KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv tömege kb. 300 gr nagysága kb. egyén zárt ökle
Szív helyzete a mellüregben, a két tüdő között, a gátorüregben helyezkedik el, a rekeszizmon nyugszik aszimmetrikus: 2/3-a a test középvonalától balra, 1/3-a jobbra
A szív alakja: kúp alakú elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis) a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz Szív részei
Koszorúerek (coronariák) a barázdákban a szív falát ellátó koszorúerek futnak a szív szélesebb része a bázis (basis cordis) a bázis két oldalánál két fülcse, a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra) található a fülcsék a pitvarok kiöblösödései
Koszorúerek (coronariák) 6
Koszorúerek (coronariák) A szív vetülete: kopogtatható! a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés helye) 7
Koszorúerek (coronariák) a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re 8
Koszorúerek (coronariák) a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni 9
Érelmeszesedés
Szívfal szerkezete/rétegei Külső réteg: szívburok Középső réteg: szívizom Belső réteg: szívbelhártya
Szívfal szerkezete/rétegei A szívburok (pericardium): kettősfalú savós hártya borítja kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg 12
Szívfal szerkezete/rétegei a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba a két lemez között cavum pericardii benne néhány csepp folyadék liquor pericardii elcsúszást könnyíti meg 13
Szívfal szerkezete/rétegei A szívfal szerkezete: a) epicardium 14
Szívfal szerkezete/rétegei A szívfal szerkezete: b) myocardium a legvastagabb réteg a pitvarok falában vékony a bal kamra területén a legvastagabb c) szívbelhátya (endocardium) vékony fénylő réteg a szívet belülről szorosan borítja a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei 15
A szív üregrendszere 1. A szív üregrendszere: a) az üregrendszert létrehozó képletek 16
A szív üregrendszere 17
A szív üregrendszere 18
A szív üregrendszere jobb bal Pitvar neve atrium dextrum atrium sinistrum vére vénás artériás fala 2 mm vastag a septumon a magzati életben foramen ovale →születés után záródik → fossa ovalis 2 mm vastag, itt is látható a fossa ovalis 19
jobb bal Kamra neve ventriculus dexter ventriculus sinister vére vénás artériás fala Kb. 5 mm vastag Kb. 15-20 mm vastag 21
Szívbillentyűk szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei → epithel sejtek véráram irányítását szabályozzák szelepszerűen működnek megakadályozzák a vér visszaáramlását - a kamarákból a pitvarok felé -a nagyartériákból a kamrák felé 22
Szívbillentyűk fajtái: - vitorlás billentyűk: pitvarok-kamrák között vitorla (cuspis) ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris) 23
Szívbillentyűk 24
Szívbillentyűk félhold alakú (zsebes) billentyűk (valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok alsó részük vastagabb, felső vékonyabb 25
Szívbillentyűk 26
Szívbillentyűk A szív működése: a szívizom ritmikusan működik: összehúzódik és elernyed összehúzódáskor: a szív üregeiből kiáramlik a vér elernyedéskor: az üregek telítődnek vérrel amikor a pitvarok összehúzódnak, akkor a kamrák elernyednek és fordítva egészséges felnőtt ember percenkénti szívösszehúzódásának (pulzus) száma: 60-80 27
Szívbillentyűk általános elvek: a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt) 28
Szívbillentyűk működési sorrend: pitvari systole » vitorlás billentyű nyit » vér a diastoleban levő kamrákba áramlik » kamrai systole » vitorlás billentyű zár » zsebes billentyű nyit » vér az erekbe áramlik 29
Szívműködés szabályozása A szív ingerképző - és ingerületvezető rendszerének működése 1. A szív beidegzése: önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra 2. A szív intracardialis szabályozása: a) ingerképző rendszer - elsődleges ingerképző központ (sinus csomó seu Keith-Flack-csomó): Sir Arthur Keith (1866 – 1955) és Martin William Flack (1882 – 1931).
Szívműködés szabályozása 60-80 inger/perc kb 3 cm nagyságú helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között 31
Szívműködés szabályozása másodlagos ingerképző központ (pitvar-kamrai csomó seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó) 35-40 inger/perc a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található Karl Albert Ludwig Aschoff (1866- 1942) Sunao Tawara (1873 – 1952) 32
Szívműködés szabályozása 33
Szívműködés szabályozása b) ingervezető rendszer: His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb. 2 cm hosszan lefelé Wilhelm His (1831 – 1904) 34
Szívműködés szabályozása Tawara-szárak: a HIS‑köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - crus dextrum et sinistrum) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában] 35
Szívműködés szabályozása Purkinje-rostok: a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet 36
Szívműködés szabályozása 3. A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás b) a szabályozást végző idegek: truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít → szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak nervus vagus (X. agyideg): parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés lassul, koszorús erek szűkülnek 37
A szívizom alapvető sajátosságai 1. A szívizom szövettani jellemzése: módosult simaizom sejtek alkotják a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak egy-egy sejt villa alakban elágazik 38
A szívizom alapvető sajátosságai a szívizomrost közepén egy sejtmag található az aktin és a myozin speciális elrendeződésű a mitochondriumok száma igen nagy a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak 39
A szívizom alapvető sajátosságai 2. A szívizom működése: működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között akaratunktól független, gyors működésűek nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal) 40
A szívizom alapvető sajátosságai 3. Az elektrokardiográfia (EKG): a) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében 41
A szívizom alapvető sajátosságai b) a normál görbe szakaszai: P-hullám a pitvari systole alatt keletkezik PQ-távolság: az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra QRS-komplexus: a kamra systoleja közben keletkezik T-hullám: a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) 42
A szívizom alapvető sajátosságai RR-távolság: két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus 43
Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége 1. Az erek működés szerinti felosztása: a) verőerek (arteriák): a kamrákból kilépő erek b) visszerek (vénák): a pitvarokba vezető erek c) hajszálerek (capillarisok): 5‑20 μm nagyságúak lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét d) egyéb vérerek: sinus: felépítés szerint hajszálér: átmérője 20‑100 μm, feladata a vénákhoz közelít 44
Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége anastomosis: két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít vénás anastomosis: két véna közötti összeköttetés, mely lehetővé teszi, az egyik véna elzáródása esetén is a vénás elvezetést 45
Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége arteriovenosus anastomosis: arteria és véna között, a hajszálerek kiiktatódnak: (pld. izmok) 46
Az erek anatómiai felosztása és jellemzése, működésük jelentősége collaterálisok: két arteria közös capillaris hálózattal végződik e) nyirokér: vakon kezdődik a pitvarok felé biztosítja az áramlást 47
2. Az erek felépítése Belső réteg (intima): szerepe, hogy a vér ne alvadjon meg az érpályán belül Középső réteg (media): simaizmokat, rugalmas rostokat tartalmaz Külső réteg (adventitia): kötőszövetből épül fel; vénákban ez a legvastagabb
2. Az erek felépítése falszerkezete intima media adventitia jellemzésük endothel sejtek rugalmas rost és körkörös simaizom kötőszövet feladata vért az érpályán belül tartja, véralvadást gátolja rugalmasságot biztosít rögzít 49
2. Az erek felépítése
ARTÉRIÁK (verőerek, ütőerek): szív felől haladó erek (akármilyen vért is szállítanak); a szív összehúzódásai lüktetés formájában jelentkeznek rajtuk - billentyűt csak a szívből kilépő erek kezdeténél képez
VÉNÁK (visszerek): a szív felé haladó erek; üregük tágabb, faluk vékonyabb az artériásénál; a vér visszafolyásának megakadályozására több helyen zsebes billentyűk vannak
KAPILLÁRISOK (hajszálerek) csak mikroszkóppal láthatóak faluk igen vékony (félig áteresztő), gyors tágulásra, szűkülésre képesek érpálya legtágabb része biztosítja a vér és a sejtek közötti közvetlen kapcsolatot billentyűk nem, vagy csak a kezdeti szakasznál található
4. Az erek működése: a) folyamatos áramlás fenntartása → rugalmasság 3. Az erek működésének jelentősége: lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő mennyiségű vért kapjanak 4. Az erek működése: a) folyamatos áramlás fenntartása → rugalmasság 54
(az áramlási sebesség változásának oka: a kapillárisok össz keresztmetszete lényegesen nagyobb az artériák vagy a vénák keresztmetszeténél) 56
fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt nyomása b) a vérnyomás: fogalma: a vérnek az érfalra gyakorolt nyomása befolyásoló tényezői: atreriás oldalon: a szív és az erek rugalmassága vénás oldalon: az erek rugalmassága és a mellkasi szívóhatás c) pulzusnyomás: a systoles és a diastoles érték különbsége 57
5. Az érrendszer működésének szabályozása: a) idegi (vegetatív) szabályozás: központ: nyúltvelő érmozgató (vasomotor) központja 58
befolyásoló tényezők: a központi idegrendszer más területei (limbikus rendszer, agykéreg, hypothalamus) → tágít vagy szűkít a vasomotor központon átáramló vér oxigéntartalma: oxigén csökken → erek tágulnak a vasomotor központon átáramló hőmérséklete: hőmérséklet nő → erek szűkülnek 59
reflexes szabályozás: az aorta és a carotis communis falában levő nyomásérzékelő (baro) receptorok feszülése → inger → vasomotor központ → szabályozás (az erek fala tágul vagy szűkül) 60
b) kémiai szabályozás: tágít: anyagcseretermékek → szénsav, tejsav paraszimpatikus idegvégződések ingerület átvivő anyagai → acetilkolin basophil sejtekből felszabaduló anyagok → hisztamin, szerotonin, bradikinin szűkít: mellékvese velőállomány hormonja → adrenalin vese által termelt hormon → renin hypothalamus által termelt hormon → vasopressin 61
A nagyvérkör főbb artériái 1. A felszálló aorta (aorta ascendens): a) jellemzése: szervezetünk legnagyobb verőere a bal kamrából való kilépést követő rövid aortaszakasz b) ágai: jobb és bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra) c) ágak eredése: az aorta zsebes billentyűinek tasakjából 62
A nagyvérkör főbb artériái d) az ágak feladata: arteria coronaria dextra: a sulcus coronariusban fut hátra, ahol a hátsó hosszanti barázdában az apex cordisig halad közben ellátja a szív jobb oldalát és a septum hátsó harmadát arteria coronaria sinistra: eredése után két ágra oszlik, az elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a szívcsúcsig, a másik ág a körkörös barázdában fut, ellátja a szív baloldalát, valamint a szívsövényt 63
A nagyvérkör főbb artériái e) az ágak működése: számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot a legkisebb arteriák ún. funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki) f) a szív ereinek összeszedődése: az apexnél kezdődő vena cordis magna mely felfelé az első hosszanti barázdában fut, majd a sulcus coronariusba kanyarodik, és sinus coronarius formájában ömlik a jobb pitvarba. 64
A nagyvérkör főbb artériái 2. Az aortaív (arcus aortae) ágai: a) fejkar-verőértörzs (truncus brachiocephalicus) a/1, jobb oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában 65
A nagyvérkör főbb artériái 66
A nagyvérkör főbb artériái hónalj verőér (arteria axillaris) felkar verőér (arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis) singcsonti verőér (arteria ulnaris) 67
A nagyvérkör főbb artériái a/2, jobb oldali közös fej verőér (arteria carotis communis dextra) belső fej verőér (arteria carotis interna) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő jobb oldali részét 68
A nagyvérkör főbb artériái 69
A nagyvérkör főbb artériái b) bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra) belső fej verőér (arteria carotis interna) -ellátja az agyvelő bal oldali részét külső fej verőér (arteria carotis externa) - ellátja az agyvelő bal oldali részét c) bal oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra) - ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) - fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában 70
A nagyvérkör főbb artériái hónalj verőér (arteria axillaris) felkar verőér (arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis) singcsonti verőér (arteria ulnaris) 71
A nagyvérkör főbb artériái 3. A leszálló aorta (aorta descendens): a) mellkasi aortaszakasz (aorta thoracica) fali ágak biztosítják a mellkasfal artériás ellátását jobb és bal oldali hörgőartéria (arteria bronchialis dextra et sinistra) végzi a tüdő szövetének táplálását 72
A nagyvérkör főbb artériái 73
A nagyvérkör főbb artériái b) hasi aortaszakasz (aorta abdominalis) b/1) páros aorta ágak: jobb és bal oldali mellékvese verőér (arteria suprarenális dextra et sinistra) jobb és bal oldali vese verőér (arteria renális dextra et sinistra) jobb és bal oldali petefészek verőér (arteria ovarica dextra et sinistra) vagy/seu jobb és bal oldali here verőér (arteria testicularis dextra et sinistra) 74
A nagyvérkör főbb artériái 75
A nagyvérkör főbb artériái b/2) páratlan aorta ágak: hasüregi verőértörzs (truncus celiacus) a lép verőere (arteria lienalis) a gyomor verőere (arteria gastrica) a máj verőere (arteria hepatica) felső bélfodri verőér (arteria mesenterica superior) -ellátja a vékonybelet, a felszálló és a haránt vastagbelet alsó bélfodri verőér (arteria mesenterica inferior) - ellátja a leszálló vastagbelet 76
A nagyvérkör főbb artériái 4. Jobb és bal oldali közös csípőverőér (arteria iliaca communis dextra et sinistra): a)belső csípőverőér (arteria iliaca interna) -fali ágával ellátja a kismedence falát -zsigeri ágával a kismedencei zsigereket látja el 77
A nagyvérkör főbb artériái 78
A nagyvérkör főbb artériái b) külső csípőverőér (arteria iliaca externa) combverőér (arteria femoralis) térdhajlati verőér (arteria poplitea) elülső sípcsonti verőér (arteria tibialis anterior) lábháti verőér (arteria dorsalis pedis) hátsó sípcsonti verőér (arteria tibialis posterior) 79
A nagyvérkör főbb vénái 1. A felső üres visszér (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna: vena brachiocephalica dextra et sinistra a) belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis interna) - összegyűjti a fej és a nyak vénás vérét külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér: (vena jugularis externa) - összegyűjti a koponya felszínének vérét 80
A nagyvérkör főbb vénái b) kulcscsont alatti gyűjtőér: (vena subclavia) - a felső végtag vénás vérét gyűjti össze hónalj alatti véna: (vena axillaris) felkari visszér: (vena brachialis) király (kézháti) visszér: (vena basilica) 81
A nagyvérkör főbb vénái fej (lateralis) visszér: (vena cephalica) középső könyökvéna: (vena mediana cubiti) c) jobb és bal oldali hörgővéna: (vena bronchialis dextra et sininstra) d) jobb és bal oldali vénás szöglet: (angulus venosus dextra et sinistra) 82
A nagyvérkör főbb vénái 2. Az alsó üres visszér (vena cava inferior) ágai a) páros vénák: jobb és bal oldali mellévese véna: (vena suprarenalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali vese véna: (vena renalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali petefészekvéna: (vena ovarica dextra et sinistra) jobb és bal oldali herevéna: (vena testicularis dextra et sinistra) 83
A nagyvérkör főbb vénái 84
A nagyvérkör főbb vénái b) májvéna (vena hepatica) c) májkapu visszér ágrendszere (vena portae) lépvéna (vena lienalis) gyomorvéna (vena gastrica) 85
A nagyvérkör főbb vénái felső bélfodri véna (vena mesenterica superior) alsó bélfodri véna (vena mesenterica inferior) 86
A nagyvérkör főbb vénái 3. Jobb és bal oldali közös csípővisszér (vena iliaca communis dextra et sinistra) a) belső csípővisszér (vena iliaca interna) - összegyűjti a kismedencei szervek vérét b) külső csípővisszér (vena iliaca externa) combvéna (vena femoralis) térdhajlati véna (vena poplitea) nagy rejtett bőrvéna (vena saphena magna) kis rejtett bőrvéna (vena saphena parva) 87
A nagyvérkör főbb vénái 88
A tüdő vérellátása, a kis vérkör 1. A kisvérkör: gázcserét végzi! a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis) az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria pulmonalis dextra et sinistra) oszlik mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér hálózatot alkot 89
A tüdő vérellátása, a kis vérkör 90
A tüdő vérellátása, a kis vérkör a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le, és a vörösvérsejtek oxigént vesznek fel) 91
A tüdő vérellátása, a kis vérkör a hajszálerek összeszedődnek a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena pulmonalis) lép be 2. A tüdő vérellátása kettős: a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT VÉGZI!) b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison keresztül történik 92
A magzati vérkeringés 1. A magzati érrendszer: a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól a méhlepényben (placenta) felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz a köldökvéna a májhoz szállítja a vért 93
A magzati vérkeringés magzati életben kizárólag a máj kap arteriás [oxigénben dús] vért a vena umbilicalisból egy ér (ductus venosus Arantii) fut az alsó üres visszérhez (vena cava inferiorhoz) itt a vénás és az arteriás vér keveredik 94
A magzati vérkeringés a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba jut a vét a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut a vér a tüdő verőértörzsből (truncus pulmonalisból) a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut a magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe 95
A magzati vérkeringés 2. A magzati vérkeringés sajátosságai: a) a magzati és az anyai vérkeringés teljesen független egymástól b)anyagcsere: a placentában történik, ahol a méhlepény bolyhaiban a magzati vér kering, amit az anya artériás vére vesz körül (GÁZCSERE A TÜDŐBEN NINCS!) 96
A magzati vérkeringés c) arteriás vért csak a máj kap: a jobb pitvarból a vér két úton halad tovább: foramen ovale → bal pitvar pitvar-kamrai szájadék → jobb kamra d) a magzati életben meglevő összeköttetések: ductus venosus Arantii (a vena umbilicalis és a vena cava inferior között) ductus arteriosus Botalli (a truncus pulmonalis és az aortaív között) "foramen ovale (a jobb és a bal pitvar között)„ → 97
A magzati vérkeringés → születés után záródnak köldök véna (vena umbilicalis) köldök arteria (arteria umbilicalis) → születéskor átvágják és elkötik 98
Kisvérkör: jobb kamra>tüdők>bal pitvar Nagyvérkör: bal kamra>szervek>jobb pitvar A KIS- ÉS NAGYVÉRKÖR: A szervezetből elhasznált vért összeszedő nagy, felső és alsó fő visszér bevezet a jobb pitvarba, a szív saját elhasznált vérét szállító vénájával együtt. Onnan az elhasznált vér a jobb kamrába kerül, amelyet a háromhegyű vitorlás billentyű nyit és zár el. A jobb kamrából a vér a tüdőkbe jut a tüdőverőér segítségével és a tüdőhólyagocskák falának hajszálereiben kering. Itt megtörténik a gázcsere. A friss vért a tüdővisszerek a bal pitvarba viszik, ahonnan a bal kamrába kerül, amelyet a kéthegyű vitorlás billentyű szabályoz. A bal kamrából a kiinduló vér a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába (főverőér) jut, amely a gerincoszlop előtt minden szervhez leadja azokat az ágakat, amelyeken a friss vér eljut a szervekhez.
Vér jellemzői folyékony kötőszövet az érpályát tölti ki és abban kering mennyisége: kb. 5 liter/felnőtt összetétele: 45 % - sejtes (alakos) elemek> vörösvértest (oxigénszállítás), fehérvérsejt (védekezés), vérlemezke (véralvadás) 55 % - plazma (fehérje, ionok, epefesték, cukor, anyagcsere végtermékek stb) 100
Vér jellemzői A vér alkotó részei: a)sejtek -vörösvérsejt (erythrocyta) -fehérvérsejt (leucocyta) -vérlemez (thrombocyta) b)vérplazma 101
Vér jellemzői A vörösvérsejtek jellemzése a) előfordulása: magzati életben: (reticulocyta) *sejtmaggal rendelkezik *a sejtekben hálózat van születés után: *nem rendelkezik sejtmaggal *4 - 4,5 T/l (tera/liter) (tera = 1012) 102
Vér jellemzői b) termelődése: magzati élet első hónapjában: szikhólyag fala 2. - 7. hónap: máj és a lép 8. - 9. hónap és születés után: vöröscsontvelő 103
Vér jellemzői c) alakja: felülnézetben: korong alakú (7‑7,5 μm) 104
Vér jellemzői átmetszetben piskóta (súlyzó) alakú (2 μm) d) képződés szabályozása:vesében termelődő erythropoetin végzi e) képződéshez szükséges anyagok: -vitaminok: B12 és folsav (extrinsic‑factor), B1 vitamin, C vitamin -(ferri) vas -aminosavak 105
Vér jellemzői f) feladata -oxigénszállítása (az arteriás vérben oxihemoglobin formában) -széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van) g) élettartalma: 120 nap i) lebontása: lép (máj) - RES (reticulo-endotheliális - systema) 106
Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták) I. A fehérvérsejtek: 1. száma: 6‑8 G/l (giga = 109) elfogadható 10 G/l‑ig 2. mérete: 5 - 20 µm 107
Vér jellemzői A fehérvérsejtek (leucocyták) II. A fehérvérsejtek típusai: A. Granulocyták: 1. fiatal alak: a) jugend alak: - előfordulása: > 1 % - sejtmagja: nagy, bab vagy patkó alakú 108
Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük 109
Vér jellemzői b) stab (pálcika) alak előfordulása: > 1 % sejtmagja: pálcika alakú 110
Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: más fehérvérsejtek képződnek belőlük 111
Vér jellemzői 2. érett alak: a)neutrophil (segmentált magvú) granulocyta: előfordulása: 60 - 65 % a sejt mérete: 10 - 12 µm 112
Vér jellemzői sejtmagja: általában három lebenyű (szegmentű) nőkben szex kromatint tartalmaz 113
Vér jellemzői a sejt plazmája: semleges festődésű a plazmában ibolyarózsaszín granulumok (szemcsék) találhatók a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: sejtes védekezés (fagocytozis) 114
Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta:előfordulása: 1 - 5 % a sejt mérete:12- 15 µm) sejtmagja: két lebenyű (szemüveg vagy súlyzó alakú) 115
Vér jellemzői b)eosinophil granulocyta: a sejt plazmája: eosinophil festődésű durva granulumokat tartalmaz a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával 116
Vér jellemzői c) basophil granulocyta: előfordulása: 1 % a sejt mérete: 10 µm sejtmagja: kevésbé lebenyezett a sejt plazmája: basophil festődésű nagy granulumokat tartalmaz 117
Vér jellemzői 118
Vér jellemzői a képződés helye: vörös csontvelő szerepe: allergiás reakciókban, a szemcsékben található histamin, serotonin, prosztaglandin és leukotrin hatásával 119
Vér jellemzői B. Agranulocyták: 1. lymphocyta a) előfordulása: 20-25 % b) a sejt mérete: kis lymphocyta: 5 - 6 µm nagy lymphocyta: 8 - 9 µm c) sejtmagja: nagy, gömb alakú 120
Vér jellemzői B. Agranulocyták: d) a sejt plazmája: a mag körül keskeny, gyengén festődő plazmasáv e) a képződés helye: T-lymphocyta: csecsemőmirigy B-lymphocyta: vörös csontvelő, lép, nyirokcsomó 121
Vér jellemzői f) szerepe: T-lymphocyta: részt vesznek a szervezetbe került baktériumok, gombák és vírusok elleni védekezésben a rosszindulatú daganatok kifejlődését akadályozzák elősegítik a beültetett idegen szövet/szerv "kilökődését" B-lymphocyta: antitestes vagy humorális immunitás kialakítása (antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és ellenanyagot - immunglobulint [Ig] termel) 122
Vér jellemzői 2. monocyta a) előfordulása: 2 - 5 % b) a sejt mérete: 20 µm c) sejtmagja: bab alakú d) a sejt plazmája: dús cytoplazma e)a képződés helye: nem tisztázott 123
Vér jellemzői 2. monocyta f) szerepe: képesek az érből kilépni és ott fagocytálni az elpusztult sejteket, kórokozókat monocyta-macrofág-rendszert alkotnak felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számára 124
A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa száma: 150 - 300 G/l nagysága: 2 - 4 μm alakja: korong képződés helye: a csontvelő megacaryocyta sejtjeiben
A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa szerepe: véralvadásban van (a III. faktort tartalmazza) élettartalma: kb. 14 nap lebomlása: lépben történik 2. A vér alvadása: a) normál ideje: 5 - 7 perc b) lefolyása: belső út: az érfal sérülése esetén külső út: szöveti sérülések esetén
A thrombocyták jellemzése, és a véralvadás mechanizmusa c) alvadási zavarok: helyi vérrögképződés: thrombosis a leszkadt vérrög elzárja az eret: embolia csökkent alvadási képesség (öröklött): Haemophylia A (VIII. factor hiánya) Haemophylia B (IX. factor hiánya) kezdetben fokozott, majd csökkent véralvadás: DIC (disseminált intravascularis coagulopathia)
A vérplazma 1. Vér összetétele: Alakos elemek : 44% Plazma: 56% haematokrit: az alakos elemek arányát adja meg az összes mennyiséghez viszonyítva 2. A vérplazma fogalma: a vér folyékony sejtközötti állománya
A vérplazma 3. A vérplazma összetétele: a) víz: 90 % b) fehérjék: 65‑80 g/l - 55 % albumin a májban képződik szerepe van a vér osmosisának fenntartásában a vér pH biztosításában is szerepet játszik szállító fehérje is - 45 % globilin (fibrinogén és egyéb plazmafehérjék) elektromos térben való vándorlásuk alapján megkülönböztetünk: α és β globulinokat (máj termeli) valamint γ - globulinokat (immunglobulin) -A/G arány 1,5 ‑ 2 közötti érték → szerepet játszik a vörösvérsejt süllyedésben (We) c) vér alvadási faktorok: fibrinogén → májban képződik prothrombin → májban képződik termelődéséhez szükség van K vitaminra
A vérplazma d) komplement komponensek: a plazmában nem működő (inaktív) formában vannak jelen immunreakciókban játszanak szerepet az antigén és antitest kapcsolódásakor aktiválódnak és részt vesznek az antigén elpusztításában e)ionok: nátrium: 130 -145 mmol/l kálium: 4 - 5 mmol/l klorid: 97 - 105 mmol/l kalcium: 2,35 ‑ 2,75 mmol/l f)cukor: 3,5‑5,5 mmol/l hormonális szabályozás alatt áll g)bilirubin: 5‑20 μmol/l a haemoglobin‑anyagcsere terméke
A vérplazma h) maradék nitrogén és kreatinin: maradék nitrogén: 3‑8 mmol/l kreatinin: 70‑100 μmmol/l a fehérjék plazmából való kicsapása után is megmarad a vérben a vese választja ki
A vérplazma 4. A vér vegyhatása: a) szervezet működése szempontjából elengedhetetlen b) pH 7,34 ± 0,05 c) az állandó vegyhatást biztosító pufferrendszerek: bikarbonat‑pufferrendszer plazma fehérjék vörösvérsejt d) az állandó vegyhatás biztosításában resztvevő szervek: tüdő, vese
Vér szerepe/feladatai tápanyaggal látja el a sejteket oxigént szállít a sejteknek hatóanyagokat/hormonokat szállít a sejteknek az életfolyamatok szabályozásához elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket (pl.: széndioxid) közreműködik a védekezésben – immunanyagok, fehérvérsejtek révén részt vesz a hőszabályozásban, vízháztartásban szabályozza a véralvadást
Vércsoportok Az emberi vércsoportrendszerek 1. A vércsoport fogalma: az emberi vér felosztása plazmájának kicsapó illetve vörösvérsejtjeinek kicsapható anyagainak egymáshoz való viszonya alapján 2. A vércsoport tulajdonságokat okozó anyagok: a)antigén (agglutinogén): vörösvérsejthez kötött kicsapható anyag ellenanyagképző b) agglutinin: plazmában található kicsapó anyag ellenanyag 134
Vércsoportok 3. Antigén és agglutinin találkozása: agglutinatio 4. Vércsoportrendszerek: a) AB0-rendszer: felfedezése: Landsteiner (1901) (1868 - 1943) 1898-tól a bécsi Pathológiai Intézet munkatársa majd vezetője 1919-ig. 1922-től haláláig New York-i Rockefeller intézetben dolgozik.
Vércsoportok Vörösvértestek antigén tulajdonsága alapján Két vércsoportrendszer: ABO és az Rh ABO: a vörösvértest agglutinogénjei szerint: A, B, AB, 0 Rh: Rh-pozitív, Rh-negatív 136
A B AB - anti - B anti-A anti-A és anti-B vércsoport Vörösvértest Vörösvértest antigén (agglutinogén) - plazma (agglutinin) anti - B anti-A anti-A és anti-B 137
Vércsoportok b) Rh-rendszer: felfedezése: Landsteiner és Wiener (1940) Bunder majom vérével nyulakat immulizáltak, az így nyert savó egyes emberek vérét kicsapta, Rh (D) pozitív, mások vérét viszont nem Rh (D) negatív. 138
Antigén – és agglutinin tartalma vércsoport Rh (D) pozitiv Rh (D) negatív vörösvértest antigén (agglutinogén) D antigén van D antigén nincs plazma (agglutinin) - 139
c) vércsoportrendszerek jellemzői: a két vércsoportrendszer egymástól független (kodominancia) a plazmában Rh (D) agglutinin normális esetben soha nincs! az Rh (D) ellenanyag megjelenése: hibás transzfúzió esetén Rh (D) negatív anya Rh (D) pozitív magzati terhessége esetén 140
141
Nyirokrendszer részei: nyirok, nyirokerek, nyiroktüszők, nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy) a vérplazmából származó folyadékot a szervezet külön gyűjti össze és juttatja a vénás hálózatba nagyvérkör kapillárisainál képződik a plazmafehérjéket és zsírokat tartalmazó nyirok a nyirokerek „szűrőállomásokon” mennek keresztül, ezek a nyirokcsomók: feladata védekezés>gyulladás kiszűrése, elpusztítása
Nyirokrendszer 1. A nyirok: a) fogalma: a kapillarisokból a szövetközti térbe kiszűrődött folyadék b) összetétele: víz, lúgos vegyhatású, plazmafehérje, zsír, elvétve lymphocyta c) elvezetés sajátosságai: a nyirokerek vakon kezdődnek a nyirokerek endothelje szelepszerűen működik 143
Nyirokrendszer 144
Nyirokrendszer a nyirokerek billentyűi szelepszerűen működik a nyirokerek kompressziója (szervek vagy izomműködés) serkenti a nyirokkeringést 145
Nyirokrendszer negatív mellkasi nyomás gyorsítja a nyirok áramlását 146
Nyirokrendszer 2. A nyirokutak: a) felépítése: ereknél tanultak a vénás rendszer "mellékpályája" 147
Nyirokrendszer b) lefutása → nyirokkapillaris → nyirokér → nyirokcsomó → nyirokér → nyiroktörzs → angulus venosusba torkollik 148
Nyirokrendszer 3. Nyirokcsomó: a) elhelyezkedése: általában felületesen, egy‑egy testtájék (vagy zsiger) határán található a nyirokerek útjába iktatva b) jellemzői: bab alakú képződmények kb. 2 mm - 2 cm nagyságú kötőszövetes tok veszi körül szerkezete: kéregállomány nyiroktüszők vagy nyirokfolliculusok → lymphocytaképzés 149
Nyirokrendszer Velőállomány: tágult sinusok → RES →fagocitáló sejtek domború oldalán lépnek be a nyirokerek (vas afferens) homorú oldalán (hilus) lépnek ki a nyirokerek 150
Nyirokrendszer c) működése: lymphocytatermelés (egy része a nyirokba kerül) védekezőműködés →fagocitosis: szerepük van a fehérje anyagcserében részt vesznek a vvt. lebontásában és képzésében 151
Nyirokrendszer 4. Nyirokszervek a) mandula (tonsilla) felépítése: hámmal borított nyiroktüszők feladata: T és B lymphocyták képzése →védekezés helyei: orr vagy garatmandula (tonsilla pharingea) a garat orri szakaszában található 152
Nyirokrendszer szájpadmandula (tonsilla palatina) a torok oldalfalán levő két redő között helyezkedik el nyelvmandula (tonsilla lingualis) a nyelvgyök állományában fordul elő 153
Nyirokrendszer a) lép (lien): jellemzője: kékesvörös, normálisan nem tapintható, páratlan szerv helye: a rekeszizom alatt a hasüreg bal oldalán 154
Nyirokrendszer a IX‑XI. borda magasságában érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a bal vesével és a vastagbéllel 155
Nyirokrendszer Lép felépítése és működése: tok: vékony kötőszövet, sérülékeny fehér pulpa: erek, lymphociták képzése tágult sinusok nyiroktüszőkhöz hasonló Malpighitestek (folliculi limphatici lienales) lymphociták képzése RES → védekezés 156
Nyirokrendszer Lép felépítése és működése: vörös pulpa: vérrel telt, laza kötőszövet vérraktározás (1/6) a károsodott kiöregedett vörösvérsejtek és thrombocyták kiszűrése ezek anyagainak részbeni epefestékké alakítása 157
Nyirokrendszer c) csecsemőmirigy (thymus) helye: a mellkasban a sternum mögött felépítése: több lebenyből áll 158
Nyirokrendszer velő és kéregállománya van nagysága és szöveti felépítése az élet során változik szerepe: T lymphocyta és fejlődése és érése → immunválasz 159
Nyirokkeringés élettana 1. A fej nyirokcsomói állkapocs alatti háromszögben és a fül mögött és előtt, az állkapocs szöglet alatt találhatók 160
Nyirokkeringés élettana a nyirok elvezetése truncus jugularis-on keresztül történik a bal oldali nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba 161
Nyirokkeringés élettana 2. A nyak nyirokcsomóiból kiinduló nyirokér a jobb oldalon a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldali a truncus lymphatici dextraba 3. A felső végtag és a mellkas nyirokelvezetése a nyirokcsomók a hónaljárokban helyezkednek el 162
Nyirokkeringés élettana a nyirok elvezetése truncus subclaviuson keresztül történik a bal oldalon nyirokér a ductus thoracicusba ömlik, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba 163
Nyirokkeringés élettana 4. A mellkas nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése tüdőkapu főhörgők mentén az aorta két oldalán a nyirokcsomókból a nyirok a truncus bronchomediastinalis keresztül vezetődik el ez az ér a bal oldalon a ductus thoracicusba, a jobb oldalon a truncus lymphatici dextraba ömlik 164
Nyirokkeringés élettana 5. A hasüreg nyirokelvezetése: a nyirokcsomók elhelyezkedése: a hasi szervek kapuja bélfodor az aorta két oldalán a nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chylibe kerül (II. ágyéki csigolya magasságában indul) cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 165
Nyirokkeringés élettana 6. Az alsó végtag nyirokelvezetése: a nyirokcsomók canalis inguinalis-ban helyezkednek el a két oldali nyirokcsomókból a nyirok a cysterna chyli-be kerül cysterna chyli később a ductus thoracicus-ba ömlik 166
Nyirokkeringés élettana 7. A truncus lymphatici dextra és a ductus thoracicus a jobb és a bal oldalon az angulus venosusban ömlik a vénás keringésbe 167
Ismétlő kérdések: Hol helyezkedik el a szív? Milyen szerepet játszanak a billentyűk? Melyek az erek típusai? Ismertesse a kisvérkör útját! Sorolja fel a vér feladatait! Mennyi az egészséges felnőtt ember pulzusszáma és vérnyomása? Sorolja fel a vér sejtjeit! Sorolja fel a nyirokrendszer részeit!