Elmélettörténet Az osztrák iskola

Az osztrák iskola születése Carl Menger Grudsätze der Volkswirtschaftslehre (1871) Hasznosságra épülő szubjektív értékelmélet Kapcsolatkeresés a német iskolával – az „osztrák” mint pejoratív jelző Methodenstreit Menger és Schmoller között

Az osztrák iskola sajátosságai A matematizálás elvetése, diszkrét változók A határhaszon nem a pszichológiai élvezetre, hanem annak az ordinális határértékelésére vonatkozik A hasznosság az érték egyedüli meghatározója, a kínálati oldalt is erre vezetik vissza Kezdettől elosztási elméletet is alkot

A régi osztrák iskola: Eugen Böhm-Bawerk Értékelmélete: a határpárok Vevő Eladó A1 280 B1 110 A2 260 B2 150 A3 240 B3 170 A4 220 B4 200 A5 210 B5 215 A6 200 B6 250 Az ár 215 és 210 közé esik Kamatelmélete: termelési kerülőút (technológiai), időpreferencia (fogyasztói értékítélet)

A régi osztrák iskola Friedrich von Wieser: a gazdasági beszámítás, haszonáldozat – opportunity cost Angol fordítások 1890-től Az osztrák iskola szembenállása a marxizmussal

Az osztrák iskola a két világháború között Ludwig von Mises: választáselmélet – praxeológia, a priori tételekből indul ki A cselekvés racionális oldalát magyarázza A közgazdaságtudomány mint a praxeológia egyik ága Az emberi cselekvés nem racionális oldalát a megértő tudományok (pl. pszichológia, történelemtudomány) vizsgálják felhasználva az a priori tudományok (logika, matematika, praxeológia) empirikus természettudományok

Ludwig von Mises A szabad piacgazdaság működésének hatékonysága szemben a szocialista gazdasággal A szakszervezetek kárt okoznak a munkapiacon (munkanélküliség) Az áruk piacán a monopóliumok a fogyasztókat károsítják

Friedrich August von Hayek Munkásságának középpontjában az állami beavatkozástól mentes, szabad piacgazdaság optimális működésének bemutatása áll „Út a szolgasághoz” „Végzetes önhittség”

Hayek cikluselmélete Ha nő az önkéntes megtakarítás, nő a tőkejavak kereslete, termelésük profitja nő. A kínálat növekedésével a termelési kerülőút magasabb fázisaiban az árak és a profit csökken. A termelési kerülőút egyes fázisaiban a profit kiegyenlítődik. A beruházások beérésével nő a munka határtermelékenysége, ezzel a reáljövedelem. Mind a fogyasztás, mind a megtakarítás nőhet az egyensúly fennmaradásához szükséges szinthez.

Hayek cikluselmélete Az egyensúly megbomlása: a bankok az önkéntes megtakarításon túl is bocsátanak ki hitelt. Az árarányok megváltoznak a tőkejavak javára, a fogyasztási javak kereslete nem csökken. Mindkét jószág ára nő, a fogyasztók jövedelme lassabban nő, mint a fogyasztási javak árszínvonala, meg kell szorítani a fogyasztásukat.

Hayek cikluselmélete Az önkéntes megtakarítást meghaladó beruházás csak kényszer-megtakarítás révén lehetséges. Az infláció veszélye miatt visszafogják a hitelkínálatot, átmenetileg munkanélküliség, tőkefelesleg keletkezik. A kormányzati beavatkozás fogyasztási javaktól von el termelési tényezőket, a következmény kényszer-megtakarítás.

Magyarországi hatás Földes Béla (német és osztrák iskola) Heller Farkas érték- és árelmélet Navratil Ákos határhaszon, határpárok elmélete

Az osztrák iskola közös pontjai a két világháború között Módszertani individualizmus Módszertani szubjektivizmus Marginalizmus A hasznosság hatása a keresletre és a piaci árakra Opportunity cost A fogyasztás és termelés időstruktúrája

Az osztrák iskola közös pontjai a két világháború között A piac működése mint tanulási és felfedezési folyamat (a funkcionális árelmélet helyett genetikus-okozati módszer) A döntések nem a tökéletes informáltság, hanem az alapvető bizonytalanság kontextusában születnek

Az osztrák iskola ma Történeti fogalom Böhm-Bawerk tőke és kamatelméletének újjáéledése A libertariánus közgazdasági iskolával azonosítják Mises és Hayek hatása, a piac mint ismeretfeltárási folyamat, a matematizálás elutasítása A radikális bizonytalanság előtérbe helyezése