Klímaváltozás és biodiverzitás Az Európai Unió tevékenységei DORKA ÁRON

Pest Megyei Európai Információs Pont 1052 Budapest Városház u. 7.

Éghajlatváltozás

A kihívás nagysága Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie Cselekednünk kell a hőmérséklet emelkedésének stabilizálása érdekében, hogy megelőzzük a visszafordíthatatlan és katasztrofális változásokat Globális intézkedésre van szükség – csak rövid ideig van lehetőségünk cselekedni Ha most lépünk, az kevésbé költséges, mintha az elszabadult éghajlatváltozást kellene kezelnünk

A felmelegedés – valóság 1850 óta az átlaghőmérséklet világszerte 0,76 °C-kal emelkedett meg A felmelegedés zöme az utóbbi 50 év során, emberi tevékenység eredményeképpen következett be Az okok: fosszilis tüzelőanyagok elégetése energiatermelés céljából, mezőgazdaság, erdőirtás Már most is tapasztalhatjuk az éghajlatváltozás egyes következményeit, pl. hőhullámokat és szélsőségesebb időjárási eseményeket

A felmelegedés – valóság

Mit kell tennünk? Jelentősen mérsékelnünk kell a széndioxid-kibocsátásokat, és alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákra kell áttérnünk Drámai módon változtatnunk kell az energia felhasználásán és termelésén Hatékonyabban kell felhasználnunk az energiát El kell terjesztenünk a megújuló energiák és az innovatív technológiák használatát Alkalmazkodnunk kell a már zajló változásokhoz

A nemzetközi fellépés kezdetei Az országok 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Éghajlat- változási Keretegyezményének (UNFCCC) megkötésével kezdtek párbeszédet az éghajlatváltozásról A széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó első nemzetközi kötelezettségvállalásokat a Kiotói Jegyzőkönyv fektette le 1997-ben Az EU vezető szerepet játszott a múltbéli megállapodásokban, emellett a hatékony jövőbeli fellépés szószólója is

A Kiotói Jegyzőkönyv után (1) Kiotó: –Csupán első lépés –Csak 2012 végéig marad érvényben –Nem minden ország csatlakozott hozzá – többek között az USA sem –Nem tartalmaz a fejlődő országokra vonatkozó kötelezettségeket, pedig az ő kibocsátásaik egyre gyorsabban felzárkóznak a fejlett országokéihoz

Az EU intézkedései (1)

2008 decemberében az európai vezetők megállapodtak egy éghajlatra és energiára vonatkozó csomagban, amely 2020-ig nagyratörő célokat fogalmaz meg. A csomag szerint: –2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve 30%-kal, amennyiben más fejlett országok is vállalják ezt –Az energia 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia –20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot

Az EU intézkedései (2) Néhány példa a csomagban szereplő konkrét lépésekre: –A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése –A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának támogatása –Országonkénti célkitűzések a megújuló energiákra vonatkozóan

Itt találhat további tájékoztatást

Az Európai Unió 2010-ben a biodiverzitás védelmét kiemelten kezeli: 2010 a biodiverzitás védelmének kiemelked ő éve Az EU céldátuma a biodiverzitás csökkenésének megállítására (meghosszabbítva 2020-ig) Az ENSZ Nemzetközi Biodiverzitás Éve Az ENSZ Biodiverzitás Egyezmény 10. Konferenciája.

 A biodiverzitás védelmének világnapja  az él ő világ sokféleségére (biodiverzitás),  illetve az azt fenyeget ő veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét.  Május 22-e, Biológiai Sokféleség Egyezmény (ENSZ) végleges szövegének elfogadása  (korábban december 29-e)  Az egyezmény „azt a célt t ű zte ki, hogy 2010-re világszinten jelent ő sen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkit ű zést kés ő bb a Fenntartható Fejl ő dés Világcsúcs is elfogadta.

Biodiverzitás - az él ő világ sokfélesége.  a Földön el ő forduló él ő helyek sokféleségét,  a fajok összességét,  a fajon belüli genetikai változatosságot  (nézzük csak meg hányféle alma van), Egy kisebb területen belül is értelmezhet ő, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy egy kerti tó biodiverzitása

Összeírva kb. 1 millió (becsült adat 1,75 millió)

Naponta 50 faj pusztul ki!!!

 A biodiverzitás -kulcsa az emberiség fennmaradásának.  A természetben el ő forduló fajok bármelyike lehet: Élelem – fontos tápanyagforrás Akár gyógyíthatatlan betegség gyógyszere.

 A fajok kihalásának legf ő bb következményei:  Energia elvesztése: A fejl ő d ő országokban az energiát 50%-ban fából nyerik,  Népcsoportok, kultúrák elvesztése: sok népcsoport a természetb ő l él; innen szerzi az élelmet, az alapanyagokat és a kultúrájuk is szorosan kapcsolódik a természethez.  Élelemkészletek: 7000 növényt és 100 állatfajt használunk étkezési célokra.  Gyógyszerek 50%-a növényi eredet ű, + genetikai forrás  Biogeokémiai folyamatok: vízkörforgás/tisztítás, oxigénkörforgás, szénkörforgás, talajfolyamatok  Klímaszabályozás: erd ő k – CO2  Kultúra és szabadid ő : mindenhol ugyanaz a kutya, vagy ugyanaz a fa ?

 De nézzük meg, miért is veszítjük el a fajokat.  Él ő helyek pusztulása a nagyobb biomokat – es ő erd ő k, szavannák, feny ő erd ő ket – már 20-50%-ban átalakítottuk els ő sorban mez ő gazdasági és lakóterületté, illetve ipari, idegenforgalmi célból.  Szennyezés (tiszai ciánszennyezés, vagy az olajszállítók balesetei, de a mez ő gazdaság – talajjavítószerek nitrátjai ; fény- és zajszennyezés is.  Kizsákmányolás Étel (luxusételek, kaviár miatt sok tokfaj van veszélyben, Japánban a bálnavadászat) Hobbi (elefántcsont miatt az elefántok száma 10 millióról 400 ezerre csökkent, búvárkodás – korallgy ű jtés, vadászat)  Útépítés, felújítások  Ő shonos fajokat agresszívan kiszorító fajok terjeszkedése (akác, parlagf ű, libatok, stb. itthon, Új-Zélandon macskák, patkányok)  Globális felmelegedés és klímaváltozás – A klímaváltozás elérheti a 4 o C-os átlag évi h ő mérséklet változást, ami az éghajlati övek nagymérték ű eltolódását eredményezné. Ez az állatok él ő helyeinek megváltoztatását is jelentené. Kérdés, mennyire bírnak a fajok lépést tartani ezzel a gyors tempóval.

 Fajok:  800 féle növény, valamint a madarak 40 százaléka kifejezetten veszélyeztetett  Néhány adat: Az utóbbi néhány évtized során 64 európai növény halt ki (ezek közül nyolc a 80-as és kilenc a 90-es években)! Az új évezredben a spanyol vadkecske volt az els ő eml ő s, amelyik kipusztult. Ma az Európai Unió területén él ő eml ő sök mintegy fele (45%), a hüll ő k, madarak és halak egyharmada (38%) számít veszélyeztetett fajnak.  Legf ő bb okok:  az él ő helyek elvesztése (urbanizáció és a megm ű velt mez ő gazdasági területek térhódítása, az úthálózat növekedése és a közúti közlekedés intenzitása miatt)  a globális felmelegedés (valamennyi faj 35 százalékának elt ű néséhez vezethet 2050-re)

 Él ő helyek:  Az Európai Unión belül kb.:2500 különböz ő fajta él ő hely: (legel ő k, a tavak, a folyók, a hegyek, a sztyepp-tundrák, a d ű nék, a sziklák, erd ő k, lápok, mocsarak és még rengeteg él ő hely.  Él ő helyek pusztulásának okai:  a belterjes mez ő gazdasági gyakorlatnak és az ellen ő rizetlen ipari és idegenforgalmi terjeszkedésnek köszönhet ő en egyre több földre van szükségünk, ami el ű zi a vadon él ő állatokat, vagy lecsökkenti életterüket.  A szennyezés és a mélyépítési munkálatok, mit például a gátak létrehozása, sok európai folyó ökoszisztémáját és torkolatát károsította meg.  A tengerparti területek mentén a szennyezés és a túlhalászat különös veszélyt jelent a tengeri él ő lények számára.  Adatok:  Európán belül a pusztaságok, sztyeppék és t ő zeglápok területe 60-90%- kal csökkent.  Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a múlt század kezdete óta a d ű nék 75%-a elt ű nt.  Ezért fontos nem csak a fajok, hanem él ő helyük védelme is.

 Csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz  a vizes él ő helyek védelmér ő l szóló 1971-es ramsari egyezmény;  a Balti-tenger térségér ő l szóló 1974-es helsinki egyezmény;  a Földközi-tenger térségér ő l szóló 1976-os barcelonai egyezmény;  a vadon él ő állatok vándorló fajainak megóvásáról szóló 1979-es bonni egyezmény;  a vadon él ő állatok és természetes él ő helyek védelmér ő l szóló 1979-es berni egyezmény;  az Alpok védelmér ő l szóló 1991-es egyezmény;  a biológiai sokféleségr ő l szóló 1993-as ENSZ ‑ egyezmény.  Visszaszámlálás 2010  2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,) A természetvédelmi jogrendszert javítása Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, Több természetvédelmi terület f Fajvédelem

 Uniós törekvések  A Berni Egyezmény  A Berni Egyezmény (1979) a vadon él ő állatok, növények és él ő helyeik megmentésére.  1979 Madárvédelmi irányelv  Visszaszámlálás 2010  2001-en Göteborgban az Európai Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését. (Ld.: az ENSZ Természetvédelmi Világszövetség Countdown 2010 programja,) A természetvédelmi jogrendszert javítása Megismertessék a lakossággal a biodiverzitás fontosságát, Nagyobb összefogás az államok és a társadalmi csoportok között, Több természetvédelmi terület f Fajvédelem  2002 él ő helyek védelmér ő l szóló irányelv  Natura 2000 hálózat  A Natura 2000 hálózat célja az adott területek megóvása, hogy az él ő hely és az életközösség fennmaradjon.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Dorka Áron