Puritanizmus és amerikai identitás A puritán történet(írás) átértékelése napjainkban (Rácz Margit cikke alapján) Készítette: Vajda Beáta

Bevezetés A „gyarmati Új – Anglia” történetének kutatása => az Amerikai Egyesült Államok nemzeti identitáskeresése William Walker: puritán egyházi berendezkedés, közösségi élet => önkormányzatiság, társadalmi funkciók hatékony ellátása

I. Perry Miller munkássága, elképzeléseinek kritikái

Perry Miller munkássága 1. Puritanizmus: komplex, időről időre újra megértendő eszmetörténeti probléma A „puritán Amerika” egyik modelljének megalkotása

Perry Miller munkássága 2. Miller puritánjai olyan angolok, akik azzal a szándékkal emigráltak az Újvilágba, hogy: Felépítsék az új Siont Példát mutassanak az Óvilágban hagyott testvéreknek Felkészüljenek Krisztus második eljövetelére „gondolkodó közösség”

Perry Miller munkássága 3.; a „szövetség” A puritanizmus központi gondolata a „szövetség” eszméje: Szövetség Isten és az ember között A gondoskodás feltétele: az Istenbe vetett hit, melynek magva mindenkinek megadatott, s az ember felelőssége, hogy azt kiteljesítse

Perry Miller munkássága 4.; a „szövetség” Egyházszervezeti szempontból: a kongregacionalista gyülekezet alapja –„szentek” = igazi hívők –„idegenek” = vallásos megtérési élménnyel nem rendelkezők Intézményként: a puritán vállalkozás céljainak és eszközeinek definiálása, a „látható szentek” közösségi diszciplináinak szabályozása

Perry Miller munkássága 5.; a szövetségbe való belépés Önkéntes (bár közösségi elvárás) 3 szintű procedúra: –1. kálvinista vallás tanításaiban szerzett jártasság bizonyítása a presbiterek előtt –2. a gyülekezet véleménye; kedvező döntés esetén: tanúbizonyság a hitéről –3. hívek végső szavazata

Perry Miller munkássága 6. A puritán Új – Anglia: „ideális laboratórium” A puritánok a kulturális adaptálódás folyamatát dolgozták ki, nem az üdvözülést => Angol puritanizmus amerikai pragmatizmus „a puszta legyőzte a hódítókat”

Miller elképzeléseinek kritikái 1. Miller: kegyesség hanyatlásának feltételezése az alapítók leszármazottaiban Kritika: a teljes jogú tagsággal rendelkezők számának csökkenése jelentheti: – vallásos érzület elmélyülését –megtérési élmény valódiságával kapcsolatos vívódás felerősödését –vallásos érzület hanyatlását

Miller elképzeléseinek kritikái 2. Miller puritanizmus – meghatározásának kritikája: –túl tág kategória Miller „szövetség” – felfogásának kritikája: –egyoldalú –Istent józan, kiszámítható partnerré teszi –a szövetségi teológia nem paktum, hanem Isten kegyelmét teszi világossá

A revizionista társadalom – történet írás

A revizionista társadalom – történet írás 1. Azt kívánja feltárni, hogyan éltek „valójában” a puritánok A 17. századi Új – Angliáról szóló mai történetek: –Családszociológia –Történeti demográfia „franklini modell”

A revizionista társadalom – történet írás : E. S. Morgan: barátság, szerelem, házasság, család 1960.: B. Bailyn: családtörténeti kutatások a puritán Új – Anglia intézmény- rendszerének felvázolása Európai családmodell sikertelen transzplantációja => Formális képzés szervezettsége

A revizionista társadalom – történet írás : P. Laslett: az angol és az amerikai puritanizmus kontinuitásának /diszkontinuitásának vizsgálata – a korszak tipikus angol családja: kiscsalád – földrajzi mobilitás: nagyobb, mint azelőtt gondolták 1970.: L. A. Cremin: amerikai és angliai intézmények kontinuitása => Baylin elképzelése tarthatatlanná vált Női lakosság tartósan alacsony száma

A revizionista társadalom – történet írás J. Damos, P. Greven, K. Lockridge: család és közösség viszonyának vizsgálata 3 városban –a bevándorlók első nemzedéke meglepően hosszú ideig élt –lélekszám emelkedése Új – Angliában –Plymouth: magas mobilitás; magyarázat: vallási élet szervezettsége, ill. annak hiánya –Andover: az óceáni átkelés erősítette az apák hatalmát

A revizionista társadalom – történet írás 5. Greven, Lockridge kutatásai => baylini tétel megfordul R. G. Pope: –Új megvilágításba helyezi a kegyesség hanyatlásának problémáját –Átértelmezi a „félutas szövetség” jelentését; az egykori kongregacionalista szekták területi egyházakkát történő átalakításának legitim eszköze

A revizionista társadalom – történet írás 6.: Összefoglalás Humanizálja a puritánt és annak új – angliai tapasztalatát Újraértékeli az amerikai emigráció jellegét Megkísérli feltérképezni az intézményi és magatartásbali kontinuitásokat és diszkontinuitásokat Tagadja egy homogén puritán közösség létezését Új – Angliában A társadalmi berendezkedés demokratikusabb és tagoltabb, mint korábban gondolták

A puritanizmus újabb kultúrtörténeti megközelítései

A puritanizmus újabb kultúrtörténeti megközelítései – as, 1940 – es évek: amerikai sajátosságok vizsgálata és nemzeti identitás problémája: önálló tudományszak Első generáció: egyetlen korszakokon át érvényesnek tekintett gondolat 1893.: F. J. Turner: „frontier” (határvonal) „puritán mítosz”; keleti part nagyága (Miller)

A puritanizmus újabb kultúrtörténeti megközelítései 2. Új generáció megjelenése S. Brecovitch: amerikai kivételesség retorikája puritán szövegek vizsgálata –Puritanizmus amerikai kultúrára gyakorolt hatása alapvető, de nem a milleri értelemben –Puritán tipológia matheri változatának rekonstrukciója (üdvtörténeti szerep)

A puritanizmus újabb kultúrtörténeti megközelítései 3. Becovitch: puritán „kivételesség” retorikája „birodalmi retorika” „közösségi én”, „Amerika”, annak történelme: szinonimák Amerikai identitás kérdése: nyelvi – retorikai probléma „ön (Amerika)életrajzírás” Jeremiád: a „konszenzus rítusa” Amerika hódító útja: elkerülhetetlen

Köszönöm a figyelmet!