készítették: Rákóczi Fruzsina, Havasi Adrienn 11.m
Félelem A bekövetkező vagy bekövetkezhető baj elgondolásából származott nyugtalanító érzés. A félelem kisebb foka: elfogódás; nagyobb foka, főkép ha testi szorongással jár: aggodalom; ha az hirtelen áll be: ijedtség, ha a testet és lelket egyaránt megbénítja: rémület. A könnyen támadó félelem: félénkség. Hirtelen félelem bárkit meglephet; a félénkségnek társadalmi érintkezésben elfogultság a neve, ilyenkor beszédben, magatartásban nyilatkozik. A félelem hiánya még nem bátorság; a félénk is félelem nélkül van, ha a veszélyt nem ismeri.
Szorongás: A tehetetlenség tudatával összekötött félelem érzése, amely egészséges embernél is bekövetkezhet megfelelő körülmények közt. A külső ok hiján bekövetkező Szorongás érzete beteges. Okát a központi idegrendszer különböző kóros állapotai: neuraszténia, hiszteria, hipokondria stb. teszik, amitől bizonyos körülmények közt szabályszerüen fellép (pl: ha a beteg nagyobb téren magában kénytelen átmenni, vagy szűk, bezárt helyiségben, nagyobb magasságban van). A Szorongás ezen alakjait bajos gyógyítani. Más esetekben a félelem érzése minden külső ok nélkül lép fel s a sziv tájára szorítkozó kellemetlen érzéssel jár. Oka valószinüleg edénygörcs. Félelemérzés léphet fel lélekzési nehézségeknél, összekötve a fulladás veszélyének képzetével és más organikus kóros elváltozásoknál is. A gyógyítás az okkal változik. Ha ez nem mellőzhető, az idegrendszert megnyugtató szerek, különösen a brómkészítmények alkalmazandók.
Mitől Félhetünk?
AZ élettől....
Vagy a haláltól....
Az emberektől....
Vagy az állatoktól....
Az első csóktól....
A szerelemtől...
A börtöntől....
A másságtól.....
Az őrülettől....
Te mitől félsz?