Konfliktus és társadalmi innováció a Magyar Szociológiai Társaság konferenciája Budapest, november 5–7. Vallásosság és politikai érdeklődés Csákó Mihály Csákó Mihály WJLF WJLF
Az MSZT évi konferenciája 9.szekció: Konfliktus és politikai szocializáció2 Az adatok forrása Az ELTE szociológia szakos szakmai gyakorlat keretében végzett fővárosi adatfelvételek hetedikesek körében: Az ELTE szociológia szakos szakmai gyakorlat keretében végzett fővárosi adatfelvételek hetedikesek körében: Időpontok és elemszámok: Időpontok és elemszámok: –1991: N= 62̶ 2002: N= 234* –1994: N=125 ̶ 2006: N= 742 –1998: N=250 ̶ 2010: N=1000 (terv) * Győr és Debrecen almintáival együtt az összminta N=508 fős.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció3 Az adatok A vallásosságról két kérdést tettünk fel: 1: Jársz-e hittanra? (i / n / szeretnék) 2: Milyen vallású vagy? 2: Milyen vallású vagy? (kat/ref/más/nem vallásos) A politikai szocializációról sok kérdés – dimenziók: érzelmek/ismeretek/attitűdök Itt most főleg az érdeklődés szerepel.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció4 Amit már tudunk – N=62 Első pillantás: Határozottan érdeklődik a politika iránt: 9,7% 9,7% Nagyon érdekelték a választások: 29,8% Mindkét szülőt érdekli a politika: 35,5%* 26 idősebb testvér közül érdekel a politika 2 főt.* 2 főt.* * Természetesen csak a kérdezett tudomása szerint.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció5 Amit már tudunk – 2.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció6 Amit már tudunk – 3.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció7 Amit már tudunk – 4.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció8 Amit már tudunk – 5.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció9 Amit már tudunk – 6. A hetedikesek vallásosságának áttekintésé- ből nemrégiben* arra a feltevésre jutottam, hogy: A vallásosság, a felekezeti hovatartozás, a hittanra járás az egyes gyerekek számára akár meghatározó hatású is lehet, de a hetedikesek mint korcsoport világában nem számottevő alakító tényező. DE: akkor ott nem vizsgáltam azt, hogy nem hat-e esetleg a politikai szocializációra? * Konferencia-előadás május 23-án a WJLF-n.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció10 Vallásosság és politikai érdeklődés
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció11 Mi politikai? (1994) Részt venne-e tüntetésen…Politikainak tartja 1 - Budapest levegőjének tisztaságáért23% 2 - azért, hogy a magyarok ne szoruljanak háttérbe saját hazájukban 63% 3 - azért, hogy a szegényeknek egyáltalán ne kelljen adót fizetni71% 4 - a "Tégy a gyűlölet ellen" mozgalom felhívására26% 5 - azért, hogy ne lehessen sértegetni az ország vezetőit74% 6 - a hadkötelezettség eltörléséért65% 7 - azért, hogy az állam támogassa több kedvezménnyel azokat, akik vállalkozásba fognak 82% 8 - azért, hogy ne bocsássanak el munkásokat a veszteséges vállalatoktól sem 41%
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció12 Vallásosság és politikai aktivitás Mi politikai? Miért tüntetnének? (1994) <1/3≈fele>2/3≈mindpolitikai Kato- likus (N=63) Refor- mátus (N=23) Más (N=19) Nem val- lásos (N=8)* (38) A levegő tisztaságáért (75) A magyarokért (50) A szegények adómentességéért 1880(38) A gyűlölet ellen 13011(0) A vezetők védelmére 1685(13) A hadkötelezettség eltörléséért (13) A vállalkozás támogatásáért (38) A munkások elbocsátása ellen
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció13 Utólagos hipotézisek 1994-es adatok alapján H1: A vallásosság elemei nem befolyásolják lényegesen a politikum elképzelését hetedikeseknél. H1: A vallásosság elemei nem befolyásolják lényegesen a politikum elképzelését hetedikeseknél. H2: A potenciális aktivitás sem ezekkel függ össze, inkább témafüggő. H2: A potenciális aktivitás sem ezekkel függ össze, inkább témafüggő. H3: A serdülők többségét a szegénység problémája és a nacionalista ideológia érinti csak meg annyira, hogy aktív fellépésre is késznek érezze magát. H3: A serdülők többségét a szegénység problémája és a nacionalista ideológia érinti csak meg annyira, hogy aktív fellépésre is késznek érezze magát. H4: A felekezeti megoszlás ebben a korban legföljebb egyes társadalmi személyiségjegyekkel és bizonyos attitűdökkel függ össze. H4: A felekezeti megoszlás ebben a korban legföljebb egyes társadalmi személyiségjegyekkel és bizonyos attitűdökkel függ össze.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció14 Vallásosság és politikai aktivitás (2002)
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció15 A vallásosság hatásának ellenőrzése (2002)
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció16 A vallásosság hatásának ellenőrzése (2006)
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció17 Összefoglalás A gyermekben a vallásos érzület és hit alakulása bizonyára nagyon különbözik a politikai-állampolgári érés folyamatától. Nagyon sokszor semmi kapcsolatot nem látunk közöttük. A gyermekben a vallásos érzület és hit alakulása bizonyára nagyon különbözik a politikai-állampolgári érés folyamatától. Nagyon sokszor semmi kapcsolatot nem látunk közöttük. Egyes sajátos helyzetekben azonban fontos hatásokra bukkanunk, amelyek mögött összefüggésrendszert sejtünk. Ilyen helyzeteket igyekeztem bemutatni. Egyes sajátos helyzetekben azonban fontos hatásokra bukkanunk, amelyek mögött összefüggésrendszert sejtünk. Ilyen helyzeteket igyekeztem bemutatni.
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció18 Hogyan tovább? „A sejtés nyavalyatörés.” (Hérakleitosz) (Hérakleitosz) Ezt elkerülendő: szisztematikusan kutatni kellene a lelki-világnézeti és a politikai-közéleti szocializáció összefüggéseit. (Is.)
MSZT konferencia, Budapest, szekció: Konfliktus és politikai szocializáció19 Köszönöm a figyelmet. Csákó Mihály WJLF / ELTE