KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás. Családi, szociális és társadalmi vonatkozások Dr. Katona Márta Szegedi Tudományegyetem, Gyermekgyógyászati Klinika Igazgató: Dr. Túri Sándor

Élveszületések száma Magyarországon 1920 és 2004 között

A koraszülési frekvencia és a perinatális mortalitás változása Magyarországon 1975 és 2005 között (1000 élveszületésre)

POTENCIÁLISAN MARADVÁNYTÜNETEKKEL JÁRÓ NEONATOLÓGIAI KÓRKÉPEK Intrauterin/intrapartum hypoxia Szülési sérülés (polytraumatisatio) Asphyxia neonatorum Léguti betegségek (RDS, MAS, PFC, BPD, stb.) Intracranialis vérzés, PVL Újszülöttkori infekciók Fejlődési rendellenességek Műtét, postoperativ szövődmények Indirect hyperbilirubinaemia Gyógyszer mellékhatás

Túlélés és károsodás aránya a gestatios kor függvényében Rennie, 1996

ÉVENTE KB. HÁNY ÚJ, REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ BETEGGEL KELL SZÁMOLNI? Születési szám: 97 500 Koraszülöttek száma: 9165 9,4 % ebből potenciálisan károsodott: 1374 (15 %) Fejlődési rendellenességek száma: 3900 4 % ebből súlyos: 780 (20 %) Egyéb (hypoxia, hypoglycaemia, : 975 1 % hyperbilirubinaemia, anyagcsreb.) 2006. évben várható rehabilitációra szorulók száma: 3128 18 éves kor alatti rehabilitációra szorulók száma: 56 304

IDEGRENDSZERI KÁROSODÁSOK INCIDENCIÁJA A teljes gyermek populáció 2-3 %-a Cerebralis bénulás, mentalis retardatio A teljes gyermek populáció 10-20 %-a beszédzavar, ügyetlenség, tanulási nehézség Halláskárosodás és/vagy látáskárosodás Rennie, J.M., Roberton, N.R.C., 2002 Magyarországon kb. 280 000 gyerek ?

A SZÖVŐDMÉNNYEL JÁRÓ, LEGGYAKORIBB KÓRKÉPEK ÚJSZÜLÖTTKORBAN Immaturitas, praematuritas Respiratios distress syndroma Intracranialis vérzés Periventricularis leukomalatia Asphyxia neonatorum Súlyos fejlődési rendellenesség Sepsis

Idegrendszeri károsodás az intracranialis vérzés függvényében Nincs vérzés: 5 % Enyhe vérzés: 0-10 % Súlyos vérzés: 40-50 % Bilateralis vérzés+PVL: 90 % Intraventricularis és intraparenchymás haemorrhagia (III. std.) egy koraszülöttben.

Intraventricularis haemorrhagia (IV.std.) Incidencia: 2-30 % (Soul, 2002) Prognózis: IV.std. lethalis (90 %) III. std.-túlélőkben súlyos agykárosodás

Periventricularis leukomalatia Cerebralis bénulás oka (90 %) A fehér állomány cysticus degenaratioja -eltűnhet -hegesedik

Periventricularis leukomalatia Prenatalis tényezők Postnatalis tényezők Chorioamnionitis Hypo-,hypertensio Cytokin termelődés PDA Ikerterhesség Sepsis Apnoe Periventricularis leukomalatia Anatómiai tényezők Éretlenség Szabad oxigéngyökök

CEREBRALIS BÉNULÁS ETIOLÓGIA Intrapartum asphyxia 3-13 % S. Aurora, E.Y. Snider 2004 Prematuritas Prematuritas+intrauterin infekció Agyi infarctus Sepsis 87-93%

A NEONATOLOGIA FELADATAI Primer prevenció Secunder prevenció Gyógykezelés Rehabilitáció

PERINATALIS PRIMER PREVENCIÓ Tocolysis (prematuritas) Antenatalis steroid (RDS) Kíméletes szülésvezetés (hypoxia, szülési sérülés) Szakszerű cardiopulmonalis resuscitatio (hypoxia) Surfactant (RDS, ICH) Normoxia fenntartása (BPD, ROP) -monitorizálás (FiO2, PaO2, PaCO2, SaO2) Hypocapnia elkerülése (PVL) Kíméletes gépi lélegeztetés (BPD) nasalis CPAP, SIMV, HFO Minimal handling (ICH, sepsis, anaemia)

NEUROHABILITÁCIÓ SZENZOROS STIMULÁCIÓ ÉS GYÓGYTORNA -A synapsisok száma növekedik -A dendritekre és a receptorokra hat Neuronal plasticity and the scientific basis of neurohabilitation Rev. Neurol. Castano J., 2002

FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK Prevalencia Spontán fogant: 4 % (?) ”Lombik bébi”: 8 % A perinatalis mortalitás/morbiditás meghatározó tényezője. Spina bifida+meningomyelocele (AFP 115 µg/l)

FOLSAV SUPPLEMENTÁCIÓ PRIMER PREVENCIÓ: FOLSAV SUPPLEMENTÁCIÓ Secunder prevenció AFP (16. hét) Foetalis sonographia

SECUNDER PREVENCIÓ: FOETALIS SONOGRAPHIA Foetalis biometria Femur hossz Fejkörfogat Haskörfogat BPD CRL Nyeregorr, rövid femur + NT > 3 mm M. Down

PRIMER PREVENCIÓ: Hyperbilirubinaemia csökkentése Indirect bilirubin: neurotoxin vér-agy-gáton átjut serum albuminhoz kötött (gyógyszerek leszoríthatják) hypalbuminaemia-Kernicterus

CSALÁDI VONATKOZÁSOK Beteg/károsodott gyermek a családban Önfeláldozó életforma egyik/mindkét szülő részéről Család széthullása, válás Szingli életmód Szenvedély betegségek (alkohol, cigaretta, drog) Depresszió Állami gondozásba adás Gyermekvállalási kedv csökkenése Szülési kor kitolódása

SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK Prevenció kiterjesztése Az egészséges életmódra való nevelés Antenatalis szűrések növelése Rendszeres orvosi gondozás Új betegségek megjelenése Minimal handling elv az intenzív ellátásban Financiális vonatkozások A beteg gyermek iránti tolerancia Kirekesztettség Munkanélküliség (szülő, felnövő beteg) Speciális intézetek, gondozók hiánya Etikai kérdések, média növekvő szerepe

A krónikus szövődmények ismerete és ellátása GONDOZÁS A krónikus szövődmények ismerete és ellátása Családorvosi/szakorvosi feladatok Anaemia Bronchopulmonalis dysplasia Osteopenia prematurorum Retrolentaris fibroplasia Intracranialis vérzés Posthaemorrhagiás hydrocephalus internus Residuumal járó postoperativ állapot Neurológiai szövődmények (cognitiv zavarok, ment. ret. cerebralis paresis, stb.)

ETIKAI DILEMMÁK Nil nocere A beteg szenvedéseinek csökkentése A Hippocratesi eskü (Kr.e. 460) ellentmondásai Nil nocere A beteg szenvedéseinek csökkentése Gyógyítás a mindenáron való életbentartás a beteg szenvedéseit fokozhatja, ill. lethalis szövődmények forrása lehet!

ETIKAI DILEMMÁK A NEONATOLÓGIÁBAN Kell-e minden újszülöttet intenzív ellátásban részesíteni ? Ki dönthet élet és halál kérdésében ? Mit nevezünk ma gyógyíthatatlan betegségnek ? Az életképesség határa ? ( < 400 g ?) Mennyit bír el a kórházi költségvetés ?

A MÉDIA NÖVEKVŐ SZEREPE ÉS BEFOLYÁSA A DÖNTÉSHOZATALBAN Orvosi perek szaporodása Esetek egyoldalú prezentálása A laikus közönség tájékoztatása szenzációhajhász módon „Címlapsztorik” Orvosi perek szakértőinek megkérdőjelezhető „szaktudása”? Defenzív magatartásra kényszeríti az orvosokat és ápolókat.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

A PERINATALIS MORTALITÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Magzati tényezők Éretlenség Hypoxia Fejlődési rendellenesség Infekció Szülési sérülés Anyai tényezők Toxaemia Infekció Életkor Krónikus betegség (diabetes ) Életmód: dohányzás, alkohol, drog, AB Perinatalis mortalitás A 24. hét-7. nap közötti halálozás Neonatalis intenzív ellátás Neonatalis morbiditás Orvosi ellátás Nővér-beteg arány Intenzív osztály eszközös feltételei Kórházi költségvetés Szülészeti tényezők Placenta, köldökzsinór rendellenesség Magzati monitorizálás Szülésvezetés módja Polytraumatisatio Szülőszobai resuscitatio Egyéb tényezők Környezeti hatások Iskolai végzettség, szociális háttér Táplálkozás Graviditás alatti stress

DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MAGYARORSZÁGON 1975 ÉS 2005 KÖZÖTT Élveszületések száma Koraszülési frekvencia Perinatalis mortalitás __________________________________________________________________________ 1975 195 000 11,5 % 35 ‰ 1980 150 000 11,2 % 23 ‰ 1985 130 000 10,8 % 20 ‰ 1990 125 000 9,3 % 14‰ 1995 112 000 9,1 % 10 ‰ 2000 97 597 8,39 % 10 ‰ 2004 96 136 8,6 % 9 ‰ 2005 97 500 9,4 % ………. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Respiratios distress syndroma A perinatalis mortalitás, morbiditás és a csecsemőhalálozás vezető oka. A csecsemők/kisdedek agykárosodásért kb. 50 %-ban felelős.

ÚJSZÜLÖTTKORI INFEKCIÓK Intrauterin -a koraszülések leggyakoribb oka Nosocomialis -a perinatalis mortalitásban jelentős tényező Cytokin termelődés PVL Hydrops foetalis (CMV sepsis)

Koraszülési frekvencia, csecsemő halálozás és az élveszületések száma Magyarországon 1949-2004 között

Feszülő pneumothorax l.s. Hypotensio Hypoxia Hypercapnia PVL

Hernia diaphragmatica l.s. Krónikus léguti betegség

CARDIOPULMONALIS RESUSCITATIO ÚJSZÜLÖTTKORBAN A szakszerű CPR oktatása vizsgával egybekötve Az immaturusok resuscitátiójának speciális szempontjai 100 % oxigén vagy szobalevegő ? A resuscitátióra szoruló újszülöttek döntő többsége léguti betegségben szenved A helytelen CPR-ból adódó jogi konzekvenciák