AZ ÁRVIZI PROBLÉMÁKRÓL
A természeti katasztrófák közül a leggyakrabban előforduló, és legtöbb áldozatot, kárt okozó jelenség. A veszélyessége, és lefolyása nagyban függ a földrajzi helyzettől, de extrémitásai miatt sok váratlan helyzetet képes produkálni. (Pl. Szaúd-Arábia, Szicília, de a hazai árvizek is folyamatosan meglepetésekkel szolgálnak)
Jellemző típusai: Heves csapadék (egy-egy folyó vízgyűjtőjén), ún. villámárvizek /1997, 2002 Csehország, É-Mo, USA -film Tartós nagy csapadék (a szokásoshoz képest) /pl. Pakisztán 2010, Venezuela 1999 – két évnyi csapadék 2 nap alatt, Kárpát-medence 1970) Hó felhalmozódásból gyors olvadással (1997 É-Dakota) főként ott veszélyes, ahol az alsó szakasz később olvad! Jeges területeken vulkánkitörésekhez kapcsolódva (pl. Izland, ill. lahar-szerű árvizek) Duzzasztó gát átszakadása (oka lehet természetes: földrengés, hegyomlás, sok csapadék / műszaki hiba / terror cselekmény) Meder feliszapolódás miatti „töltés meghágás” (főként nagy hordalék-szállítású területeken)
Ártér és hullámtér fogalma Ártér és hullámtér fogalma! (természetes körülmények között a medréből kilépett folyó által elöntött terület, illetve a folyómeder és a töltés közötti terület) A szabályozás következményeként megváltozik a folyók vízjárása (rövidebb folyó, szűkebb árvízi keresztmetszet): Az árvizek gyorsabban vonulnak le, A töltések közé fogott folyó árvizei nőnek, A kisvizek időtartama nő, A folyók bevágódnak (a rövidebb folyó nagyobb esésű, és a gyorsabb víz is jobban mélyíti medrét) A folyók hullámtere feltöltődik (korábban a hordalék az ártéren rakódott le) Változik a folyók árvízi csúcsainak egymáshoz viszonyított ideje
1998-2001 között 4 jelentős árvíz a Tiszán 2006 Duna és Tisza is Két kérdés: Rendkívüliek voltak-e az elmúlt évek árvízi eseményei, s ezek voltak-e sorra az „évszázad árvizei”? Lehetett-e számítani ilyen jelentős áradásokra?
De minden folyó más, pl. miben különbözik a Duna és a Tisza? Egymáshoz való viszony, esés. Vásárhelyi Pál féle Tisza-szabályozás a vízszín eséseket nagyjából 4 cm/km-ben állandósította. Ezzel szemben pl. az 1932. évi árhullám tetőzése Szegednél 4,6 cm/km mellett vonult le – feltehetőleg a Dunában kialakult kedvező lefolyási viszonyok jóvoltából. 2006-ban viszont 10 napon keresztül a Tiszának mintegy 300 km hosszú legalsó szakaszán ennek éppen a fele, 2,3 cm/km is kialakulhatott – ezúttal a Duna visszaduzzasztó hatása miatt. Ez lényegesen különbözik pl. a Duna tulajdonságaitól, ahol a hazai szakaszon 40 cm/km-es, de még a 10–12 cm/km körüli vízszín-esései is ez lényegesen meghaladják. A Tisza 2006. évi árvizének tetőzése is a torkolatától visszafelé a Duna apadása következtében következett be április 22-én úgy, hogy a reggel Törökbecse alatt kialakult tetőzés 8 óra alatt futott fel Szolnokig.
Árvízi problémák Sok hamis állítás és részigazság Árvízi problémák Sok hamis állítás és részigazság. Jellemző példa : A sokszor bűnbakként, az árvizek „igazi okaként” megjelölik a hegyvidéki erdőirtásokat (áttolva így a „felelősséget” a román és ukrán oldalra). Pedig Széchenyi István a folyószabályozások előtt az alábbiakat írta: „Sokan a Tisza-völgy mindinkább elaljasodását legfőképpen az erdők általános elpusztításának tulajdonítják, melyekhez képest a meztelen hegyekről leszakadó föld és porond mind erősebben betölté a lapályban folyó és alig hömpölygő vizek medreit”. Nem vitatva az erőirtások esetleges szerepét az ügy nem ilyen egyszerű. És egy adatpár: 1970-ben a Szamoson a gátszakadásokkal is együtt járó árvíz vízhozama Csengernél lényegesen nagyobb volt (4700 m3/sec), mint ugyanezen árvízkor a teljen megáradt Körösökkel és Marossal kiegészült Tiszáé Szegednél (3820 m3/sec).
Hogy is van ez? A felső szakasz a kiszámíthatatlanabb, az alsó a tartósabb!
A hullámterek használatának, hasznosításának konfliktusai A természetvédelem megerősödése, és a vízügyi ágazat elmúlt évtizedekben végrehajtott „karcsúsítása” alapjaiban változtatta meg a folyóink hullámterét. A folyók „elfelejtik” a földrajz törvényeket! ? (pl. a kanyarulatok homorú oldalán is feltöltenek, vagy folyószűkületekben nő meg a hordalék-felhalmozódás) Az „elvadult” árterek akadályozzák az árvizek levonulását, de ezzel párhuzamosan felgyorsítják a feliszapolódást.
Mit mutatnak a tapasztalatok, filmek a kockázati oldalról: Váratlan helyzetek bármikor kialakulhatnak Gondos védekezésnél is van „szerencse-tényező”, azaz a kedvezőtlen elemek halmozódhatnak A védekezésnél fontos a szakmai felkészültség, de az emberi tényező is kiemelt fontosságú A védekezés irányítása nem lehet demokratikus, határozott (időnként nehéz, fájó) döntések kellenek – igazi kockázat minősítés
Gátszakadás Kínában a földrengés nyomán 2008. május 17 Gátszakadás Kínában a földrengés nyomán 2008. május 17., Árvíz miatt több várost kiürítését kezdték meg a kínai hatóságok a földrengés által sújtott Szecsuán tartományban. Ezrek menekültek el szombaton a hétfői földrengés epicentrumához közel fekvő, dél-kínai Pejcsuan (Beichuan) városából, miután átszakadtak egy tó körüli gátak. A Reuters hírügynökség helyszínen tartózkodó fotósa szerint az emberek a közeli dombok felé futottak. A Reuters egy Hong Kong-i tévé információira hivatkozva azt is jelentette, hogy körülbelül 1,2 millió ember evakuálását kezdték meg Csingcsuan (Qingchuan) városából is, ami 90 kilométerre északkeletre fekszik Pejcsuantól. Csingcsuan közelében is van egy tó, ami bármelyik pillanatban átszakíthatja a földrengésben megroggyant gátakat. A spanyolországnyi méretű Szecsuánból egyre aggasztóbb hírek érkeznek folyamatosan a gátak és víztározók állapotáról, három nappal ezelőtt öt tartomány 391 víztározója esetében állapítottak meg „veszélyes helyzetet".
Tömeges kitelepítés a kínai földrengéstó miatt 2008. 05. 28. 752 méter magas természetes gát zárja el a Csian folyó vízutánpótlását, és az esős idő miatt a helyzet egyre kritikusabb. A legnagyobb újkeletű tó miatt jelenleg 150 millió köbméter víz fenyegeti az alacsonyabban fekvő településeket, teljes gátszakadás esetén 1,3 millió embert kellene kitelepíteni. Összesen 35 ilyen tó alakult ki, de ezek közül a Tangcsiasan a legnagyobb.
Víztározó okozhatta a szecsuáni földrengést | 2009. február 6., Egy, a törésvonaltól csupán ötszáz méterre található gigantikus víztározó idézhette elő a tavaly májusi szecsuáni (Sichuan) földrengést. A súlyos természeti katasztrófában 69 ezren vesztették életüket, 374 ezren megsebesültek, 18 ezren eltűntek. Kínai kutató legfrissebb eredményei szerint a földrengés epicentrumától 5 km-re található 156 méter magas Cepingpu-gát (Zipingpu) mögött felgyülemlett 315 millió tonnányi víz hozzájárulhatott a földmozgás bekövetkezésének időpontjához és intenzitásához. Fan Hsziao (Fan Xiao), a szecsuani geológiai és ásványtani iroda főmérnöke szerint a tározó 2003-as építése és feltöltése vezetett a katasztrófához. Hozzátette, hogy bár kisebb-nagyobb rengések nem ritkák a környéken, ilyen erős földrengésre évezredek óta nem volt példa. A tudósok egy másik csoportja szerint nem a Cepingpu-gátat kell okolni a földrengésért, jóllehet a víztározók valóban növelik a térség szeizmikus aktivitását. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet földrengéskutatója szerint a vencsuani (Wechuan) földrengés nagysága és a 300 kilométer hosszú törésvonal a bizonyíték arra, hogy a térségben a gát nélkül is előfordulnak a tektonikus mozgások, a kérés már csak annyi, hogy a víztározóban lévő víztömeg miként befolyásolta a rengés kialakulását.
Pakisztáni árvíz: hatmillió ember van életveszélyben 2010. augusztus 10. A pakisztáni árvizek sújtotta több mint 13 millió lakos közül hatmillió életveszélyben van, a legsürgetőbb az ő megsegítésük - jelentette ki kedden Genfben az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatalának (OCHA) szóvivője. Az OCHA egy másik szóvivője közölte hétfőn, hogy a pakisztáni árvizek által érintett emberek száma kétmillióval több, mint a 2004-ben az Indiai-óceán mentén pusztító szökőár, a 2005-ös kasmíri és a 2010-es haiti földrengés nyomán segítségre szorulók száma együttvéve.
Átszakadt gát miatt százezrek menekülnek Pakisztánban 2010 Átszakadt gát miatt százezrek menekülnek Pakisztánban 2010. augusztus 26., Átszakadt az Indus folyó egyik gátja, ezért három pakisztáni város teljes lakosságának el kell hagynia otthonát. Ezt a területet eddig nem érintette az áradás, amelyben már több millióan váltak hajléktalanná az országban. A pakisztáni hatóságok csütörtökön felszólították három város - a déli részén elterülő Szindh tartomány Szudzsával, Daro és Mir Pur Batoro - lakosságát, hogy azonnal hagyják el otthonaikat, mert a megáradt Indus folyó áttört egy gátat a közelben. Olyan terület került veszélybe, amelyet eddig nem sújtott az országos árvíz. Mintegy 400 ezer embernek kell menekülnie, egy körzeti kormánytisztviselő szerint többségük már valószínűleg eleget tett a felszólításnak. Az áradások július 29-én kezdődtek az ország északnyugati részén a rendkívül heves monszunesőzések következtében, amelyek felduzzasztották a folyókat, azok pedig elöntötték a keleti Pandzsáb és a déli Szindh tartomány számos részét. Az árvíz következtében legalább másfél ezer ember halt meg, hatmillió vált hajléktalanná, és összesen húszmillió embert érint valamilyen formában a katasztrofális helyzet.
Átszakadhat a moszuli gát - 2007. október 30., Félmillió ember életébe kerülhet, ha átszakad Irakban a moszuli gát, amely amerikai szakértők szerint bármikor bekövetkezhet az építmény tervezési hibái miatt. Az iraki hatóságok állítólag alábecsülik a veszélyt, pedig a gátszakadás nyomán 19 méter magas víztömeg zúdulna egy iraki városra. Bármelyik pillanatban átszakadhat a moszuli gát, Irak legnagyobb ilyen létesítménye, ami több százezer ember halálát okozhatja - írta a keddi The Washington Post amerikai szakértőkre hivatkozva. A több mint három kilométer hosszú, 131 méter magas gát beomlása nyomán a felduzzasztott Tigris folyó több ezer milliárd liter vize zúdulna le és árasztana el két nagy iraki várost. Becslések szerint akár félmillió áldozata is lehet a katasztrófának: a gáthoz legközelebbi város, a 45 mérföldre fekvő Moszulon állítólag 19 méter magas víztömeg vonulna át, a távolabbi Bagdad egyes részeire 4 méteres hullám zúdulna. Az 1980-as évek elejére elkészült létesítmény a világ legveszélyesebb gátja az alapozás belső eróziójának kockázata miatt - ez áll az amerikai hadsereg mérnöki alakulatának (USACE) jelentésében. A szakértők szerint a földgát alapvető tervezési hibája, hogy egy gipszrétegre építették, amely víz hatására oldódni kezd.
Lecsapolnak egy gleccsert a franciák 2010. augusztus 26., Francia mérnökök a Mont Blanc egyik gleccsere alatt kialakult tó lecsapolására készülnek, hogy megakadályozzák egy valamivel több mint száz évvel ezelőtt történt, 175 ember életét követelő áradás megismétlődését. A szakemberek jelenleg a Tete Rousse nevű gleccserben végeznek előkészítő fúrásokat. A tervek szerint lassan szívják majd ki a mintegy 65 ezer köbméternyi vizet, ami a feltételezések szerint a jégár alatt rekedt - közölte a gleccser közelében fekvő Saint-Gervais-les-Bains város polgármestere. Jean-Marc Peillex közlése szerint a 26 olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiség közel 2 millió euróba (566 millió forintba) kerülő lecsapolása a napokban megkezdődhet és a tervek szerint októberben le is zárul. Nem akartuk megvárni a katasztrófát. Inkább beavatkozunk, hogy megelőzzük - hangsúlyozta Peillex, akinek 3 ezres, gyógyfürdőiről is híres városa az árvíz útjában állna, és a lakosság evakuálására mindössze 10-30 perc állna rendelkezésre. A 3200 méteres magasságban húzódó Tete Rousse gleccseren a Mont Blanc-ra vezető legnépszerűbb túraútvonalak is áthaladnak. Miután a kutatók márciusban jelezték az áradás veszélyét, a környéken egy riasztórendszert is kialakítottak. A gleccser alatt felgyülemlett víz mennyisége nagyjából, annyi, mint ami az 1892-es árvizet okozta.
Krokodilok százai szöktek meg egy mexikói farmról 2010. szeptember 21. Közel háromszáz krokodil szabadult el egy mexikói farmról egy áradásnak köszönhetően. A hatóságok óvatosságra intették a helyi lakókat, mert az állatok veszélyesek lehetnek. Mintegy háromszáz krokodil szökött el egy mexikói tenyésztelepről a Karl nevű hurrikán után kialakult áradás miatt - közölték a veracruzi hatóságok kedden. A megszökött állatok veszélyt jelentenek az emberre is, ezért a hatóságok felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy ne közelítsenek az állatokhoz. Az elszökött hüllők púpos krokodilok (Crocodylus moreletii) akár három méterre is megnőhetnek. Az állatokat a Veracruz közelében lévő La Antigua természetvédelmi farmján tenyésztették, a krokodilok fogságban való szaporodását vizsgálva.
„Olyan, mint a Mexikói-öböl" - Olaj és árvíz öntötte el Budafokot - 2010. 05. 31., Soha nem látott árvíz zúdult le vasárnap a mindig csendesen csordogáló Hosszúréti-patakon a főváros XXII. kerületében. A Honfoglalás utcát és környékét érintő áradat kerítések alapjait vitte el, halakat vetett a szervizutakra, udvarokat változtatott szemétteleppé és házakba tört be. A legsúlyosabb károk vélhetően a Kártya utcában keletkeztek, ahol egy műhelyből rengeteg olajat mosott ki a víz, emiatt méter magasan olajos víz lepett be mindent.
Nyitott seb a hegyen - kénsavas tó fenyegeti a Tiszát 2009. augusztus 9., Ezer méter magas hegyek között gyűlik a savas víz a Rosia Poieni-i rézbánya zagytározójában. Gazdája, egy román állami cég lassan kifut a pénzből, és ha nem kap segítséget, nem tudja majd semlegesíteni a kénsavas vizet, amely az Aranyosba, onnan pedig a Maros, majd a Tisza vizébe juthat. Eljött az utolsó pillanat, amikor a helyzet még menthető, de a román állam nem talált végleges megoldást a problémára. A helyiek nyugodtak, szerintük biztosan lesz pénz. Ők inkább a bányáért aggódnak, mert ha végleg bezárnák, megállna az élet a bányavidéken.
Összeomlott egy híd a túlélők alatt 2007. 11. 24., Legalább három ember meghalt, csaknem száz megsebesült és húszan eltűntek, amikor összeomlott egy híd a Szidr ciklon több száz, élelmiszersegélyre váró túlélője alatt szombaton Bangladesben. A szerencsétlenség a fővárostól, Dakkától 160 kilométerre délre történt egy olyan körzetben, ahol az egyik legnagyobb pusztítást végezte az ország indiai-óceáni partvidékén november közepén végigsöprő, mintegy 3500 halálos áldozatot követelő trópusi vihar. Szemtanúk és a rendőrség beszámolója szerint körülbelül háromezren zsúfolódtak össze a hídon Patuakhali körzet egyik településén az élelmiszersegélyt szállító teherautókra várva. Az építmény a tömeg súlya alatt összeroppant és egy folyóba zuhant. A Szidr ciklon november 15-én éjszaka csapott le Bangladesre. Az utóbbi 16 év legpusztítóbb trópusi viharában a halálos áldozatokon túl több ezren eltűntek vagy megsérültek, és mintegy kétmillióan váltak hajléktalanná a dél-ázsiai országban.