Magyarország a II. világháborúban
Jóllehet Magyarország már a Jugoszlávia elleni 1941 Jóllehet Magyarország már a Jugoszlávia elleni 1941. áprilisi támadásban is részt vett, hadviselő féllé csak a Szovjetunió elleni hadjárathoz való 1941. jún. 27-i csatlakozással vált. Erre a Kassát ért június 26-i légitámadás szolgáltatta az ürügyet, amelyet Horthy és környezete szovjet provokációként értékelt.
A német vezetés hivatalosan nem kért magyar katonai támogatást, így a döntés elsietettnek tekinthető. A keleti frontra vezényelt magyar haderő kezdetben mintegy 40 ezer főből állt. Német követelésre 1942 tavaszán és nyarán a keleti frontra vezényelték a 2. magyar hadsereget. Ez a Don partján elhelyezkedő haderő 1943. januárjában katasztrofális vereséget szenvedett.
A 200 ezer fős hadseregből 40 ezren meghaltak, 35 ezren megsebesültek, 60 ezren fogságba estek. A veszteségek akkorák voltak, hogy azokat többé nem sikerült pótolni.
A tengelyhatalmak 1942–1943-as stratégiai jelentőségű vereségeinek hatására a magyar kormány 1943 nyarán előzetes fegyverszüneti tárgyalásokba kezdett a nyugati szövetségesekkel. Válaszul a német hadsereg – a kormányzó beleegyezésével – 1944. márc. 19-én megszállta Magyarországot.
A Sztójay Döme által vezetett új bábkormány fokozta Magyarország háborús erőfeszítéseit, letartóztatta az ellenzéki politikusokat, és pártjaikat betiltotta. Megkezdődött a zsidóság deportálása is.
M I K L O S H O R T Y Horthy és környezete 1944. okt. 15-én sikertelen kiugrási kísérletet hajtott végre, ami után a nyilasok kezébe került a hatalom. A szovjet hadsereg közben elérte Magyarországot, és 1945 ápr. közepére az utolsó német alakulatot is kiszorította az ország területéről. A fegyverszünetet az új (debreceni) kormány képviselői írták alá 1945. jan. 20-án Moszkvában.
A Don-kanyar
A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állították fel, és a keleti hadszintérre küldték harcolni. A hadsereg 1943. januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett.
A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda értelmetlenül a -40 fokos orosz télben.
VÉGE