A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Partiumi Keresztény Egyetem Általános szociológia szeminárium Bernáth Krisztina

A szociológia első születése 1830 A. Comte: A pozitív filozófia tanfolyama 1833 A. Tocqueville: Az amerikai demokrácia 1835 A. Quetelet: Társadalmi fizika 1845 F. Engels: A munkásosztály helyzete Angliában 1851 H. Spencer: Társadalmi statika 1855 F. Le Play: Az európai munkások… 1865 J. S. Mill: Auguste Comte és a pozitivizmus 1867 K. Marx: A tőke A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Újjászületések XIX.-XX. sz.: Durkheim és köre; Weber és Simmel Huszadik Század 1937 T. Parsons: A társadalmi cselekvés elmélete elméletek helyett: empirikus kutatások az 50’-es évektől A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Előzmények Giovanni B. Vico Új tudománya Charles de Montesquieu Jean-Jacques Rousseau Antoine C. Condorcet Adam Smith John Millar Adam Ferguson filozófiai művek államra, politkára vonatkozó történeti, jogi vizsgálódások gazdasági művek statisztika beszámolók távoli népekről A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A filozófiáról való leválás XVII. sz. közepe - demográfia (John Graunt): népesség számának és összetételének alakulására ható folyamatok vizsgálata, statisztika, elméletek XVII. sz. vége - John Locke: politikatudomány – gazdasági megerősödés, demokratikus viszonyok kialakulása, megteremtése, jogi alapok A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A filozófiáról való leválás Adam Smith: közgazdaságtan –„láthatatlan kéz”, homo oeconomicus  iparosodás, gazdasági növekedés, de ezzel együtt nyomor, forradalmak Saint-Simon, Comte, Tocqueville – Marx, Durkheim, Weber erről a társadalomról gyűjtöttek tényeket, adatokat és elémelti magyarázatokat próbáltak kidolgozni, társadalomkritikus megközelítés, valóság feltárása A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A filozófiáról való leválás szociálpszichológia – a pszichológiából Le Bon Tömeglélektan társadalomnéprajz – (AEÁ: kulturális antropológia, UK: szociális antropológia), először nem európai kultúrák, most fejlett országok is: kultúra sajátosságai, kisebb közösségek, intenzív terepmunka A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja „Kettős forradalom” Európa Ny-i felében: új társadalom XVIII. sz. végétől: politika és jogrendszer változása: francia forradalom a technika és a gazdaság megújulása: „ipari forradalom” európai jogállam, ipari kapitalizmus rendszere modern polgári társadalom iparosodás, ipari kapitalizmus A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

„ancien regime” - ”új társadalom” elvei: szabadság egyenlőség polgári szolidaritás születésen alapuló kiváltságok és hátrányok nyílt uralmi rendszere a politikai és jogi struktúra a hagyományok és a vallás igazolására szorult munkamegosztás gazdaság birtokosok-birtoktalanok városi-falusi rétegek helyzete közigazgatás család iskola A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

„Ipari társadalom” elmélete Claude-Henri de Saint-Simon Comte, Parsons, Spencer, Parsons, Aron, Dahrendorf Viták: munkamegosztás hatásairól Smith: „a haladás motorja” Ferguson: „bábbá, eszközzé változtatja az egyént” Spencer: „a fejlődés előnyei” Comte: „egyoldalúság” Marx: Gazdasági - filozófiai kéziratok 1844-ből elidegenedés végső oka: az árutermelés kapitalista tulajdonviszonyai A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja A modernizációról Liberálisok: társadalmi fejlődés Radikálisok (+marxisták, anarchisták) a kényszer és az erőszak struktúrái A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia tárgya, szemléletmódja az új, polgári társadalom Jellemző: a célok, motivációk előzetes szerkezetének a feltételezése, az emberi lényeg valami előzetesen adott, változatlan jellemzőként való kezelése. A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Socios-logos rendszeres, koherens, reflexív és kritikai elméletileg és empirikusan megalapozott módszeres és átfogó, leíró, magyarázó és értelmező tudomány A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kérdései kialakulásakor a társadalom nem olyan lett, mint amilyennek a felvilágosodás elvei szerint lennie kellett volna a rendi kiváltságok nem szűntek meg teljesen a kiváltságosok „egyenlőbbek” maradtak gazdasági egyenlőtlenségek, feszültségek A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Témák Az új világ értelmezése: nagyvárosok népességének életmódja, dolgozó nők-gyermekek, meggazdagodás-elszegényedés, nemzetiségek-felekezetek közti konfliktusok, pártharcok, válságok, szabályok, törvények A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Cél A tudományok révén váljék nagykorúvá az emberi nem A jövő állapotra irányul: ellenőrizni és szabályozni a társadalmat (folytonos önszabályozás) A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Fejlődéstörvények A társadalom szabályszerűségei: a természettudományok által felfedezett törvényekhez hasonlóak Comte, Quetelet: „társadalmi fizika” Spencer: „szuperorganizmus” „történeti-összehasonlító módszer” „a jelen olyan, mint egy múzeum” A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Első szociológusok Autodidakták : Tönnies: „céhen kívüli kézművesek” Teoretikusok „Alapítók” „Választóvonalak”: brit: empirizmus francia: pozitivizmus német: „államtudomány” liberálisok: individualisták konzervatívak: kollektivisták történelmi materializmus: Marx A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Kitekintés a szociológia népszerűségével egyidejüleg: újraalapozása alkalmazása klb. területeken empirikus kutatások tanszékek, társaságok viták, kongresszusok folyóiratok, könyvsorozatok, fordítások… a tudomány tárgyának, módszerének, feladatainak definiálása (Simmel, Durkheim, Weber) A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Szociológia ma az életünket formáló társadalmi hatásokat vizsgálja a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány az ember társas életével, csoportokkal, társadalmakkal foglalkozó tudomány az ember társadalmi lényként való viselkedése tágabb nézőpontból vizsgálni: miért viselkedünk úgy, ahogy tesszük azt? modern világ társadalmi élete Valóban így van? A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja Témák: milyenek a társadalmak, hogyan működnek, hogyan változnak? társadalmi struktúra: egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok társadalmi intézmény: a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető mintáját, módját kutatja intézmények: normák, értékek kultúra: anyagi javak, normák, értékek együttese A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

Köztudat ≠ szociológia Köztudat nem mindig, de gyakran más, mint a szociológia. A szociológia alakítja is a köztudatot. A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia kérdései ma ténykérdések összehasonlító kérdések fejlődési kérdések elméleti kérdések A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

Szociológiai szemlélet képzelőerő kibontakoztatása (elvonatkoztatni, objetkíven, friss szemlélettel újranézni) pl. kávé: szimbolikus érték, kábítószer, társadalmi és gazdasági viszonylatok, múltbeli társadalmi és gazdasági fejlődési folyamat antropológia és történetírás módszereit is alkalmazni VAN-LESZ, fejlődési irányok A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

A szociológia gyakorlati jelentősége társadalmi intézményekről világos és egyértelmű képet nyújtani kulturális különbségek tudatosítása kulturális öntudat kialakulása politikai döntések hatásainak megítélése önismeret növelése A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja

Felhasznált szakirodalom Somlai Péter A szociológia születése a tizenkilencedik században In Felkai és mtsi (1999) A szociológia kialakulása. Új Mandátum, Budapest 13-21. o. Giddens, Anthony (2000) Szociológia Osiris, Budapest, 39-56. o. Andorka Rudolf (2000) Bevezetés a szociológiába Osiris, Budapest, 31-46. o. A szociológia kilakulása, tárgya, szemléletmódja