EU és Magyarország 2. előadás Társulástól a csatlakozásig

Előzmények -Nyolcvanas évek enyhülése -Rendszerváltás után csatlakozás az ET-hez (1990), OECD-hez (1996)-> nem kimondott előfeltétel, de a koppenhágai kritériumokból lehet rá következtetni -EK-Magyarország kereskedelme nő (58’-14%, 80’-as évek- 20%, 92’- 50 %, csatlakozástól- 80%) -Támogatása a rendszerváltozásoknak: a folyamat ne rekedjen meg és forduljon vissza (féltek az oroszok újbóli megerősödésétől)->PHARE

Társulás-Európai Megállapodás -társulás: küldő országgal szemben legszorosabb partneri viszony: szabadkereskedelmi intézkedések, politikai megállapodások, Uniós segélyek, gazdasági és szakmai együttműködés stb. -Amivel most több: leendő tagság perspektívája, jogharmonizáció, aszimmetrikus ipari szabadkereskedelem április 28. dublini csúcsértekezlet- társulást ajánlják fel az ex-KGST országoknak

-Magyarország 1990-nóben a többpárti parlamenti választások és koalíciós kormányzás megteremtésével érik meg dec.20-án megkezdődnek a tárgyalások Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal december 16-án kötik meg a szerződést(96’-ig más kk-európai államokkal is megköti), 1994.feb.1-től lép hatályba (csatlakozásig hatályban) -A magyar-EK társulási szerződést az évi I. tv ratifikálta

A magyar-EK EuM tartalma: -a társulás alapja: az emberi jogok, pluralista demokrácia, piacgazdaság -Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és ez a társulás, a Felek véleménye szerint, segíti e cél elérését -EUM célja: - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között - előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést - a magyar gazdaság fejlesztése, a piacgazdaságra való átállás befejezésének segítése - a politikai párbeszédre és a társulás véghezvitelére megfelelő intézmények

-Szabadkereskedelmi övezet 2000-ig, asszimetria elve -Munkaerő, tőke és szolgáltatások mozgásának előkészítése -Verseny védelme -Jogharmonizáció: - egyoldalú kötelezettség - teljes magyar jogrendszerre - hatályos és későbbi joganyagra - nincs még közvetlen alkalmazhatóság

-EK mindezekre technikai és szakmai segítséget nyújt -Gazdasági segítség -Társulási intézmények Összességében: -Fontos előfeltétele a csatlakozásnak -Önmagában nem elegendő- a kapitalizmusra átállás gazdasági problémákat szül; kell egy külső segítség -Az EK ekkor még nem számol a csatlakozással- lassítja a folyamatot (intézményrendszeri és mélyítési reformokkal van elfoglalva, plusz EFTA-tagállamok csatlakozása) -Magyarország élen jár, de nem kap előnyt; az EK történelmi bővítésre készül

Csatlakozás feltételeinek kialakulása koppenhágai EiT-> megerősíti a keleti bővülés lehetőségét -Kritériumok: -1.stabil intézményrendszerrel való rendelkezés, amely biztosítja a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok védelmét (politikai kritérium) -2.működőképes piacgazdasággal való rendelkezés, az egységes belső piacon belüli versenyben való részvétel képessége (gazdasági kritérium), -3.a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére való alkalmasság (intézményi és politikai értelemben, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás képessége), jogharmonizáció, -4.+ az Unió maga is képes legyen a befogadásra.

ápr.1-jén egy hónappal a társulás hatályba lépése után beadjuk a csatlakozási kérelmet elsőként (utánunk a lengyelek) december 9–10.: Esseni csúcsértekezlet: a tíz tagjelölt állam kiválasztása: EuM-mal rendelkezők, balti államok és Szlovénia; POL és HUN kérelmezte a csatlakozást a többiek Az 1. ország-felmérés (az Európai Bizottság által összeállított kérdőív alapján) Az 1. országvélemény (Avis) elkészítése a Bizottság által

Az AGENDA 2000 kidolgozása (az EU 2000–2006 közötti költségvetésének tervezése, tekintettel a csatlakozni kívánó közép-kelet- európai országokra) dec. 12–13.: az Európai Tanács luxemburgi csúcsértekezletén döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről és a csatlakozási stratégiáról

Csatlakozási folyamat és csatlakozási tárgyalások március 31-én megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások 5+1 országgal ( a többi öttel kollektív jog összehasonlító konzultációk) -Az uniós joganyag áttekintésének megkezdése (acquis screening)Az uniós politikákat külön-külön tárgyalták, össz. 31 fejezet alapján -A Bizottság közben országvéleményeket ad ki helsinki csúcs: a többi országgal is kitűzik a tárgyalások megkezdését: konvojelv- az élenjáró országokat lelassította

március berlini csúcsértekezlet: az előcsatlakozási eszközök jóváhagyása (PHARE, mezőgazdasági eszközök (SAPARD), strukturális eszközök (ISPA)). Rögzítették, hogy 2002–2006 között az EU évente növekvő összeget különít el az új tagállamok felvételére. - Az AGENDA 2000 elfogadása december 7–9. nizzai csúcs (a tizenkettő tagjelölt számára tanácsi és parlamenti helyek meghatározása) -Bizottság road map-et dolgoz ki

június göteborgi csúcs: a nizzai időkeret megerősítése és konkretizálása. Cél: a legfelkészültebb tagjelöltek a 2004-es európai parlamenti választásokon már tagként vegyenek részt december laekeni csúcs: a nagycsoportos bővítés (ún. big bang) melletti állásfoglalás a nizzai időkeret megtartása mellett. Tíz tagjelöltnél látják lehetségesnek a tárgyalások 2002-es lezárását, Bulgáriával és Romániával egyéni menetrend

Vitás részek Mr.o.-val: -Személyek szabad áramlása -Munkaerő szabad áramlása -Tőke szabad áramlása (termőföld tulajdona) -Külföldi befektetőknek korábban nyújtott adókedvezmények

Csatlakozási tárgyalások zárása okt. 9-én EB jelentése, nov 19. EP megerősítése, dec. 9. csatlakozási tárgyalások lezárása 10 tagállammal dec hivatalos meghívó az EU-ba a koppenhágai EiT-en

Csatlakozási szerződés aláírása, ratifikálása -Kormány döntése alapján népszavazás ápr. 12-én (83,76% támogatta) április 16. Athénban a „Tízek” és a „Tizenötök” aláírják a csatlakozási szerződést, utána megfigyelői státusz a Tanácsban és a Parlamentben május 1.

Integráció problémái -Elsietett, túl hamar beemelt elmaradottabb területeket; -Az EU küldetését erőltetve próbálta teljesíteni -Nem foglalkozott a politikai, történelmi gyökerű problémákkal- kisebbségi problémák -Szuverén modernizáció hiánya miatt megjelenik a nyugati integráció megtagadása