Személyiség Emberi erőforrás menedzsment Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Barizsné Hadházi Edit

Éntudat/énkép/személyiség Éntudat/személyiségtudat: Az éntudat önmagunk elhatárolása a környezettől személyes létezésünk és azonosságunk biztos ismerete alapján. Az éntudat a személyiség központja. Énkép Összetevői Testkép Kognitív kép Szociális kép Énképvédő tendencia Önértékelés Énkép: azon vonások összessége, melyet magamnak tulajdonítok. Kialakulása hosszú folyamat, az életünk során változik.2.5-3éves korig vezethető vissza.(megjelenik az éntudat) Az önismeret igen fontos forrása a többi ember.Főleg a hozzánk közelállók, akik tükröt tartanak elénk. Önismeret-énkép: - Testkép- saját alakomról, mozgásomról - Kognitív( megismerő) kép; milyen a tudásom, gondolkodásom, képességeim - Szociális kép; milyen társasági lény vagyok. Énképvédő tendenciák: - maszkká válás (nem érdekel mások véleménye) - manőverezés; olyan emberek társaságát keresem, melyeknek megegyezik a véleményük az enyémmel, vagy csak a nekem tetszőt fogadom el. Önértékelés: Pozitív, vagy negatív, a család alakítja ki [ a szülői nevelés fontossága]

Személyészlelés Sztereotípia Ítéletalkotási tendenciák Első benyomás Szelektív-észlelés Kivetítés Glória vagy halo-hatás Implicit személyiségelmélet Előítéletek

Johari ablak

Személyiség A személyiség a viselkedésnek, a gondolkodásnak, és az érzelmeknek a jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy a személy hogyan alkalmazkodik a környezetéhez. A személyiség tehát jellemző tulajdonságaink viszonylag stabil szerveződése, a tulajdonságok olyan tartós készlete, amely meghatározza egyediségünket, és megkülönböztet másoktól. Hogyan reagálunk másokra és hogyan lépünk velük interakcióba.

Megközelítései Személyes vonásokra, tulajdonságokra alapuló megközelítés a legkorábbi vonulat; Jellemző tulajdonságok alapján kívánja megragadni a személyiséget Eysenck modellje, Myers-Briggs, Big 5 modell Személyiség szerkezeti megközelítés Megpróbálják strukturálni a személyiséget Freud és Berne személyiség szerkezete

Hippokratész-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok Érzelmi reakció kiváltása Érzelmi reakció erőssége Érzelmi reakció tartóssága Szangvinikus (bizakodó) Könnyű Erős Gyors Kolerikus (lobbanékony) Tartós Melankolikus (szomorú) Nehéz Gyenge Flegmatikus (közönyös) nehéz

Kretshmer-féle alkati típusok Testalkat Személyiség Piknikus Zömök, lágy izomzat, széles medence, széles, kerek arc Pl. Hercule Poirot, vagy Rembrandt Artemisia c. képe Ciklotin Szélsőséges hangulatingadozás Érzelemgazdag Jó beszédkészség Jó humorérzék Vállalkozó természet Aszténiás Hosszú, vékony törzs, gyenge izomzat, hosszúkás fej, éles orr, csapott áll Pl. Sherlock Holmes vagy El Greco képei Skizotin Zárkózott Befelé forduló Nehezen létesít kapcsolatot Irreális fantáziavilág Közömbos Atletikus Erős csontozat, erős izomzat, széles váll, kiugró áll Pl. Dürer: Önarckép Viszkózus Fegyelmezett, szabályozott Kedélytelen, mogorva, aprólékos, nagy fizikai erő

Eysenck I. Stabil: nyugodtak, kimértek, az érzelmi egyensúlyukat könnyen visszanyerik Labilis: aggályoskodó, depresszióra hajlamos, a stresszre túlzott reakciót adnak és nehezen tudnak megnyugodni. Introvertált (belülről irányított egyén): a szülőktől átvett célok határozzák meg az élet célját Extrovertált (kívülről irányított egyén): szűkebb csoport, vagy szélesebb társadalmi közeg a meghatározó

Eysenck II. KIFELÉ FORDULÓ Élénk Aktív Gondtalan Optimista Beszédes Indulatos Fogékony Állhatatlan Szociábilis Izgulós Társaságkedvelo Agresszív Kockáztató Nyugtalan Vezetoképes Érzékeny SZANGVINIKUS KOLERIKUS STABIL LABILIS FLEGMATIKUS MELANKÓLIKUS Nyugodt Szeszélyes Kiegyensúlyozott Szorongó Megbízható Emberkerülo Megfontolt Mérsékletes Békés Pesszimista Tapintatos Tartózkodó Óvatos Nem szociábilis Passzív Merev BEFELÉ FORDULÓ

Myers-Briggs Extrovertált – társasági és szociális emberek Introvertált – visszahúzódók és csendesek Intuitív (Intuitive) – könnyen átlátják a teljes problémát, inkább elméleti emberek Érzékelő (Sensing) – praktikus, gyakorlatias emberek, a részletekre koncentrálnak Érző (Feeling) – inkább a személyes értékek, érzések alapján döntenek Gondolkodó (Thinking) – az okokat veszik figyelembe és logikai alapon döntenek a problémákról Észlelő (Percieving) – rugalmasak és spontánok Ítélkező (Judging) – szereti a rendezettséget, szereti ha irányíthat

Kritikák Nehézséget jelent egy embert besorolni, nincs átmenet a kategóriák között Nem bizonyult jó előrejelzőnek a munkateljesítmény kapcsán De használható karrier tanácsok esetén

Big Five modell Extroverzió – kapcsolatokhoz való hozzáállás Együttműködő képesség – elfogadási hajlandóság Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás – mennyire tud megbirkózni valaki a stresszel Nyitottság – mennyire vonz valakit az újdonság

Kutatási eredmények alátámasztják, hogy ez az öt dimenzió alapul szolgál az összes többinek Összefüggéseket találtak e dimenziók és a munkahelyi teljesítmény között: A mérnököknél, építészeknél, könyvelőknél, ügyvédeknél, rendőröknél, menedzsereknél, kereskedőknél, szak- és betanított munkásoknál a tudatosság előrejelzi a jó teljesítményt Az erős extrovertáltság a menedzser és kereskedő foglalkozások esetén jelzi előre a jó teljesítményt A nyitottság a tapasztalatokra a tréningek eredményességét jelzi előre Az érzelmi stabilitás nincs pozitív kapcsolatban a teljesítménnyel

SZEMÉLYISÉG – FOGLALKOZÁS ÖSSZEILLÉSE REALISTIC (GYAKORLATIAS) INVESTIGATIVE (VIZSGÁLÓDÓ) SOCIAL (TÁRSAS) CONVENTIONAL (HAGYOMÁNY ŐRZŐ) ENTERPRISING (VÁLLALKOZÓ) ARTISTIC (MŰVÉSZ) MŰSZERÉSZ BIOLÓGUS, KÖZGAZDÁSZ TANÁR KÖNYVELŐ KISVÁLLALKOZÓ, JOGÁSZ FESTŐ, ZENÉSZ

SZEMÉLY-SZERVEZET ÖSSZEILLÉSE A személyiség – foglalkozás összhangjától fontosabb, hogy a dolgozók személyisége és a szervezet kultúrája legyen összhangban. A dolgozók és a szervezeti kultúra összhangja előrejelzi a munkával való elégedettséget, a szervezet iránti elkötelezettséget és az alacsony fluktuációt.

Freud Felettes én (szuper ego): az énünk lelkiismerete, amely a szülőktől és a környezetünkből átvett értékek erkölcsi normák segítségével irányít Én (ego): az énünk tudatos szintje, az ösztönöknek akkor enged szabad teret, ha megvannak a környezeti feltételei, és elfojtja azokat a cselekvéseket, amelyek ellentétben állnak a felettes én parancsaival. Ezen keresztül kommunikál a két másik én. Ösztön-én: a személyiség tudatalatti, legkorábbi, gyermekkorban meglévő ösztönszükségletek kielégítésére törekvő része. Az éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése, önfenntartás, fajfenntartás ösztönkésztetéseinek azonnali kielégítésére törekvő része.

Berne Szülő én-állapot: az egyén hasonlóan cselekszik, ahogy azt szülei tették vagy elvárták tőle. Rutinszerű cselekvések kialakulása. Felnőtt én-állapot: józan, tárgyilagos, tényeket mérlegelő és ez alapján döntő, cselekvő és reagáló. Gyermek én-állapot: alkalmazkodó, szülőknek engedelmeskedő, gyámolításra szoruló, illetve felszabadult, életvidám, intuitív, kreatív.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!