1 Partnerség a vidékfejlesztésben, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat koordináló szerepe Pásztohy András miniszteri biztos, az MNVH főtitkára Budapest December 08.

Agrárpolitika között Az Európai Unióban az agrár (vidék-) politika egységes elveken nyugszik. A nemzeti stratégia- és programalkotás a 1698/2005 EK Tanácsi rendelet alapján történt (ÚVMP). E rendelet 68. cikke rögzíti, hogy minden tagállam „nemzeti vidéki hálózatot” hoz létre.

 Fejlesztésre mintegy 1300 Mrd Ft (5 Mrd Euro)forrás, illetve  közvetlen kifizetés formájában mintegy 1500 Mrd Ft (terület- állatalap; EMGA ) áll rendelkezésre. Cél: a versenyképes, fenntartható, környezettudatos gazdálkodást megalapozó agrárium kialakításának elősegítése, a vidéki életminőség javítása Vállalkozások sokszínűségének fenntartása, Életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése Piaci szemlélet erősítése és a képzettségi szint emelése Az ÚMVP lehetőségei

 I. Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása (48 %)  II. A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése (35 %)  III. Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése és a LEADER (összesen 17%) Stratégiai célkitűzések

 A vidékfejlesztésben érintett kormányzati-, önkormányzati-, gazdasági és civil szereplők, illetve azok szervezeteinek információs és együttműködési hálózatba szervezése, a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása, összehangolása érdekében. Az MNVH célja

 1698/2005/EK Tanácsi rendelet  A 1974/2006/EK és a 1975/2006/EK Bizottsági rendeletek.  évi XVII. Törvény  ÚMVP  1060/2008. (IX.19.) Korm. Határozat  A 131/2008. (X. 1.) FVM rendelet  2/2009 (FVÉ.2.) FVM utasítása Az MNVH Európai Uniós és hazai háttere

 2007 I. negyedévtől szakmai előkészítő egyeztetések az MNVH- val kapcsolatosan  2007 május:  Helyi Vidékfejlesztési Irodák kialakítása; Cél: a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek szervezésének elősegítése.  2008 folyamán: a 96 Leader Helyi Akciócsoport stratégiai tervezésének segítése.  2008 október - november:  Október 2.: Az MNVH Állandó Titkárságának kialakítása;  Konzultáció sorozat a HVI vezetőkkel régiónként az MNVH jogszabályi hátteréről, céljáról, feladatairól;  A regisztráció elindítása, a célok megismertetése a vidékfejlesztés kedvezményezettjeivel.  december 2:  Az MNVH szervezeti keretek kialakítása (Tanács, Elnökség, Elnök). A hálózatépítés folyamata

Elnök Főtitkár Regisztráltak Szakterületek (11) MNVH Állandó Titkársága Helyi Vidékfejlesztési Irodák Az MNVH felépítése Tanács fő (96 Leader csoport, FÖVÉT, Monitoring Bizottság, társtárcák és intézmények) Elnökség - 31 fő

 Előkészítése a vonatkozó jogszabályok-, helyi igények és elvárások, és az Uniós ajánlások, tapasztalatok alapján történt. Az ÚMVP által biztosított lehetőségek megismertetése a vidékfejlesztés kedvezményezettjeivel, melynek érdekében: I. A szolgáltató, információs feladatokat lát el (tapasztalatcsere, jó gyakorlatok, igényfelmérés, képzés), II. A kommunikációs feladatokat teljesít (kapcsolattartás, tájékoztatás, adatbázis, összehangolás), III. Hazai-, nemzetközi és térségközi kapcsolatokat ösztönöz (segítségnyújtás, tájékoztatás, képzés). A cselekvési- és feladatterv

A hálózat legfontosabb eszközei, „tervezett” szolgáltatásai A cselekvési terv szerint:  Interaktív, online szolgáltatások (  Képzési- és szaktanácsadási rendszer (animáció, szemináriumok);  Nemzetközi és térségközi együttműködések adatbázisa;  Tapasztalat-, tudás- és kutatás tár;  Véleményalkotás lehetőségének biztosítása;  Szakértelem, tapasztalatcsere biztosítása;  Legjobb/ jó gyakorlatok azonosítása, hálózatának kiépítése;  Igényfelmérések,elemzések;  Publikációk, hírlevelek.

 MNVH működési feltételeinek előkészítése;  Elnökségi ülések, vezetői kollégiumi ülések;  MNVH Tájékoztató kiadvány: Kézfogás a magyar vidék fejlődéséért;  Vidéki szakmai szervezetek rendezvényein való aktív részvétel, párbeszéd folytatása, az MNVH népszerűsítése;  Részvétel a Foglalkoztatási Programiroda munkájában (Válságkezelés és bizalom erősítés);  Részvétel a válságkezelő országos rendezvénysorozaton;  Szociális földprogram;  Helyi termékek hálózat, előállítása. A hálózat 2009 évi főbb tevékenységei

Jogszabályban nevesített tárcákkal, regionális fejlesztési tanácsokkal, megyei közgyűlésekkel egyeztetések folytatása (SZMM, OKM, ÖM, NFGM, KVVM) a szakmai hálózataik és a közös, az MNVH-ba integrálható témák feltárása érdekében (OKM-es együttműködésen belül pl. IKSZT). 1. Falugondnoki Hálózat 2. Falugazdász Hálózat 3. Helyi Vidékfejlesztési Iroda 4. Kamarai Tanácsadó Hálózat 5. Agrár Szakatanácsadói Hálózat 6. LEADER Helyi Akciócsoportok 7. Kistérségi Koordinációs Hálózat 8. Többcélú Kistérségi Társulás 9. Roma Integrációs Tanács (RIT) 10. Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) 11. Idősügyi Tanács 12. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 13. Nemzeti Sporttanács 14. Országos Környezetvédelmi Tanács 15. Országos Tudományos és Diákköri Tanács 16. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács 17. Pályaorientációs Tanács Az együttműködés gyakorlata

 Regisztrálni lehet a honlapon és a területileg illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodában (HVI).  A regisztrációs adatlap papír alapon és aláírva postán, vagy személyesen juttatható el az illetékes HVI vezetőnek.  A regisztrálásról az ügyfelet az MNVH Állandó Titkársága írásban értesíti.  Előnyök: Interaktív, online szolgáltatások- naprakész információk, hírlevél, éves cselekvési terv eseményei, továbbképzések, nemzetközi és térségközi tapasztalatcsere programok, jó gyakorlatok megismertetése. Kik regisztráltak? Kapcsolódás a hálózathoz

14

15

16

Szakterületi tevékenységek 1. A fenntartható energia szakterülete: a megújuló energiaforrások (nem csupán biomassza) alkalmazása iránt érdeklődők számára; 2. Állattenyésztési, állattartási szakterület; 3. A szántóföldi növénytermesztés szakterülete; 4. Élelmiszer-feldolgozási szakterület: magában foglalja az elsődleges feldolgozást, az élelmiszeripari vállalatoktól a helyi termékek előállítójáig (gyümölcs, zöldség, tej, hús, gomba); 5. A vidéki örökség szakterülete: a vidék kulturális és természeti örökségének megőrzésében érdekelt tagok; 6. A kertgazdaságok és természet-közeli gazdálkodás szakterülete: a gyümölcs-zöldségtermelés, a bio-, öko- és egyéb alternatív termelési módok iránt érdeklődők számára;

Szakterületek 7. A LEADER szakterülete: minden LEADER együttműködésben érintett tag számára; 8. Erdészeti és vadgazdálkodási szakterület; 9. Turizmus és vállalkozásfejlesztési szakterület; 10. Társadalmi integráció, humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztési szakterület: magában foglalja a vidéki közösségi és közszolgáltatások, társadalmi felzárkóztatás témáit; 11. A tudás, innováció, kutatás-fejlesztés, informatika szakterülete.

Szakterületek munkája június 26-án indult. Cél: az érintettek szakterületenkénti elvárásainak megfogalmazása, melyeket az MNVH minden fórumon érvényesít.  Szakterületi munkaértekezletek;  Képviselők kijelölése;  Szakmai programok tervezése (kiadványok, tanácskozások, konferenciák, stb.). Szakterületek

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat A Nemzeti Vidéki Hálózatok Európai Vidékfejlesztési Hálózatba tömörülnek. Működés: a 2008/168/EK Bizottsági határozat szerint.  Az EVH Koordinációs Bizottsága, mely segítséget nyújt a végrehajtásában, koordinációt biztosít az EVH, a nemzeti hálózatok és a közösségi szinten aktív vidékfejlesztési szervezetek között.  A Leader albizottság javaslatot tesz a Bizottságnak az EVH Leader tengellyel kapcsolatos éves munkaprogramjához, és ezen a területen hozzájárul az EVH által kialakítandó tematikus munkák kiválasztásához és koordinációjához.  A Bizottság Tematikus Munkacsoportokat hozhat létre a Koordinációs Bizottság javaslatára, meghatározott mandátummal. Rendszeres jelentést tesz a Koordinációs Bizottságnak, a küldetésüknek megfelelő területekkel kapcsolatban.  Nemzetközi együttműködések (  Európai Vidékfejlesztési Hálózat szemináriuma ( )

Melyek a kapcsolódási pontok ? Mint látható, az MNVH tevékenysége komplex partnerségen nyugszik:  MNVH tárcaközi szerepe (6 tárca, azok vidéki intézményei);  MNVH Elnöki Munkacsoport- Vidékfejlesztési és kormányzati szervezetek párhuzamosságai témakörű elnöki munkabizottság (FVM, SzMM, OKM, KVVM, NFGM, ÖTM);  MNVH testületeinek szerepe (Tanács, Elnökség);  Civil együttműködés, szakmai érdekképviseletek (pl. köztestületek, Agrárkamara, Hegyközség, Nemzeti Tanácsok, Termékpálya bizottságok);  HVI, HACS munkaszervezetek, Kistérségi munkaszervezetek; „Vertikális és horizontális partnerség”

A hálózat hozzáadott értéke A hálózat tevékenységével segíti:  a vidék térségeiben a közösségfejlesztést, az információáramlást és a tudáskapacitás bővítést;  a társadalmi-, gazdasági-, kulturális együttműködést;  az ágazatok érdekérvényesítő, árbefolyásoló képességüket segíti a piacokon;  a közjavak előállításának fölértékelődését;  a vidék térségeiben a szemléletváltozást, a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében (térségi, integrált, komplex);  a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.

Kihívások  Hogyan tudunk megfelelni a hálózatba csatlakozó regisztráltak sokféle elvárásainak?  Hogyan és milyen eredményekkel tudjuk közvetíteni az alulról – pl. a szakterületekről - kiinduló kezdeményezéseket, igényeket a politikai döntéshozók felé?  Hogyan, miben mérjük eredményeinket egy-egy szakterületen és hol határoljuk be a közvetítendő információk körét?  Hitelesen tudjuk-e megmutatni hazai valós eredményeinket, értékeinket itthon és Európában?

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Pásztohy András miniszteri biztos, az MNVH főtitkára FVM Budapest, Kossuth tér Tel.: , Fax: