Békefenntartás Alapozó előadás

I. A békefenntartás fogalma: - ENSZ Ao.- ban a fogalom nem szerepel - kettős értelmezés (Tisovszky): tágabb értelemben: az ENSZ minden beavatkozása állam, államok területén, amikor missziókat hoz létre, vagy erre felhatalmazást ad, egyéb módon elismer szűkebb értelemben: missziók létrehozása az államok közötti békeszerződések, fegyverszünetek ellenőrzésére, semleges ütköző zóna létesítése (van már béke; 1. generációs békefenntartás) - kapcsolat a humanitárius intervencióval (BT felhatalmazásával történő egyes 2. generációs békefenntartó missziók) ‘ahány misszió, annyi szokás’ ; VI. és VII. fejezetes BF a Békeprogram definíciója

II. Békefenntartás történelmi háttere: -ENSZ 1945-ös alapítása, cél a kollektív biztonság létrehozása -BT megbénul, a kollektív biztonsági rendszer nem működik -közös hadsereg nem jön létre (Ao. 43.cikk) - partikuláris védelmi rendszerek jönnek létre (NATO, Varsói Szerződés) - nukleáris elrettentésen alapuló kényes egyensúly - helyi konfliktusok szuperhatalmi játéktérré válnak

III. A békefenntartás kialakulása: - BT inaktivitása eredményezi a KGY aktivitását - Ao 11(2) szerint a KGY minden olyan kérdést, ami nk-i béke és biztonság fenntartására vonatkozik, megvitathat, ajánlásokat tehet; minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség a KGY a vita előtt vagy után a BT elé kell terjesztenie - 1950. évi 377. sz. határozat: Uniting for Peace (Egyesülve a Békéért) KGY másodlagos felelőssége a nk-i béke és biztonság fenntartásában (1956- ban UNEF I. misszió létrehozása) - 1962: „Bizonyos kiadások” ügyben az NB megállapítja: BT elsődleges felelőssége nem jelent kizárólagosságot csak a kényszerítő és nem a biztosító akciókat kell jelenteni a BT-nek

IV. A békefenntartás lehetséges jogalapja: nincs egyértelmű, kifejezetten erre szánt jogalapja az Alapokmányban, gyakorlatilag egy szokásjogi úton létrejött intézményről van szó lehetséges jogalap lehet az Alapokmány 7. cikkének (2) bekezdése és a 29. cikk, melyek értelmében segédszervek létesíthetők a 40. cikk, mely alapján a helyzet súlyosbodásának megakadályozása végett ideiglenes rendszabályok foganatosíthatók. mivel lehetséges jogalapokat lehet találni mind a VI. (viták békés rendezése), mind a VII. (kényszerrendszabályok nk-i béke és biztonság fenyegetés vagy megszegése és támadó cselekmények esetén) fejezetben, hat és feledik (6½) fejezetnek szokták hívni. (Dag Hammarskjöld) - a gyakorlatban a békefenntartó missziók jogalapját nem tüntetik fel

V. A békefenntartás története, generációi: I. generáció (1945- ): a ‘béke fenntartása’: 48-56: születő korszak 56-67: ambiciózus korszak 67-73: alvó 77-87: újjászülető II. generáció (1988- ): aktív beavatkozás - III. generáció (1999- ): ENSZ- közigazgatás

VI.A.) A békefenntartás I. generációja: - Összesen 15 misszió (1988- 98→ 25) - tűzszünetek ellenőrzése és betartatása, ütközőzónák létesítése; általános megfigyelői célok - Esetek döntő többségében államok közötti konfliktus - BF általános alapelvei: - csak a felek hozzájárulásával - pártatlanság - erőszak alkalmazása kizárólag önvédelemből

B.) további jellemzők: - Kisebb csapatok; alapvetően katonai, rendfenntartó feladatok - Egyszerű és világos hatáskör, cél; könnyen teljesíthető→ sikerélmény - a tagállamok szívesen hozzájárulnak - Eljárás: a Főtitkár a Titkárság segítségével végzi a tervezést, a misszió a KGY, a Főtitkár ajánlásával vagy a BT határozattal jön létre. A költségeket a KGY szavazza meg. - Hátrány: nem alkalmas átfogó konfliktuskezelésre

az első megfigyelő missziót (UNTSO) a BT 1948-ban hozta létre az akkor létrejött Izrael és az arab országok közötti tűzszünet felügyelete céljából 1949-ben állt fel az UNMOGIP, melynek feladata a BT megbízása alapján az India és Pakisztán közötti, Kasmír statusával kapcsolatos konfliktust átmenetileg rendező megállapodás megfigyelése volt. Mindkét megfigyelő misszió máig működik. az első, kifejezett békefenntartó küldetésre 1956-ban került sor, amikor a Közgyűlés a BT bénultsága miatt létrehozta az UNEF I. missziót a szuezi válság megoldása érdekében. Az UNEF I. 1967 májusáig működött, mivel Egyiptom a Hatnapos háború előtt nem sokkal visszavonta hozzájárulását. a kongói UNOC missziót a BT felhatalmazása alapján a Főtitkár hozta létre 1960-1964 között.

VII.A) A békefenntartás II. generációja: - (1988- ) - Hidegháború és a bipoláris világrend vége BT aktív lesz Megnő a polgárháborúk és a belső konfliktusok száma - Lehetőség a VII. fejezet alkalmazására

B.) Boutros Boutros-Ghali 1992-es Békeprogramja: a megváltozott körülményekre tekintettel a klasszikus békefenntartás határain túllépve öt olyan tevékenységi területet vázol fel, melyek együttvéve képesek hatékonyan hozzájárulni a béke biztosításához, egyfajta válságkezelési eszközrendszerként:  - preventív diplomácia - béketeremtés - békefenntartás - békekikényszerítés - békeépítés

C.) általános jellemzők - Államon belüli konfliktusok - Újszerű nehézségek: menekültek, humanitárius vészhelyzet, állami intézményrendszer összeomlása - Katonai mellett humanitárius igények - Katonák mellett civil szakértők - Komlexebb, költségesebb - Aktívabb, beavatkozik

D.) problémák: - Nem világos mandátum, sokszori mandátum kiterjesztés, összemosódik a békefenntartás és a békekikényszerítés fogalma -Túl költséges -A klasszikus elvek elhalványulása - semlegesség elvének megszegése - kérés nélküli beavatkozás (humanitárius intervenció Szomáliába), bár a Ao. 2.(7) szerint lehet, ha VII. fejezetes kényszerintézkedést kell foganatosítani - erőszak alkalmazásának kiterjedése (békekikényszerítés): polgári lakosság védelme, humanitárius ellátó vonalak védelme, biztonsági zónák felügyelete - Az optimizmust Jugoszlávia és Szomália kudarca veri le

E.) Jugoszlávia: 1991- ben az UNPROFOR- t hagyományos BF missziónak létesítik; a VII. fejezet alapján mandátumát kiszélesítik A csapatot 93’- ban Boszniába küldik Probléma: 30 ezer fő helyett csak 7000 és ez is leszükül 400-ra 95’- ben - Információhiány és koordinációhiány - 1995.július: 8000 bosnyák lemészárlása Srebrenicában

F.) Szomália: Nem volt fegyverszünet vagy béke, amit fenn lehetett volna tartani, a konfliktus közepébe utalták a csapatokat, humanitárius katasztrófa veszélye Tagállamok vonakodása 1993. UNOSOM II.-ben egyesítik az UNOSOM I.-et és az UNITAF-t; első békekikényszerítő misszió Először hasznáják a VII. fejezetet humanitárius célokkal polgárháborúban Belekeveredik a konfliktusba (Aidid tábornok üldözése során 19 amerikai meghal) 1995-ben visszavonják; első eset, hogy egy missziót anélkül vonnak vissza, hogy teljesítette volna a feladatát

G.) Ruanda: Az uti possidetis alkalmazása konfliktusokat szül (belga gyarmat) 94’ Tuszi lázadók (RPF) Ugandából támadják a Hutu kormányt 94’ áprilisában Ruanda és Burundi elnöke repülőgép balesetben meghal 3 hónap alatt 500 ezer- 1 millió Tuszi lemészárlása 94’ júliusa az RPF szilárdítja meg a hatalmat A 93’- ban létesített UNAMIR nem tudja megakadályozni - 95’-ben a ruandai kormány kijelenti, hogy nincs szükség rá, így 96’-ban megszűntetik

H.) a kudarcok hatásai: - Tisztázni kell a missziók mandátumát - Előzetes felméréseket kell végezni bevetés előtt „Resposibility to Protect” (R2P): - a humanitárius beavatkozás nem jog, hanem kötelezettség (korábban még a jogszerűsége is vitatott) - az államok felelőssége a területükön történő népírtás, etnikai tisztogatás és más masszív emeberi jogsértések megakadályozása - ha az állam nem látja el, az ENSZ maga is felelősséggel tartozik

VIII.A.) a békefenntartás III. generáció-ja (1999- ) Függetlenül a kényszerintézkedésektől és a kudarcoktól, az erőszak alkalmazásától eltekintve a missziók mandátuma tovább nő a missziók ennek értelmében részben átveszik: a központi igazgatási funkciókat és felvállalják a klasszikus állami feladatok ellátását is 1999-től mind Koszovóban (UNMIK), mind Kelet-Timorban (UNTAET) a békefenntartók minőségileg más missziót teljesítettek; ENSZ- közigazgatás létrejötte

B.) újszerű feladatok: a mindennapok igazgatási tevékenységeibe is belefolytak, a pénzügyi menedzsment igazságügyi feladatok szervezése adminisztráció vezetése (helyi szintig) Infrastruktúrafejlesztés Rendőri feladatok Koszóvóban a politikai eljárást is segítette a státuszrendezésben

IX.A.) Problémák az ezredfordulón: Missziók kudarca, mert ellenséges környezetben nehéz működni Bizonytalan mandátumok Hatékonyság és pártatlanság összeütközése - A tagállamok hozzájárulási kedve csökken

B.) Brahimi- jelentés pontjai: Jobb koordináció Főtitkár, BT, missziók között Biztos létszám és pü-i háttér esetén állítsanak fel missziókat Világos mandátum „Robosztus BF”: legyen elrettentő képesség Gyors és hatékony telepítés Tényfeltáró missziók, konfliktus megelőzése a cél - a mandátum álljon arányban a rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközökkel, ne legyen ellentmondás a résztvevők ambíciója és elkötelezettsége között

X.A). Az elmúlt évek folyamatai: - 2006-ban 31 tagú Békeépítő Bizottság, valamint a Békeépítő Alap létesítése (Sierra Leona, Burundi és Elefántcsontpart segítése) - Peace Operations 2010 projekt (2007) célja a professzionalizmus és a hatékonyság elősegítése Capstone- Dokumentum (2008) a BF-ben irányadó alapelvekről: hozzájárulás és pártatlanság visszaemelése; erőszak alkalmazása viszont a civilek védelme érdekében is 2010-ben 116 ezer személy teljesít 15 misszióban szolgálatot (ez csak az ENSZ), évi 7.8 milliárd dolláros költséggel a túlzott költségeket az államok a gazdasági válság miatt nem tudják állni, így újabb javaslatok kellenek, melyben az egész partnerséget újragondolják és közép-és hosszútávú célokat fogalmaznak meg→ Új- Horizont jelentés

B.) Új- Horizont jelentés (2010): - Tiszta politikai stratégia és vezetés - Egységes missziótervezés és menedzsment - Gyorsabb telepítés - Tisztázott szerep - Krízismenedzsment - Jövőbeli erőforrások elemzése - Növelni az együttműködést a regionális szervezetekkel - Növelni kell a hozzájáruló (anyagilag, katonailag) országok számát

XI.A.) Regionális békefenntartás: - a helyi, regionális szintre kiterjedő konfliktusok száma kezdett el meredeken emelkedni; a regionális szervezetek ambíciói és mozgástere is megnőtt - az ENSZ-nek egyre nagyobb szüksége lett arra, hogy más, helyi szinten ismeretekkel, legitimációval, és nem utolsó sorban cselekvési hajlandósággal rendelkező szervezetekkel ossza meg a növekvő terheket.

B.) A regionális szervezetek jogköre: - Ao. 52. cikk: regionális megállapodások és szervezetek létrehozásának lehetősége, melyen a nk-i béke és biztonság regionális jellegű kérdéseivel foglalkoznak az ENSZ alapelveivel összhangban - eljárhatnak a fogadó állam kérésére és a részes felek által kötött békemegállapodás alapján is, de a BT beavatkozhat a VI. fejezet alapján - kényszerítő intézkedéseket csak a BT hozzájárulásával alkalmazhatnak (melyre gyakran csak utólagosan, vagy hallgatólagosan kerül sor) - NATO új stratégiai szerepe (korábban kollektív önvédelmi szerv)

C.) Az ENSZ és a regionális szervezetek együttműködésének lehetséges formái többek között a következők lehetnek: konzultáció: formális (pl. jelentések a Közgyűlésnek) diplomáciai támogatás (egymásnak) hadműveleti támogatás: pl. a NATO légi támogatása együttes telepítés: mind a regionális szervezet, mind az ENSZ telepít egységeket, - közös műveletek: ezek során a művelet személyzeti, irányítási és pénzügyi terheit az ENSZ és a regionális szervezet közösen viseli, vegyes, vagy elkülönült egységek felállítása mellett.

Köszönöm a figyelmet!