A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Advertisements

A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása
„A vasúti áruszállítás szerepe a logisztikai rendszerben ”
Készítette: Dr. Szabó Péter Főosztályvezető
Földházi György osztályvezető vasútbiztonsági osztály
„Fenntartható” utak K+F bizottság Szakmai Fórum február :00 Magyar Közút NZrt. Holnapy László NFM főosztályvezető-helyettes, a bizottság vezetője.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
A térségi vasutak, az élhető vidék október 27. A térségi vasutak, az élhető vidék – október 27. Közlekedési szövetségek alakítása, lehet ő.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása Magyarországon Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály.
Közmű tulajdon Önkormányzat – önkormányzati törvény – alapfeladat – ellátási kötelezettség – üzemeltető kiválasztása Állam – regionális rendszerek – Vízgazdálkodási.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
„ Nyílt Pályán – Nemzeti Vasúti Kerekasztal” HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés szeptember 15. Orosz Balázs.
A VASÚTI KÖZLEKEDÉS JÖVŐJE EURÓPÁBAN NEMZETKÖZI KONFERENCIA
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Logisztika 6.előadás.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
III. A logisztika jövője
A logisztikai szolgáltató központok fejlesztésnek hatása az ország fejlődésére Dr. Zsirai István Közlekedéstudományi Intézet Kht. főmunkatárs, tanácsadó.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A Dél-dunántúli régió helyzete, fejlesztési lehetőségei és az RFT szerepe a DDOP végrehajtásban Dr. Wekler Ferenc elnök szeptember 14.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) – a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer alapinfrastruktúrája
Kormányszóvivői tájékoztató A vasút reformja. Kormányszóvivői tájékoztató 1.VASÚTI TÖRVÉNY –A Kormány augusztusban elfogadta a vasúti stratégiát (Baross-program).
Közlekedés-szervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat
Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozat
ELKÉPZELÉSEK ÉS VALÓSÁG a évi forgalmi adatfelvételek tükrében Albert Gábor tagozatvezető-helyettes március 12. Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
„Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek hazai fejlesztéséhez” május 17. Dr.-habil. Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár.
„Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek hazai fejlesztéséhez” Budapest, szeptember 27. Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
2005.évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről
A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG Dr. Kerekes István.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Az igazgatás és az ápolás-szakfelügyelet kapcsolata
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
1 A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével és a közlekedési rendszerek működtetésével összefüggő harmonizációs feladatok a balkáni térséggel bővülő.
óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégcsoport. Az RFH küldetése, hogy KKV-k és Önkormányzatok számára biztosított.
Közl_kvéd071 Az EU közlekedéspolitikája Az EU közlekedéspolitikája.
Logisztikai fejlesztési irányok a hazai és az EU szakpolitikák tükrében CEBC „A győztesek felelőssége” konferencia február 2. Dr. Bokor Zoltán BME.
Vállalkozásmenedzsment I.
ÖTLETTŐL A SIKERIG! A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI HOLDING ZRT. CÉGCSOPORTJÁNAK FEJLESZTÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI ILENCZFALVI SZÁSZ GÁBOR VEZÉRIGAZGATÓ.
A magyar vasúti közlekedés jövőképe Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Budapest,
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Európai pénzügyi intézményrendszer
Európai Uniós ismeretek
A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas-tájékoztatási, jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszer (HKIR.
Hungarian Testing Board
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Előadás másolata:

A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter

D EFINÍCIÓ „ A közlekedés személyek, dolgok és információk olyan tömeges, szervezett, rendszeres helyváltoztatása, amely speciális technikai eszközök igénybevételével valósul meg. „

K APCSOLATOK - KÖLCSÖNHATÁSOK Az ország gazdasági fejlődésének feltétele, mozgatórugója, generálója. A legtöbb gazdasági tevékenységre hatással van: Kereskedelem Logisztika Termelés

T EVÉKENYSÉGE Közlekedés (üres taxi) Szállítás (taxi utassal) Fuvarozás (szállítás + szolgáltatással)

C SOPORTOSÍTÁSOK Szállítás tárgya: személy v. áru Pálya szerint: szárazföldi, vízi, légi Alkalmazott technika: vasúti, a közúti-gépjármű, vízi, és légi Igénybevehetőség: közhasználatú, nem-közhasználatú

A „ TERMÉK ” Speciális – immateriális Mennyisége és szerkezete a gazdasái fejlettségtől függ Szolgáltatás-létrejött és felhasználás egy időben Magas tőkeigény

Az állam szerepe a közlekedésben Készítette: Erdei Mónika

A közlekedés intézményrendszere (tulajdonosi viszonyok) központosított állami tulajdon változások az 1980-as években : deregulációs és privatizációs hullám Önkormányzati – állami – magántulajdonú vállalatok hármassága public private partnership – közlekedésfejlesztés- és működtetés

Tulajdonosi viszonyok Önkormányzati tulajdonú közlekedési vállalat Budapest: BKV, MÁV, Volánbusz. Debrecen: DKV Zrt Kaposvár Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. (KTRT) Miskolc Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. (KTRT) Pécs: Pécsi Közlekedési Zrt. Állami tulajdonú közlekedési vállalat Baja: Orangeways Zrt Békéscsaba: Kőrös Volán Nyíregyháza: Szabolcs Volán Zrt. Szolnok: Jászkun Volán Vegyes tulajdonú közlekedési vállalat Szege: Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) és Tisza Volán

Szervezeti – intézményi rendszer Szakminisztérium : Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatósági funkciót tölt be Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek Polgári Légiközlekedési Hatóság alapvetően állami feladatokat látnak el Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat országos közúthálózat kezelése közhasznú társaságok Vállalkozások gazdasági társaságok egyéni vállalkozások

Közlekedési szolgáltatások állam befolyásoló szerepe koncessziós társaságot bíz meg koncesszióköteles tevékenységek elvégzésére Akkor avatkozik be szolgáltatásba, ha úgy ítéli, hogy indokolt lenne a tömegközlekedés fejlesztése Szolgáltatás hatósági árait megállapítja Vasúti közlekedés

Miért fontos a közlekedés szervezetének, szabályozása? a közlekedési rendszerek túlzsúfoltsága a közlekedés által okozott környezeti károk drámai növekedése a közlekedési balesetek növekvő száma a közlekedési ágak közötti szélsőséges aránytalanság a közlekedés által az állami költségvetésre gyakorolt nyomás növekedése.

Hogyan? a szolgáltatások díjainak egységes szabályozása az egyetemes szolgáltatások körülhatárolása és ezek finanszírozási elveinek kialakítása a hálózatos szolgáltatások esetén a különböző hálózatok, szolgáltatási rendszerek közötti összekapcsolás szabályozása. ösztönző szabályozás

Magyar közlekedéspolitika kitűzött célok a vasúti és vízi szállítás részarányának magasabb szinten tartása a Nyugat-európai szinthez képest. a tömegközlekedés részarány-csökkenési ütemének mérséklése a kombinált árufuvarozások részarányának növelése sikerességének feltétele A tagországok gazdaságpolitikája, város-és regionális tervezése, oktatás-és szociálpolitikája, költségvetési politikája és versenypolitikája is a fenntartható közlekedés fejlesztését támogatja. Hogyan?

A közlekedés ágazati rendszere (jelentőségük) a közúti (gépjármű) a vasúti a vízi (belvízi, tengeri) a légi közlekedés Kombinált árufuvarozás Személyi szállítás közszolgáltatás

K ÖZLEKEDÉS - A SZOLGÁLTATÁSCSOPORT MEGSZERZÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, ÁLLAMI ÉS EU- S DIREKTÍVÁK, JOGI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET Előadó: Tenke András

A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA KIÉPÜLÉSE Már a Római Szerződésben próbálták megvalósítani – pontos célkitűzések meghatározása Alapvető fontosságú politika (áruk, személyek szabad mozgása) Közösség szerepe inkább a jogi és politikai keret meghatározása ‘60-as évek: harmonizáció jogalkotási terve, átfogó stratégia megvalósítása 1985: egységes piaci program – liberalizáció végrehajtása 1998: ekkorra sikerült a közlekedés minden ágát liberalizálni -> lehetővé vált a közlekedési vállalkozások más tagállamban történő működése

A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA ÚJ CÉLKITŰZÉSEI Nagy előrelépés – Maastrichti Szerződés: -> 1992 Fehér könyv transzeurópai hálózatok fejlesztési koncepciója infrastrukturális fejlesztésekre kerül a hangsúly környezeti szempontok figyelembevételének szükségessége -> összetettebb közlekedéspolitika : közlekedési cselekvési program -> 3 területen jelölt meg végrehajtandó feladatokat: 1. minőség javítása integrált közlekedési rendszerek által 2. egységes piac működésének javítása 3. EU és a harmadik országok közti közlekedési kapcsolatok javítása : cselekvési program-> mottó „fenntartható mobilitás”-> célok: verseny torzításának csökkentése közlekedésbiztonság javítása levegőszennyezés csökkentése integrált közlekedési rendszerek létrehozásának folytatása szociális feltételek közelítése közlekedési kapcsolat javítása az EU partnereivel

A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 2010-ig tartó időszak intézkedései -> Fehér könyv határozza meg - > Fő célok: vasúti közlekedés újjáélesztése (versenyképesebb, vonzóbb, biztonságosabb közlekedés) tengeri és folyami vízi közlekedés ösztönzése ( infrastruktúra fejlesztése, szabályozó keret egyszerűsítése, ágazat vonzóbbá tétele) légiközlekedés növekedésének ellenőrzés alatt tartása (légi irányítás hatékonyságának biztosítása, biztonsági előírások fenntartása, környezeti szempontok erősítése) közúti biztonság növelése -> nagyon fontos -> saját cselekvési program es időszakra

A TRANSZEURÓPAI HÁLÓZATOK PROGRAMJA ‘90es évek vége: legtöbb államban fejlett infrastrukturális rendszer de a különböző nemzeti hálózatok nem alkottak egységet -> Maastrichti Szerződés programja ezért: a közlekedés, a távközlés és az energiahálózat közös fejlesztését célozza közösségi hálózatok kiterjesztése Európára és a mediterrán térségre Elsődleges célok: közúti szállítási infrastruktúrák összekapcsolása transzeurópai vasúthálózat kiépítése légi szállítási és irányítási rendszerek egységesítése

A közlekedés statisztikai adatai Sós Bálint

Lehet-e és hogyan az adott szolgáltatáscsoport hatékonyságát mérni? Hol és mikor lehet beavatkozni? Ha nem lehet, miért nem? - Közlekedés Ballai Zoltán

Közlekedési Szövetségek Több autó – nagyobb kihívás Jelenlegi tendenciák Közlekedési szövetségi forma regionális közlekedési szövetségek első közlekedési szövetségek

Hazai helyzet Budapesti Közlekedési Szövetség Célok elérése – kedvezőbb feltételek Egyéb fejlesztések regionális társulások

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a hatékonyabb működésért Nemzeti Közlekedési Hatóság Összevonás Új szervezet Létszám átcsoportosítása Jogorvoslati lehetőség elsőfok (területi szervezet) másodfok (központi szervezet)

EU pályázatok Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) A közlekedési fejlesztések céljai Az elérhetőség javítása specifikus célok

KÖZLEKEDÉS – MI A SZEREPE A TECHNOLÓGIÁNAK Előadó: Szepesvári Tamás

TECHNOLÓGIA SZEREPE” Közlekedés és távközlés a globalizáció korában légi közlekedés tengerhajózás csomópontok IT-rendszerek a közlekedésben Magyarországon ITS A közlekedés információs rendszerei járművekben alkalmazott információs rendszerek közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei forgalomirányító központok

KÖZLEKEDÉS – KÖLTSÉGEK SZEREPE Előadó: Szepesvári Tamás

KÖLTSÉGEK SZEREPE Költségek fogalma Költségek Ráfordítások Kiadások Közlekedéssel kapcsolatos költségek Társadalmi költség alapú árképzés infrastrukturális költségek a közlekedési szolgáltatók költségei a használók költségei baleseti költségek környezeti költségek

KÖLTSÉGEK SZEREPE közlekedési tevékenységek hatása a Költségekre Környezetünkre külső költségek internalizálása

K ÖZLEKEDÉS – E GY KONKRÉT SZOLGÁLTATÁS BEMUTATÁSA Előadó: Cserjés Ádám

S ZOLGÁLTATÁS Alapszolgáltatás Utasok szállítása Kiegészítő szolgáltatások Szállás biztosítása Autóbérlés Utazási biztosítás Repülőtéri parkolás Reptéri transzfer

K ÖLTSÉGEK / S ZÁLLÍTÓK Repülőgép Repülőtéri díjak (21%) Műszaki személyzet (8%) Biztosítás és amortizáció (15%) Állandó kereskedelmi költségek (15%) Karbantartás (8%) Változó költségek (15%)

V ERSENY A verseny színtere Levegőben Földön Helyettesítő szolgáltatásoknak kiemelkedő szerepe van. Vonat Autó

DISZTRIBÚCIÓ Internet Számítógépes rendszerek Takarékosság