A kelet-európai rendszerváltozás során kialakuló új gazdasági és társadalmi viszonyok néhány összefüggésének feltárása Bizalom és gyanakvás Csepeli, Gy. – Örkény, A. (2005)

Kiindulási pont Piacgazdaság elsődleges feltételei instrumentális feltételeken alapszik Másodlagos feltételek: lelki és értékbeli viszonyulások valamint a „bizalom” A gazdasági rendszert mennyire tartják legitimnek.

Bizalom és gyanakvás a gazdasági rendszerek iránt Gyanakvás: eltávolítja és megkérdőjelezi az egyén és a társadalom kölcsönviszonyát; lélektanilag elbizonytalanítja a szereplőt cselekvésének értelmében és sikerében (Festinger, 1957). Bizalom: a társadalmi és gazdasági rendszer működésmódjának elfogadását, helyeslését jelenti. Ez a rendszerben résztvevők társadalmi viselkedését pozitív módon befolyásolhatja. Szintjei: A rendszert működtető elvek iránt (pl. demokrácia) Intézmények iránt (pl. TO) Társadalmi csoportok iránt (pl. roma kérdés)

A kutatás célja A gazdaság szereplői iránt megmutatkozó attitűdök feltérképezése, mely a szerzők hipotézise szerint hat a: 1. gazdasági rendszerre, 2. szélesebb társadalmi viszonyokra. (Lényegi pont a gazdagok iránti viszonyulás.)

A gazdaság szereplői iránt megnyilvánuló attitűdök K-Európában a rendszerváltozás során  Ideálok, melyeket a nyugati országok testesítettek meg látszólag nagy tömegek számára váltak elérhetővé a rendszerváltás időszakában  gazdasági recesszió  Esetleges feltételezés: „ a gazdasági átmenet egy olyan zéró összegű játszma, ahol egyesek sikere csak mások kárára valósulhat meg” (kit hasonlítunk kivel?)  Társadalmi irigység: gazdagsággal szemben érzett társadalmi gyanakvás és távolságtartás. Kognitív változások: Megszokott szereprendszerek átalakításának nehézsége Külső/ belső sikertulajdonítás Társadalmi irigység: gazdagsággal szemben érzett társadalmi gyanakvás A sikertulajdonítás kérdése (Irigység: arra irányuló hajlandóság, hogy ellenségesen gondolunk mások előnyeire, noha az, hogy szerencsésebbek nálunk, nem csökkenti a mi előnyeinket …A verseny okozta kudarc megtapasztalása idézi elő, amely csökkenti a személyek önbecsülését, és társadalmi gyűlölködéshez vezethet. (Rawls, 1997)

Hipotézisek I. Az államszocializmusból a piacgazdaságba való átmenet eredményessége végső soron az új működésmóddal, az új gazdasági szabályokkal kapcsolatban táplált bizalom mértékétől függ. Gyenge bizalom: erős a gyanakvás a gazdasági rendszerrel szemben  erős disszharmónikus attitűd, mely a sikert, a kiemelkedést, különösképpen a meggazdagodást, a gazdaságot hátráltatja. Minél erőteljesebb a bizalom, annál inkább várható, hogy a kevésbé produktív beidegződések (egalitarianizmus, autoritanizmus, tanult tehetetlenség) eltűnnek, gyengülnek. (A meritokratikus, konzervatív-liberális ideológiák a személy képességeire, erényeire helyezik a hangsúlyt.)

Módszer I. 1991, 1996-os ismételt attitűd vizsgálat 13 ország: USA, UK, Ny-N.o., K-N.o.,M.o., Hollandia, Bulgária, Oroszország… Az adatfelvétel (kérdőív)az emberek igazságossággal, az igazságos társadalommal, az érvényesüléssel, a gazdasgsággal és az elosztás igazságos elveivel kapcsolatos nézeteket kutatta. ( Pl.: „Az ön véleménye szerint M.o. -on a következő tényezők milyen gyakran okai annak, hogy valaki gazdag?” (tehetség, kemény munka, jó kapcsolatok, jó indulási lehetőségek, gátlástalanság)

Módszer II. A bizalmatlanság megragadására négy fogalmat használtak a kutatók: 1. Általános bizalmatlanság a sikeresség és a meggazdagodásra vonatkozóan (külső oktulajdonítás - belsővel szemben) 2. Sikervakság (egyéni sikerek külső tulajdonítása, el nem ismerése) 3. Meggazdagodásra vonatkozó gyanakvás (gazdagokkal szembeni ellenérzések – külső oktulajdonítás) 4. Speciális irigység (általános bizalmatlanság +gazdagokkal szembeni elutasító attitűd) (kapcsolati tőke)

Eredmények I. Siker és gazdagság attribúció / A „keletiek” kevésbé hangsúlyozzák a belső okok szerepét –a gátlástalanságnak jelentős szerepet tulajdonítanak./

Eredmények II. Az érvényesülés és gazdagság attribúció Belső okok: tehetség, kemény munka Külső okok: indulási előny, gátlástalanság, network (kapcsolati tőke???)

Eredmények III: Sikervakság és gyanakvás Az érvényesülést a negatív külső tényezők Ny-Európában árnyékolják be leginkább, miközben az USA-ban a sikerorientált értékek dominálnak.

Eredmények IV.

Eredmények V. Az érvénysülés és a gazdagság oktételezése 1991-ben és 1996-ban Közép-Kelet-Európában (A sikervakság erőteljesebben nőtt, mint a gazdagság iránti gyanakvás!)

Eredmények VI. /A sikert kevésbé tulajdonítják külső tényezőknek, de a gazdagság iránti gyanakvás nőtt 1996-ra./

További eredmények A piacgazdaság által lehetővé tett sikerrel szemben táplált negatív érzések legfőbb motorja mindhárom régióban a saját helyzettel való elégedetlenség (nem a tényleges sikeresség határozza meg). Az objektív státusznak sem Kelet-, sem Nyugat-európában nincs direkt hatása a piaci szabályok iránti bizalom mértékére. Az USA-ban viszont igen; érdekes módon az alacsony státuszúak táplálnak inkább bizalmat a a piacgazdaság által lehetővé való sikerrel és gazdagsággal szemben. Ny-Európában kevesebb irigységgel szemléik a gazdagságot, mint az egyenlősítő rendszerből éppen kiszabadult Közép-és Kelet –Európában. (Ez utóbbiban a magasabb státuszúak között fokozottan érvényesül.) A kelet európai gondolkodásban a piac úgy jelenik meg, mint küzdőtér, ahol az egyén képességei és a külső tényezők harcolnak egymás ellen (pozitív   negatív). Nyugaton ezzel ellentétben a hangsúly az egyéni erőforrások (akár belső, akár külső) sikeres mobilizációjában rejlik. Amerikában a sikertulajdonítás középpontjában az egyén áll, Ny-Európában inkább a rendszer által felkínált esély.