BESZÉLJÜNK A BIOBORRÓL… Nyitrainé Sárdy Diána tanszéki mérnök Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszék

Alternatív termesztési technológiák Integrált termesztés Ökológiai gazdálkodás Szerves-biológiai (bio, öko, organikus) Biodinamikus

Integrált termesztés Az integrált növényvédelem olyan optimalizált növényvédelem, mely során előtérbe kerül az ökológiai egyensúly, környezetünk megóvása a rejtett tartalékok felhasználása. Az integrált termelés során léteznek alapelvek, szabályok, melyek betartása szükséges ahhoz, hogy a termék az integrált termék jelölést megkaphassa.

Biodinmikus termesztés A biodinamikus termesztés sajátságos felfogást képvisel. Rudolf Steiner nevéhez fűződik e gazdálkodási mód. STEINER (1999) előadásaiban foglalta össze a biodinamikus szemlélet alapjait.

Biotermesztés-ökológiai gazdálkodás E gazdálkodási mód elterjedése a 30-as évekre tehető, Hans Müller svájci parlamenti képviselő nevéhez kapcsolódik. „Az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetóvó, jövedelmező mezőgazdasági rendszerek létrehozására törekszik, amelyek értékes táplálékot állítanak elő”. Alapelvei az alábbi pontokban foglalhatók össze: -Környezetszennyező technológia mellőzése -Talaj természetes termékenységének fenntartása, javítása -A meg nem újuló energiaforrások legkisebb mennyiségben történő felhasználása, illetve a megújuló energiaforrások nagyobb mértékben történő felhasználása. -Egyes fajok, fajták természetes igényeit elégítse ki (SOLTI, 2000).

Biogazdálkodás szabályozása IFOAM – Interantional Federation of Organic Agriculture Movements EGK Tanácsi szabályzata 2092/91 (VI.24.) Biokultúra Egyesület szabályzata Biokontroll Kht.

Bioszőlő-termesztése -tilos műtrágya alkalmazása, helyette szerves trágya adagolás megfelelő előzetes mérések alapján -talaj tápanyag-utánpótlása érdekében kizárólag természetes anyagokkal lehetséges Elemi réz és kéntartalmú permetező szerek alkalmazása lehetséges a növényvédelem során (SÁRKÖZY, SZŐNYI, 2000) REZISZTENS SZŐLŐFAJTÁK-VILÁGFAJTÁK?

Ajánlott és engedélyezett az alábbi eljárások és anyagok alkalmazása I szeparálás és szűrés a megfelelő eszközökkel, hőkezelés: problematikus szőlőtermés esetén, mustpasztörizálás, cefre- és mustmelegítés 30 ill. 60 °C-ra, rövid idejű magas hőmérsékletre hevítés, főleg édestartalék készítésnél ill. szőlőlé előállításnál, hidegkezelés stabilizáló eljárásként, a must levegőztetése (hiperoxidáció) stabilizálási célból, széndioxid és nitrogén használata, mint reduktivitást elősegítő anyag, korlátozott mennyiségben kén-dioxid ill. kálium-metabilszulfit (borkén), erjesztéshez szárított élesztő és friss, hígítatlan élesztő starterkultúra,

Ajánlott és engedélyezett az alábbi eljárások és anyagok alkalmazása II.: -a jobb élesztőszaporodás érdekében thiamin, mint vitamin használata a technológiailag szükséges mennyiségben, -gyengébb mustok feljavításához szacharóz (kristályos répacukor) és bioszőlőből előállított szőlőmust-koncentrátum a bortörvények szabta keretek között, -savszabályozáshoz: tejsavbaktériumok, kálcium-karbonát (szénsavas mész), borkősav felhasználása, -a borok derítéséhez étkezési zselatin, vizahólyag, kazein és kálium-kazeinát, tojásfehérje, alacsony vastartalmú bentonit, kolloid oldatban lévő vagy gél formájú szilicium-dioxid (kovasav-szól) alkalmazása, -a borok ízjavításához tannin, aktívszén, citromsav (a törvények szabta határon belül) és olyan pektolitikus enzimek használata, amelyek depszidáz mentesek, -tisztítási és fertőtlenítési célokra környezetet nem terhelő mennyiségben perecetsav, citromsav, borkősav, hidrogén-peroxid; hordófertőtlenítéshez kén-dioxid, ózon(?), nátronlúg és kenőszappan használata.

Tilos az alkalmazása biobor készítés során vagy bio-szőlőlé és pezsgő előállításánál az alábbi eljárásoknak ill. anyagoknak: géntechnikailag átalakított mikroorganizmusok alkalmazása, az édestartalék feljavítása és kéntelenítése, kékderítés (sárgavérlúgsó) alkalmazása, réz-szulfát felhasználása, aszkorbinsav (C vitamin) és szorbinsav (kálium-szorbát) használata, PVPP (polivinil-polipirrolidon), mint szűrési segédanyag alkalmazása, azbeszttartalmú szűrőlapok használata mélységi szűrésnél, ón- és ólomtartalmú kapszulák használata palackozásnál, klórozott parafa dugók alkalmazása palackozásnál, a csomagolásnál stiropor-dobozok és pvc ragasztószalag használata (SZŐKE, 1994, 2004).

FŐBB KÜLÖNBSÉGEK A BIOBOR KÉSZTÉSE SORÁN Ajánlott eljárások: Csökkentett kénessavadagolás hőkezelés: problematikus szőlőtermés esetén, mustpasztörizálás, cefre- és mustmelegítés 30 ill. 60 °C-ra, rövid idejű magas hőmérsékletre hevítés, főleg édestartalék készítésnél ill. szőlőlé előállításnál, Tiltott eljárások: kékderítés (sárgavérlúgsó) alkalmazása, réz-szulfát felhasználása, aszkorbinsav (C vitamin) és szorbinsav (kálium-szorbát) használata.

A biobor ökológiai szőlőtermesztésből származó szőlő mustjából, -a hagyományos technológiához képest- szigorúbb szabályok, előírások alapján készített bor.

hisztamin – allergén hatás szerotonin – antidepresszáns hatás Egészségre előnyösebb hatással rendelkezik-e a biobor a hagyományos technológiával készített borhoz képest? Biogénamin-tartalom hisztamin – allergén hatás szerotonin – antidepresszáns hatás Polifenol-tartalom antioxidáns hatás -Rezveratrol-tartalom szív és érrendszeri megbetegedések elleni védelem Ásványianyag-tartalom Kalcium, Magnézium, Natrium, Kálium

ÖSSZEFOGLALÁS A szőlőtermesztés és borkészítés során lehetőségünk nyílik legalább olyan jó paraméterekkel rendelkező borokat készíteni, mint a hagyományos technológiával. Tehát a biotermelés nem elvetendő lehetőség a jövő borászai számára….