REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (5. ELŐADÁS, 2008. OKTÓBER 7.) Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

Pick Márk (1843-1982) és Pick Jenő (?-1965) Miért Szegeden jött létre a külföldön legelismertebb magyar márka, amely az első eredetvédelmet kapta? 1869-től terménykereskedés (+ kóser hentesüzlet): vasút + termény Olasz üzleti út, 1883-tól Szegeden szalámigyártás (olasz szakmunkások) Jó klíma (Tisza-parton volt az érlelő), jó alapanyag (hús, paprika), nagy helyi felvevőpiac 1885-től üzemi termelés, téli szalámi: télen állították elő 1898-tól Pick Jenő vezeti 1900-ban a párizsi világkiállításon bronzérem Trianon, a bácskai hússzállítás megszűnt 1928-tól teherautós szállítás, 1929-től vezérelt hűtés 1934: Pick márkanév megjelenése (évi 40-50 vagon) 1935 brüsszeli világkiállítás: elismerő oklevél 1948-ban államosították 1992: Pick Rt., 12000 tonna szárazáru (harmada téliszalámi)

1. A távolság és szállítás/közlekedés Waldo Tobler szerint a „földrajz első törvénye: minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erősebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a távolabbiak” A távolság lényegében térbeli nem azonosság (nem egy helyen levés), két hely, vagy két alakzat térbeli eltérésének mértéke. Többféle távolság fogalom van! A szállításra vonatkozó földrajzi, műszaki, közgazdasági stb. szempontok igen összetettek (lásd logisztika) Szállításról csak transzferálható input és output esetén lehet szó

A személyes terek távolsági zónái (proxemika, közelség) Zóna Távolság Érintkezés típusa Hangerő Bizalmas 0-0,5 m szerelmesek, szülők-gyermekek suttogás Személyes 0,6 - 1,2 m barátok normál Társasági 1,2 - 3,7 m társasági összejövetel, hivatalos megbeszélés emeltebb Nyilvános >3,7 m szónoklat, beszéd nagy tömeg előtt teljes hangerő, mikrofon Forrás: Hall 1995.

A távolság gazdasági szerepének megváltozása Ismétlés: a térbeli eltérés, a távolság leküzdésének fajlagos szállítási költségei napjainkban folyamatosan csökkennek: légi személyszállítás (1 fő, 1 mérföld): 1930-tól 1990-ig ötödére hajón szállítás (1 tonna, 1 mérföld): 1920-tól 1990-ig negyedére egységnyi időre jutó vezetékes (helyi) telefonálás (USA): 1940-től 1990-ig huszadára az adattovábbítás (1 byte): 1975-től 1991-ig századára Holland számítások a nemzetközi szállítási költségek változására (1990-es összehasonlítható árakon, 1 tonna szállítása 1 km-re eurócentben) 1900 1950 1998 Vasúti 40 18 9 Közúti 110 40 20 Légi - 750 40 → autóalkatrészek 80 %-a nem az összeszerelő országban készül → a „távolság halála” → átalakul a gazdaság térbelisége: Janus-arcú gazdaság (globális-lokális) .

Távolság típusa és definíciója Mértékegység Példák Földrajzi (fizikai) távolság: légvonalban mérve (euklideszi) Méter, kilomé-ter, mérföld Győr és Szeged távolsága légvonalban kb. 245 km Közlekedéshálózati távolság: a tényleges közúti, vasúti útvonalon Győr és Szeged távolsága közúton kb. 288 km Időtávolság: mennyi idő szükséges a szállításhoz Nap, óra, perc stb. Megnöveli az államhatáron történő várakozás, a váro-sokon való lassúbb átutazás Gazdasági (költség) távolság: mennyibe kerül a szállítás Ft, euro stb. A szállítási költség mellett az autópálya használat, az esetleges illetékek stb. Kognitív távolság: a felfogható, értelmezhető, megérthető Bináris (van/nincs) Közelebbinek érezzük, amit meg tudunk ismerni, ami számunkra értelmezhető Társadalmi távolság: az egyes társadalmi rétegek közötti különbözőség (elfogadottság), avagy távolságtartás Szubjektív preferencia-rendszerek Kommunikáció, barátkozás, házasság stb. Virtuális távolság (kibertér): számítógépes hálózaton (interneten) Másodperc, perc A letöltés sebessége, költsége eltérő

A szállítás néhány fontos jellemzője Eltérő szállítási módok: vasúti, közúti, csővezeték, vízi, légi, rádió stb. Szállítással kapcsolatos döntések: Determináltság: csak közlekedési hálózaton lehet szállítani (nem „toronyiránt”) Méretgazdaságosság: a termék mennyisége döntő Monopolisztikus szállítási piacok: költséges az infrastruktúra (pl. vasúti hálózatokat nem érdemes rivális cégeknek többet kiépíteni) Szállítási módok választásánál felmerül továbbá: speciális csomagolási, rakodási költségek az infrastruktúra áteresztő kapacitás logisztikai körzetek, szolgáltató központok

Szállítás típusa és alanya Szállítási módok típusai: HOGYAN? A szállítás elsődleges célja: MIT? Emberek mozgatása Tárgyak mozgatása Energia mozgatása Információ mozgatása Személyszállítás (gyalogos, személyautó, busz, személyvonat, repülőgép stb.) Személyes mozgás (önmaga által) Emberek viszik Utazás munkába (fizikai munkaerőé) Futárok, üzenethordók, tanácsadók stb. Teherszállítás, termékszállítás (teherautó, vasút, hajó, repülőgép, csővezeték stb.) - Teherszállí-tási eszközzel Üzemanyag (energiahor-dozó) szállítása Levelek, avagy egyéb írásos anyagok szállítása Kábelen vagy elektromos vezetéken történő szállítás Elektromos energia szállítása Kommunikáció vezetéken (vezetékes telefon, kábeles Internet stb.) Rádióhullámok segítségével történő szállítás Kommunikáció rádión, tévén, mobil telefonon stb.

2. Költségtér Költségféleségek térbelisége: termelési költség (production cost): a gyáron belül a gyárkapuig felmerülő összes termelési (alapanyag, bér stb.) költség, másképpen végponti költség, felrakási (átrakási) költség (terminal cost): az esetleges csomagolási, konténerbe pakolási költségek, amelyek a szállítási módtól függően eltérhetnek, szállítási költség (movement or transport or distribution cost): a gyárkapun kívül a termékre a vevőig (fogyasztóig, továbbfelhasználóig) eljutva rárakódó, a megtett távolságtól függő szállítási költségek, transzfer költség (transfer cost): a termelési, átrakási és szállítási költségek együttesen, másképpen átadási, avagy átvételi költség → a költségtér egy „tölcsér”, síkbeli vetületei koncentrikus körök

Az elhelyezkedés, telepítés (location) közgazdasági elemzésének alapjai Alapkérdés: hol legyen az olyan telephely, amely esetén minimális a szállítási összköltség? összköltség: a nyersanyag-lelőhelyektől a telephelyig és a telephelytől a piacokig (vásárlókig) transzferálható input, output Először nagyon egyszerű modell alapján mutatjuk be az alapgondolatokat, majd fokozatosan „bonyolítjuk” a helyzetet. Egyetlen cég telephely-választási döntésénél a következő eseteket vesszük egymás után: egyféle input-hely és egyetlen piacpont kétféle input-hely és egyetlen piacpont többféle input-hely és egyetlen piacpont többféle input-hely és többféle piac (ez nem lesz vizsgán) A szállítási költségek minimalizálásakor csak a termelésre figyelünk, de nem foglalkozunk sem a piaci kereslettel, sem a versenytársakkal (majd jövő héten!!!)

3. A telephely-választás alaptípusai Leegyszerűsítő kiinduló feltételek, : egy telephelyes vállalat (egyetlen helyen levő cég) egyféle késztermék, amelyből bármennyit el lehet adni egyetlen piac (felvevőhely), azaz egyetlen térbeli piacpont egy nyersanyag-lelőhelyről egyféle input, amelyből bármekkora mennyiség beszerezhető tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) tetszőleges piaci szereplő szállíthat (eladó, vevő, szállítási cég) tetszőleges mennyiséget eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi, domborzati viszonyoktól (légvonalbeli szállítás), adott a szükséges közlekedési infrastruktúra) súlytól függő szállítási költségek (inputra, késztermékre) és lineáris költségfüggvény (a távolságtól egyenes arányban függ)

Keressük azt a telephelyet: t távolságra az M nyersanyag lelőhelytől (t az ismeretlen), ahová a nyersanyagot az RM lelőhelyről szállítjuk (RM: Raw Material – input összes szállítási költsége a telephelyre) és a készterméket elkészítjük, ahonnan a készterméket az MK piacra szállítjuk (FP: Final Product – késztermék összes szállítási költsége a telephelyről a piacra), és ahol szállítási összköltségek (TC: Total Cost) minimálisak Ha rm az alapanyag és rmk a késztermék fajlagos szállítási költsége, akkor az összes szállítási költség (TC): TC(t)= rm t + rmk (T-t) Minimális költségű helyet kapunk szélsőérték-számítással (t szerint deriválva): dTC(t)/dt= rm - rmk Ebből adódik háromféle döntési lehetőség: input-orientált (nyersanyag-orientált): rm > rmk output-orientált (piac-orientált): rm < rmk tetszőleges közbülső hely: rm = rmk → ezek csak alapesetek (lineáris szállítási költségek vannak, de a távolsági szállítás nem lineáris!!)

Feldolgozóipar elhelyezkedésének (telepítésének) alaptípusai

Gazdasági tevékenység jellegétől függő egyéb szempontok Tevékeny-ség jellege Input-orientált (hátrányokat vesztő) Output-orientált (előnyöket nyerő) Súly Ércdúsítás: a salakanyag kinyerésé-vel töredékére csökkenhet a szállítandó súly (pl. vaskohászatnál öntvények előállítása) Dehidratálás Üdítőitalok: koncentrátumok szállítása és helyi ivóvíz felhasználása (Coca Cola, almasűrítmények, tejpor stb.) Betongyártás Térfogat Bálázás: a gyapot bálázásával a térfogat lecsökkenthető Összeszerelés: a kész autók térfogata nagyobb, mint a felhasznált alkatrészeké, hasonlóan a bútoroknál (pl. IKEA) Romlan-dóság Konzervek: a mezőgazdasági területen levő élelmiszerüzemekben tartósítják a terményeket Étterem: a friss ételt helyben, a vevőkhöz közel kell elkészíteni Napi sajtó (hamar elavul) Törékeny-ség Csomagolás: az üvegárut célszerű alaposan becsomagolni, mégha ezáltal nő a súly és a térfogat Kokszolás: a koksz könnyen porlik, ezért szenet érdemes szállítani és a kohóhoz közel egy kokszolót működtetni Kockázat Üzleti titkok: innováció-, kutatás-igényes tevékenységeknél fontos a titkok megőrzése, amely helyben könnyebb Veszélyes termékek: robbanékony anyagokat a felhasználás helyéhez közel célszerű elkészíteni, odaszállítva a veszélytelen összetevőket

Eltérő szállítási módok fajlagos költségei

4. Két input és egyetlen piacpont Weber-féle telepítési elmélet Gyakorlatias számítások (szállításigényes nehézipar a 19. század végén): az üzem technológiája adott (nem változhat), azaz a szükséges inputok mennyisége külön-külön rögzített (amennyi a telephelyen levő üzem technológiájához kell), a két eltérő típusú input fajlagos (egységnyi mennyiségű), egységnyi távolságra jutó szállítási költsége csak a súlytól függ, a telephely bárhol elhelyezkedhet a síkon (a termelési tényezők térben egyenletesen megtalálhatók).

A korábbi egy input-egy piac modell feltételei itt is érvényesek, +: A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén és egyetlen tengeri kikötő) A korábbi egy input-egy piac modell feltételei itt is érvényesek, +: a szükséges munkaerő létszáma adott, a termelési költség bármely telephelyen azonos. A két inputforrás és az egyetlen piac egy háromszöget alkot (Weber-Moses telepítési háromszög): kiszámítandó a minimális szállítási költségű telephely földrajzi helye a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban) → keressük a minimális szállítási költségű telephelyet Segédfogalmak: Izotim: az inputlelőhelyek, avagy a piac körüli azonos szállítási költségű pontok mértani helye (koncentrikus körök, lásd költségtér) Izodapán: azonos szállítási (input és output együttes) költségű pontok mértani helye (általában nem koncentrikus körök), a három izotim összegéből adódik (a három körrendszer metszési pontjai alapján ) Kritikus izodapán: amelyen belül nyereséges, kívül pedig veszteséges a telephely (a magas szállítási költségek miatt) .

A Weber-Moses telepítési-háromszög .

Matematikailag egzaktul nem számítható ki a minimális szállítási költségű pont helye! (Weber-féle probléma)  közelítő eljárásokat dolgoztak ki  erről gyakran rendeznek matematikusok konferenciákat Módosító tényezők a gyakorlatban: Települések (a munkaerő elhelyezkedése): akkoriban gyalog jártak dolgozni (a munkaerő szükséges mennyisége lényeges) Agglomeráció: a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, főleg üzleti szolgáltatások kritikus tömege (az adott iparág vállalati között megosztható, emiatt olcsóbb közös szolgáltatások: logisztikai, kereskedelmi, jogi, műszaki, oktatási stb.)  Agglomerációs hozadék: növekvő mérethozadék (Szilícium-völgy, de egy balatoni panzió is)  A telephelyet a kritikus izodapánon belüli településre célszerű vinni, magasabb szállítási költség esetén is Elméleti közgazdászok szerint a városok azért alakultak ki (és azért nem lakunk elszórt, kis falvakban), mert az agglomerációs előnyök érvényesülnek (pl. szakképzés, felsőoktatás)

Carl Wilhelm Friedrich Launhardt, 1832-1918 Agglomeráció fogalma: egy térségben, egymás közelében, egymás szomszédságában levő, különböző jellemzőkkel bíró gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése Agglomerációs hozadék (agglomeration economies): a gazdasági tevékenységek egymáshoz közeli elhelyezkedéséből eredő költségmegtakarítás vagy más gazdasági előny .

5. Több input és egyetlen piacpont Weber becslési eljárása: Tegyük fel: m-féle inputot kell felhasználnunk a technológia adott (azaz mindegyik inputból rögzített mennyiségre van szükség) egy-egy településről egyféle inputot szállítunk Weber kétféle mutatót dolgozott ki Anyagindexek: 1 tonna output előállításához szükséges i-edik input (nyersanyag) súlya: ai (i=1, 2, … m) Telephelysúly: 1 tonna output (késztermék) és a hozzá felhasznált inputok együttes súlya:

Input-orientált (nyersanyagra) telepítés (súlyvesztő tevékenység): mivel van olyan domináns i nyersanyag, amelyre . Output-orientált (piacra) telepítés (súlynyerő tevékenység): ha a késztermék súlya a domináns, azaz: Egyéb esetben: egy közbenső pontba telepítés (településre + agglomerációs előnyök mérlegelése, főleg közlekedési csomóponté)

6. Több input és több piacpont (vizsgán nem lesz) Kiinduló feltételek: egyféle output, m-féle input n település, inputforrás és/vagy piac települések xi Az i-edik településhez kapcsolódó mennyiségek: output q (xi) input q1(xi), q2(xi), ......., qm(xi) Fajlagos szállítási költségek: inputféleségenként eltérőek, távolságtól lineárisan függenek egységnyi output egységnyi távolságra: t egységnyi input egységnyi távolságra: t1, t2, .... tm

Launhardt-Weber modell Bármilyen irányba lehet szállítani, i-edik település és a keresett S telephely távolsága: d(xi, S) A település és a telephely közötti egységnyi távolságra jutó szállítás költsége: (i = 1, 2, ...., n) Keressük azt az S pontot, melyre: . .