EU Bővítése 6. előadás. Finnország csatlakozása -Vesztes a II. vh.-ban, de nem szállták meg -Különleges viszony a SZU-val: finnlandizáció -1952, 1975.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
PIC number – szükséges bármilyen Erasmus + pályázathoz PKE:
Advertisements

Schenk B november 7. BCE Az emberi jogok regionális védelme november 7.
1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
A NATO és a Varsói Szerződés
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Az Európai Unió Általános áttekintés.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Csatlakozás az Európai Unióhoz
Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar.
Európai Unió Valahol Európában…...
Az Európai Unió költségvetése Magyar esélyek és veszélyek Dr. Surján László október 10.
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Az Európai Unió és Magyarország
Az Európai Unió.
©2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Európai Parlament 2007 Visits and Seminars Unit DG INFORMATION EUROPEAN PARLIAMENT.
Készítette: Nagy Roland.  Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU)  Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Magába foglalja: - ktsgvetési és a gazdaságpolitikai.
Az Európai Unió története
Az európai integráció története
EU KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE. IDŐZÍTÉS Április 1-ig: tervezett összegek Július 1-ig: becslések Szeptember 1-ig: előzetes költségvetési.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Földünk a második világháború után
Az EK Rendelet felülvizsgálatának magyar javaslatai és ETT jó gyakorlatok Előadó: Dr. Szabó Erika Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkár.
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Az EU és Kelet-Közép-Európa. Kezdetek Visszatérés Európába? rendszer váltások Közép- Európában Első reakció: –EBRD (1989. július Párizs)-G7 csúcs.
EU II..
alkotmány – állam- és kormányformák
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Az EU kül- és biztonságpolitikája
Magyarország csatlakozása
EU és Magyarország 2. előadás Társulástól a csatlakozásig.
EU Bővítése 4. előadás A déli bővítés.
EFTA-tagállamok csatlakozása
Az EU szomszédságpolitikája A Keleti Dimenzió. A bővítés utáni helyzet május 1-je után tíz új tag (az EU eddigi legnagyobb bővítése) május.
TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Készítette: Harcsa Henrietta.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Az európai integráció fejlődése
Az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP)
Szabadkereskedelmi társulások
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere
Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
Az Európai Unió.
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSEK
Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezető út első hivatalos kapcsolatok (árgarancia- megállapodás) 1970-es évek – 3 multilaterális.
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Az Európai Unió intézményrendszere
Szabadkereskedelmi társulások
A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam Európa regionális társadalomföldrajza Gy.
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin.
2013. Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint „Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés (1992 írták alá,
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió.
A konvergencia kritériumok teljesülése az euro-zónán kívül
Az Európai Unió 28. tagállama: Horvátország
Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Előadás másolata:

EU Bővítése 6. előadás

Finnország csatlakozása -Vesztes a II. vh.-ban, de nem szállták meg -Különleges viszony a SZU-val: finnlandizáció -1952, Skandináv államközösség, jóléti állam től az EFTA társul tagja, 1986-tól teljes jogú tagja ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció -1995: belép

Svédország csatlakozása -Semleges, de erős hadsereg, jóléti demokrácia -EFTA alapítója -Svéd modell -Aktív tagja az ENSZ BF-nek -Fejlődő országok segélyezése ben nyújtja be a kérelmet : tárgyalások, aláírás, ratifikáció -1995: belép (1999-ben a GMU-ba nem)

A keleti bővítés

Társulási egyezmények- Európai Megállapodások -89’-es rendszerváltozások támogatása -társulás: küldő országgal szemben legszorosabb partneri viszony: szabadkereskedelmi intézkedések, politikai megállapodások, Uniós segélyek, gazdasági és szakmai együttműködés stb. -Amivel most több: leendő tagság perspektívája, jogharmonizáció, aszimmetrikus ipari szabadkereskedelem április 28. dublini csúcsértekezlet- társulást ajánlják fel az ex-KGST országoknak dec.20-án megkezdődnek a tárgyalások Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal december 16-án kötik meg a szerződést(96’-ig más kk-európai államokkal is megköti), 1994.feb.1-től lép hatályba (csatlakozásig hatályban)

Csatlakozás feltételeinek kialakulása koppenhágai EiT-> megerősíti a keleti bővülés lehetőségét -Kritériumok: -1.stabil intézményrendszerrel való rendelkezés, amely biztosítja a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok védelmét (politikai kritérium) -2.működőképes piacgazdasággal való rendelkezés, az egységes belső piacon belüli versenyben való részvétel képessége (gazdasági kritérium), -3.a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére való alkalmasság (intézményi és politikai értelemben, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás képessége), jogharmonizáció, -4.+ az Unió maga is képes legyen a befogadásra.

A felvételi eljárás menete -Maastrichti Szerződés rendelkezett a menetéről (korábban nem volt szabályozva): 1. Csatlakozni kívánó ország a Tanácshoz nyújtja be a kérelmét 2. Bizottság „avis”-t készít az alkalmasságáról 3. Véleménye alapján határoz (bár nem köti) a Tanács a kérelem elfogadásáról (korábban egyhangú, LSZ óta egyszerű többség) 4. Támogató álláspont esetén megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat (tagállamok és jelöltek közötti bilaterális kormányközi konferenciák, a soros elnök tesz javaslatot a tárgyalások napirendjére, jelölt országgal konzultálva a Tanács fogadja el) 5. cs. sz. aláírása előtt EP hagyja jóvá, majd a tagállamok és jelöltek aláírják 6. Ratifikáció (parlament, népszavazás) 7. Csatlakozási szerződés hatálybalépésével belép

A csatlakozási tárgyalások menete: -Felvezető szakasz (közösségi joganyag áttekintése) és érdemi tárgyalások -Átvilágítás- acquis screening (31 fejezet áttekintése): multilaterális majd bilaterális screening (adaptáció vagy átmeneti mentességekről tárgyalás-> utóbbi esetben kerüls sor tárgyalásra) -Ha a fejezetben az átvilágítás megtörtént, akkor kerülhet sor az érdemi tárgyalásra-> pozíciós papírok alapján (jelölt és EU saját tárgyalási álláspontjai)

-Érdemi vizsgálat is fejezetenként halad (fejezet ideiglenesen akkor zárul le, ha nincs vitatott pont), a problémásakat félreteszik és a végén egy közös csomagban tárgyalják meg -Átvilágítás-> Bizottság -Érdemi tárgyalás-> jelölt-tagállamok (milyen területeken legyenek átmeneti mentességek, befizetések és támogatások mértéke, az Uniónak milyen technikai módosításokat kell végrehajtani normáin, uniós intézményekben milyen súllyal és létszámmal vesznek részt) -Átmeneti mentességek lehetnek mindkét tagoldalon-> tagnál uniós jogosultságok biztosításáról, jelöltnél az acquis normáinak betartásával kapcsolatban

A csatlakozási tárgyalások előtt júniusi koppenhágai EiT: deklaráció a kritériumokról decemberi esseni csúcs: - előcsatlakozási stratégia - strukturált párbeszéd - Bizottságot felkérték a Fehér Könyv megírására (1100 intézkedésről szóló jogharmonizációs javaslat), amit a 95’-ös cannes-i csúcs jóváhagyott - tíz tagjelölt állam kiválasztása: EuM-mal rendelkezők, balti államok és Szlovénia; POL és HUN kérelmezte a csatlakozást a többiek decemberi madridi csúcs: - EiT felkéri a Bizottságot, hogy készítsen „avis”-okat - ígéret, hogy a kormányközi konferencia lezárása után a lehető leghamarabb elkezdik a csatlakozási tárgyalásokat (ASZ után fél évvel meg is történt)

július 16-án a Bizottság kiadta az Agenda 2000 programdokumentumot: - politikai és költségvetési ( ) reformok - számol a bővítéssel („Egy erősebb és szélesebb Unióért”), ehhez csatolta az országvéleményeket is - költségvetés tervében a bővítés - javaslat az „5+1” országokra (Ciprus mellett, Cseho., Észto., Lengyelo., Mr.o., Szlovénia)-> éles viták a differenciált tárgyalások támogatói és a „közös startvonal” támogatói között (regatta-elv)

decemberi luxembourgi csúcs: - ASZ után 1998-ban az „5+1” jelöltekkel kezdődjenek meg a tárgyalások, a kimaradókkal kapcsolatban is joganyag áttekintése, emellett lehetőség az átjárásra - csatlakozási stratégia - csatlakozási partnerség (EU iránymutatásai alapján egyéni nemzeti felkészülési programok) márciusi berlini csúcs:az előcsatlakozási eszközök jóváhagyása (PHARE, mezőgazdasági eszközök (SAPARD), strukturális eszközök (ISPA)). Rögzítették, hogy 2002–2006 között az EU évente növekvő összeget különít el az új tagállamok felvételére.

A csatlakozási tárgyalások már. 31-én megindul a „luxembourgi” országokkal; az átvilágítást júliusáig lezárták, az érdemi tárgyalásokat nov. 10-én kezdték el decemberi helsinki csúcs: ban Málta újra beadta kérelmét, cél, hogy ben a kimaradtakkal is megkezdjék a tárgyalásokat („helsinki csoport”: Szlovákia, Letto., Litvánia, Bulgária, Románia, Málta)-> ezzel az élenjárókat lelassították (a nizzai szerződésre koncentráltak a tagállamok)-> kérdéses a csatlakozás időpontja és menete (néhány, vagy „big bang”?)

decemberi nizzai csúcs: - NSZ: Tanácsban és az EP-ben már számol az újakkal - cél, hogy 2002-ben a legfelkészültebbekkel lezárhassák a tárgyalásokat-> road map elfogadása júniusi göteborgi csúcs: - megerősíti a 2002-es célkitűzést, plusz cél, hogy a júniusi EP választásokon már ezek az országok részt vegyenek decemberi laekeni csúcs: - megjelöli mely országokkal kapcsolatban képzelhető el a 2004-es belépés („big bang”), Romániával és Bulgáriával folytatják a tárgyalásokat decemberi koppenhágai csúcs: - tárgyalások lezárása, 2003 az aláírás és ratifikációk éve, 2004 a belépéséé, emellett a jelöltek az Alkotmányszerződésről szóló kormánykonferencián

-A tárgyalásokat egyenként zárták le, de hasonló kérdések voltak -Bővítési pénzügyi csomag elfogadása -Átmeneti mentességek: - személyek szabad mozgása (2+3+2) - tőke szabad mozgása - környezetvédelem - versenypolitika - bel-és igazságügyek (Schengen) - védzáradékok intézménye ápr.16-án Athénban a 10 jelölt és a 15 tagállam aláírja utána ratifikációk május.1. belépés-> először nem jan. 1-jén