Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek

Mi a stratégia Definíció: Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: Célt Milyen környezetben kell azt elérni Milyen eszközökkel Katonai stratégia: az erő alkalmazása áll a középpontban

Szun Tzu Döntő erő – győzelem ütközet nélkül (elrettentés) Félrevezetés Akkor támadj, amikor az ellenség morálja alacsony Hírszerzés és információs fölény

Clausewitz nem a matematika, hanem a filozófia a fontos az erő alkalmazásának nincs korlátja, cél az ellenfél legyőzése háború = politika folytatása más eszközökkel Háború 3 tényezője politika, erőszak, véletlen hátráltató tényezők súrlódás háborús köd politika dominanciája

A konfliktus háttere I. világháború után Palesztína brit mandátum Állandó terrorcselekmények UK 1947-ben az ENSZ elé utalta a kérdést 1947. nov 29. 181 BT Határozat 1948. május 14 kivonulás 1949. május 15 kitört az első háború

Az első arab-izraeli háború 1948. május 15. – 1949. február 24. 4 frontvonal alakul ki É: Szíria és Libanon ÉK: Szíria és a transzjordán hadsereg (Irak és Jordánia) DK: transzjordán hadsereg D: Egyiptom

3 szakasz: Nemzetközi koalíciók Május-június Július 10-18 – Egyiptom támadása Július 18 – február Nemzetközi koalíciók Izrael: USA, SZU Arab országok: UK, FRO

Arabok 90e (de főleg felfegyverzett lakosság) Okok: Izrael 80-85e katona Arabok 90e (de főleg felfegyverzett lakosság) Okok: Izrael létrejötte fenyegetés az araboknak Cél mindkét oldalon, az ellenfél hatalmának csökkentése

Eredmény: Izrael 20e km2-t szerzett Katonai doktrínák: főleg az izraeli oldalon megfigyelhető, jellegzetes motívumok Izrael: Szervezett hadsereg (hierarchikus, jó vezetők) Morál (honvédő háború) Arab fél: Szervezetlen Felkészületlen Háborús köd, információhiány Túlzott elbizakodottság Koordináció hiánya Eredmény: Izrael 20e km2-t szerzett

A második arab-izraeli háború A szuezi válság 1956. október 29 – november 7 Folyamatos szórványos támadások érik Izraelt, (főleg Gázai övezet) Egyiptom áll az élére egyiptomi parancsnokság alatt Szíria és Szaúd-Arábia is, később Jemen és Jordánia

Nagyhatalmi háttér Szuez kérdése Brit érdekek: globális hatalma gyengülését akarta palástolni Francia érdekek: Egyiptom büntetése Algéria miatt Izrael, ha ENSZ nem segít fegyveres megoldás lesz USA, SZU azonos oldalra kerül

Sévres okt. 24: Izrael-UK-FRO koalíciója Doktrínák Támadás: területszerzéssel biztosítani a határokat Védekezés: elrettentés Eszköz: technológiai fölény

Arab fél: Következmények: Nincs koordináció, mert még az adott országokon belül is ellentétek vannak, a koalíció nem lehet hatékony Következmények: ENSZ tehetetlensége, de békefenntartók Izrael mítosza USA, SZU Közel-Kelet doktrínák UK középhatalommá süllyed FRO: atom program felgyorsulása, NATO-val problémák

A harmadik arab-izraeli háború „A hatnapos háború” 1967. június 5-10 Háttér: Izrael: folyamatos erődemonstráció az előző háború óta (védekezés elrettentéssel); Jordán folyó – vízprobléma PFSZ már aktív (arab országok mögötte)

1967 májusa: Egyiptom mozgósít, a békefenntartókat elküldi a Sínai fszről Irak csatlakozik a szír-egyiptomi szövetséghez Végül ez volt a casus belli: Izrael félni kezdett

Doktrínák: Következmény: Izrael: Arabok: döntő erő és gyenge pont Gyors háború Megelőző csapás Technológiai fölény Arabok: Nem ismerték sem az ellenfelet, sem magukat Nem jó a hierarchia Morál – Nasszer – pánarab eszmék Következmény: Gollán fennsík, Gázai övezet, Ciszjordánia, Sínai-fsz., Kelet-Jeruzsálem

A negyedik arab-izraeli háború A „jóm kippúri háború” 1973. október 6-24 Háttér: 1969 – felőrlő háború a Sínain 1970. Szadat: új cél a béke de ENSZ-t nem érdekli 1972. München (nki ellenérzés az arabokkal szemben)

1971. Szadat békejavaslat Izrael nem fogadta el Szadat fegyverkezni kezd, USA felé közeledik, SZU-val megszakított kapcsolatok (USA máshol elfoglalt) Doktrínák Izrael: Morál: „legyőzhetetlenség nimbusza” De háborús köd: hamis biztonságérzet – az állandó egyiptomi mozgósítás miatt és számos felesleges mozgósítás miatt Bizalom hiánya: CIA info-t nem hiszik el az egyiptomi-szír paktumról

Okt.6 Egyiptom, Szíria összehangolt támadása Okt. 6 Ramadán: Megelőző csapás helye lett volna Saját ünnepet sem akarják elrontani Okt.6 Egyiptom, Szíria összehangolt támadása 10x túlerő Amerikai technika érkezik (okt 15 változás)

Okt 14-16. Sínai tankcsata: (Kurszk után 2.) Izrael: 500 Egyiptom: 800 Ariel Saron Cél: szétdarabolni az irányítást és a csapatrészeket Következmények: USA beavatkozás miatt, OAPEC okt. 13-án bevetette az olajfegyvert 1973. okt. 22. BT 338-as határozata Megkérdőjeleződött Izrael legyőzhetetlensége

Doktrínák elemzése Szun Tzu Egyiptom: Izrael: Okt 15-ig jó tanítvány Ismerd meg magad és ellenséged: 1967 óta készült, de az előző háborúból vont le következtetéseket Félrevezetés, hadicsel Alacsony veszteség, de nagy károkozást okozó támadások Izrael: Okt. 15 után jó tanítvány Jó hely és idő megválasztása Többfrontos háború elkerülése, Szíria gyors legyőzése Gyors és döntő csapások bevitele

Clausewitz: Abszolút arab fölény (lakosság, terület, aktonák, fegyverek) Viszont korlátok: Nincs totális politikai cél (Izraelnek van, mert védekezik) Súrlódás: Nem hatékony arab parancsnoki lánc (É-D koordináció) Izraeli vezetésen belül is voltak viták Háborús köd: Izraelnél Döntő pont támadása: Izrael - Damaszkusz

Eredmény: Mindkét fél elérte célját, de egyik sem győzött Egyiptom Mítosz lerombolása Területi tárgyalások lehetősége Izrael: túlélés

Az ötödik arab-izraeli háború A libanoni háború 1982. június 6. – augusztus 21. Izrael: önvédelem és megelőző csapás a PFSZ ellen Libanonban káosz 1975 óta a polgárháború miatt Döntő csapás: Bejrút támadása Eredmény: Nem lehet győzelem, mert nem állami ellenfél Szíria bevonult Libanonba Izraeli vérengzés Hezbollah létrejötte USA kivonulása a konflktusból

A hatodik arab-izraeli háború Libanon második felvonása (Júliusi, vagy 2. libanoni háború) 2006. július 12 – augusztus 14. Hezbollah ellen Izrael vitatható beavatkozása Polgári célpontok 1701-es BT határozat vetett véget Eredmény: Izrael legyőzhető Szíria kivonult Békefenntartók bevonultak