Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása: Tetszőleges (akár egység-) sugarú gömb, középpontjában a megfigyelővel Forgása: az égi sarok körül Csillagászat 2.

Csillagképek 2. Az égbolt 88 területre van felosztva, a hagyományok és későbbi adalékok alapján Csillagászat 2.

Csillagászati koordináták: Horizontális koordinátarendszer: magasság és azimut magasság = h: a horizonttól mérik fokban, szélesség jellegű, +-90 fok között. Egyes estekben a zenittávolság (z) is használatos, z=90-h, tehát 0 – 180 közt. azimut = A: a horizont mentén mérik, a csillagászok a déli, a földmérők az északi iránytól. Hosszúság jellegű. A horizontális rendszer előnye: könnyen meghatározható, természetes. A horizontális rendszer hátrányai: helyfüggő, a koordináták az idővel bonyolultan változnak Csillagászat 2. 3

Az éggömb nevezetes pontjai és körei: Zenit (függőlegesen a fejünk felett) Nadír (függőlegesen alattunk) Horizon (ZN-re merőleges) Pólusok (északi, déli) Egyenlítő (PP’-re merőleges) Meridián ( P Z P’ N ) É, D pont (meridián-horizon metszéspontok) K, Ny pont (ÉD-re merőleges) Delelés (kulmináció): az égitest áthaladása a meridiánon (alsó, felső) Csillagászat 2.

Első ekvatoriális rendszer: deklináció és óraszög deklináció = d: az egyenlítőtől mérik fokban, szélesség jellegű, +-90 fok között. óraszög = t: az egyenlítő mentén mérik óra, perc, másodpercben (1h = 15 fok), a meridiántól. Nyugatra pozitív, keletre negatív. Hosszúság jellegű. Előnyei: A deklináció állandó, az óraszög az idővel egyenletesen változik. Könnyen (?) átalakítható a horizontális rendszerbe. Hátránya: Az óraszög időben változó, így térképek nem készíthetők. Csillagászat 2. 5

Második ekvatoriális rendszer: deklináció és rektaszcenzió deklináció = d: az egyenlítőtől mérik fokban, szélesség jellegű, +-90 fok között. Azonos az első ekvatoriális rendszerrel. rektaszcenzió = RA vagy a: a tavaszponttól Kelet felé az egyenlítőn 0 – 24 óráig mérik (ellentétes irányban az óraszöggel). Hosszúság jellegű. Ebben a rendszerben az „állócsillagok” koordinátái már (első közelítésben) állandók, így térkép készítésére alkalmas. Csillagászat 2.

Az égbolt forgása és a földrajzi szélesség északi sarok közepes szélesség egyenlítő Csillagászat 2. 7

Az ekliptika: A Nap égi útja az év folyamán A Nap nyugatról keletre egy év alatt jár teljesen körbe. Ez az út a Föld Nap körüli keringésének tükörképe. A két kör hajlásszöge kb. 23,5 fok (e). Két metszéspontjuk a tavaszpont és az őszpont, ahol a Nap a tavaszi, ill. az őszi napéjegyenlőségkor található (márc. 21., ill. szept. 23.). Az egyenlítőtől legtávolabb a Nap a nyári, ill. a téli napforduló idején van (jún. 21., ill. dec. 21.). Csillagászat 2. 8