 2546 2514 2476 4120 4326 3654 3424 3418 3342 3684 2533 2085 2136 2351 2191 2373 2215 410 643 1197 930 1105 969 983 Szegénységbecslés*, alsó és felső határok, ezer fő Felső 432 700 1299 1004 1182 1047 1065 Alsó 398 583 849 1030 887 901 Népesség az év elején összesen, ezer 10509 10374 10321 10222 10142 10096 10066 Egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, illetve ezer fő. Szegénységbecslés: sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten

2005 és 2007 között a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelem eloszlásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el Magyarázat: Személyek megoszlása 2005-ben és 2007-ben a 2005-ös decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,%

2005 és 2007 között az alsó ötöd részesedése … növekedett a munkanélküli járadékokból és … csökkent a segélyekből Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből 1992–2007(%)

Személyek rangsorolva Az elemzés korlátai: 1. A Tárki háztartás Monitor és a hasonló mintavételes vizsgálatok kénytelenek nélkülözni (nem képesek reprezentálni) a jövedelemeloszlás két szélén Kb. 2-3%-ot (ez összesen akár több százezer ember kiesését is jelentheti!!) 2. Minden mintavételen alapuló vizsgálatnak van statisztikai hibája. A jövedelem eloszlásra vonatkozó adatok is csak becslések!! Jövedelmek Személyek rangsorolva

… egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek A vizsgált időszakot érintő, a jövedelem eloszlás alakját lényegesen befolyásoló társadalompolitikai intézkedések … 2006 nyara előtt: Közalkalmazotti béremelések Nyugdíj emelések (korrekciók, 13 havi nyugdíj) Családi támogatások átirányítási az alacsonyabb jövedelműek felé (családi adókedvezmény megszüntetés, családi pótlék emelés) Egyéb adók: ÁFA csökkentés 2006 nyara után: TB járulékok: emelés, kiterjesztés Személyi jövedelem adók, EVA: adókulcs emelések, különadók Egyéb adók: ÁFA emelések, illetékek és különadók Közszféra-elbocsátások … egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek jövedelmi pozícióját javították, majd a felső-középrétegek pozícióját rontották.

Összefoglalás Alacsonyabb reáljövedelmek, nivelláltabb jövedelem eloszlás - A jövedelem eloszlás alakját most nem a piaci paraméterek (foglalkoztatottság, humán tőke megtérülés, stb.) befolyásolták, hanem az adó/támogatási rendszer változása - Két szakasz: I: 2005-2006 közepe, II: 2006 közepe-2007 vége - Az első időszak nyertesei: alsó középrétegek (és a közalkalmazottak) - A második időszak vesztesei: felső középrétegek (és a közalkalmazottak)

Gábos András Szivós Péter Jövedelmi szegénység Gábos András Szivós Péter

A szegénységi ráta trendje, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

A szegénységi rés-arány trendje, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

A szegénységi ráta trendjei, eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

A szegénységi ráta és rés-arány nemzetközi összehasonlításban, 2005/2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: EUROSTAT, saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

A szegénységi rés-arány különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

A szegénységi ráta különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 2007 (%) Módszertan: e=0.73, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

A szegénységbe kerülés esélye, 2007 (logisztikus regresszió esélyhányadosai) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

Összefoglalás A rendszerváltást követő második évtizedet a jövedelmi szegénység kiterjedtségének és mélységének – kisebb hullámzások melletti - állandósulása jellemzi A szegénységi ráta a skandináv és a kontinentális országok közé helyezi Magyarországot A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: a háztartásfő iskolázottsága, munkaerő-piaci helyzete, etnikuma és a háztartás összetétele

Humán tőke avagy az életen át tartó tanulás a Monitor adatok tükrében Lannert Judit Tárki-Tudok

Nem iskolarendszerű és iskolarendszerű felnőttkori képzési részvételi arány iskolai végzettség szerint

Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%)

A különböző szinten idegen nyelvet tudók aránya életkor szerint

Következtetések A lakosság még mindig igen kis aránya tanul felnőtt korában. Minél fiatalabb, vagy képzettebb valaki, annál inkább képzi magát és rendelkezik korszerű kompetenciákkal. 55 éves kor után viszont a tanulási tevékenységet tekintve megállni látszik az élet. Számítógép használat és internetezés terén előretörés tapasztalható a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest, a használható idegennyelvtudás terén viszont a lemaradásunk még most is óriási. A felnőttképzésben való részvétel növeli a foglalkoztatottság esélyét és a kereset nagyságát is, ezért fontos lenne, hogy az életen át tartó tanulás jól hangzó szlogenből lassan valósággá váljon.

Pártpreferencia-csoportok Fábián Zoltán Tóth István György

Pártpreferencia-csoportok 2003-ban és 2007-ben Forrás: DKMKKA Választáskutatás, 2003 és TÁRKI Háztartás Monitor 2007

Megállapítások A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 2003-hoz képest nem változott. Az MSZP tábora lényegesen csökkent. Nőtt a látens preferenciájú megkérdezettek köre.

Pártpreferencia-csoportok és politikai-ideológiai azonosulás, 2003 konzervatív bal jobb liberális

Pártpreferencia-csoportok és politikai-ideológiai azonosulás, 2007 konzervatív bal jobb liberális

SORS: eredetileg négyfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva 0=”Az embereknek saját maguknak kell vállalniuk a felelősséget sorsuk alakulásáért.” (b) 100=”Az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az emberekről való gondoskodásban.” SORS: eredetileg négyfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva „Ha a kormány mérlegelné, hogy az adókat csökkentse, vagy pedig a szociális kiadásokat növelje, akkor Ön szerint hogyan kellene az államnak állást foglalnia? …” ADÓ: eredetileg tízfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva 100= „Az állam kötelessége, hogy munkát biztosítson a munkanélkülieknek.” 0= „A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldását a piaci viszonyokra kell bízni.” MUNKA: 0-100 fokú skála 0= „A tanulás is befektetés és csakis a tandíjbefizetések által biztosítható az egyetemek színvonalas működése.” 100= „Az államnak kötelessége, hogy tandíj nélkül is biztosítsa a fiatalok felsőfokú képzését.” TANULÁS: 0-100 fokú skála

SZOCIÁLIS KIADÁS: 0-100 fokú skála 100= „A kormány fontos feladata lenne, hogy többet költsön az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.” 0= „Az adók csökkentése fontosabb lenne még akkor is, ha kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.” SZOCIÁLIS KIADÁS: 0-100 fokú skála 100= „A fiatalok lakásproblémáinak megoldása csakis az állami lakások építésével képzelhető el.” 0= „Minden fiatal oldja meg saját lakásproblémáját, de az állam támogassa őket kedvező hitellehetőségekkel és adókedvezményekkel.” LAKÁS: 0-100 fokú skála 100= „Az államnak anyagilag támogatnia kell a mezőgazdasági termelést, mert e nélkül megélhetési gondjai lennének a termelőknek.” 0= „A mezőgazdasági termékek is ugyanolyan termékek, mint amiket más gazdasági ágazatok állítanak elő. A mezőgazdasági termelők megélhetési gondjainak megoldását is a piaci viszonyokra kell bízni.” MEZŐGAZDASÁG: 0-100 fokú skála

A parlamenti pártok szimpatizánsainak állammal kapcsolatos attitűdjei

- Az állami újraelosztáshoz fűződő viszony tekintetében erősödött a politikai azonosulás meghatározó szerepe A magukat „jobbra” definiáló Fidesz-szavazók támogatják inkább az állami megoldásokat, a „baloldaliak” kevésbé teszik ezt figyelem: az utóbbi felvétel 2007 őszén történt!! 2003 2007 Jövedelem (ln) -0,30 -0,79 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,16 -0,34 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,50 0,42 Kockázatvállalás -0,36 0,00 Hedonizmus-preferencia -0,39 Egyenlőtlenség averzió -0,35 MSZP -0,49 -0,84 FIDESZ -0,09 SZDSZ -0,90 -1,10 MDF -0,02 -0,24 Vállalkozó -0,76 -0,70 Nyugdíjas 0,34 0,13 Inaktív 0,20 0,18 Életkor (3 kat) 0,09 0,26 Neme 0,32 Iskolai végzettség (4 kat) -0,21 -0,25 Budapest -0,47 0,47 Falu -0,12 Konstans 4,48 10,57 N= 3895 3137 Magyarázat: Robusztus regressziós paraméterbecslések, Magyarázandó: redisztribúciós index p<1%, 1%<p<5%

Köszönjük a figyelmüket! További információ: TÁRKI weboldal: www.tarki.hu TÁRKI-TUDOK weboldal: www.tarki-tudok.hu

Függelék táblák

Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2003-ban 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (ln) -0,34 -0,32 -0,30 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07 0,02 0,00 -0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,31 -0,21 -0,19 -0,16 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,56 0,52 0,50 Kockázatvállalás -0,38 -0,36 Hedonizmus-preferencia -0,02 Egyenlőtlenség averzió -0,35 MSZP -0,49 FIDESZ -0,09 SZDSZ -0,90 MDF Vállalkozó -0,97 -0,79 -0,78 -0,76 Nyugdíjas 0,36 0,28 0,32 0,33 0,34 Inaktív 0,26 0,14 0,17 0,20 Életkor (3 kat) 0,08 0,11 0,06 0,07 0,09 Neme 0,24 0,25 0,22 0,21 0,18 Iskolai végzettség (4 kat) -0,40 -0,27 Budapest -0,57 -0,58 -0,52 -0,51 -0,47 Falu -0,08 -0,13 -0,12 -0,11 Konstans 0,62 5,75 4,23 4,72 4,48 N= 4373 4185 3895 Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%

Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2007-ben 1. Modell 2. Modell 3. Modell 4. Modell 5. modell Jövedelem (1n) -0,86 -0,90 -0,88 -0,79 Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat) -0,07 -0,04 -0,02 -0,01 Jövedelmi várakozások (3 kat) -0,42 -0,36 -0,34 Ideológia (egyéni felelősség preferencia) 0,49 0,47 0,42 Kockázatvállalás 0,10 0,09 0,00 Hedonizmus-preferencia -0,45 -0,43 -0,39 Egyenlőtlenség averzió -0,16 MSZP -0,84 FIDESZ SZDSZ -1,10 MDF -0,24 Vállalkozó -0,78 -0,52 -0,66 -0,63 -0,70 Nyugdíjas 0,24 0,12 0,07 0,13 Inaktív 0,50 0,16 0,17 0,18 Életkor (3 kat) 0,20 0,22 0,23 0,26 Neme 0,31 0,32 0,29 0,30 Iskolai végzettség (4 kat) -0,47 -0,30 -0,26 -0,25 Budapest 0,33 0,37 Falu 0,48 0,51 Konstans 12,54 12,04 11,92 10,57 N= 3556 3424 3195 9167 9137 Megjegyzés: p<1%, 1%<p<5%

A redisztribúcióval kapcsolatos itemek átlagai (0-100)