MTA Regionális Kutatások Központja A fejlesztéspolitika területi hatásai Kovács Katalin VITAÜLÉS az MSZT Tér-Település-Társadalom Szakosztálya rendezésében május h. MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya 1067 Budapest, Teréz krt e. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 2 Tartalom 1.Polarizálódás = a térformáló erők hatásainak eredője 2.A támogatási rendszerek „ kedvezményezési preferenciái ” 3.Következtetések, javaslatok Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 3 I. Diagnózisok Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 4 Nagymértékű polarizálódás folyik, szétszakadóban van Magyarország, mert –a fejlettebb régiókban (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat- Dunántúl) a jó helyzetű, ezért kedvező társadalmi összetételű települések száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb ütemben –a fejletlen régiókban fordítva A széleken elhelyezkedők száma és aránya nő a középmezőny rovására Az északi-, északkeleti, dél-dunántúli régió veszélyeztetett zónáiban (társadalmi válságövezetek) a leszakadás mértéke ijesztő „Széthúzás” Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 5 Régiók A szegénységbe süllyedt A nagyon kedvező társadalom-szerkezetű települések részesedése a régiók településállományában (%) Dél-Alföld 0,45,14,02,8 Dél-Dunántúl 9,024,15,55,8 Észak-Alföld 9,630,71,32,1 Észak- Magyarország 5,322,31,53,0 Közép-Dunántúl 0,01,811,329,0 Közép-Magyarország Bp. nélkül 00 22,841,8 Nyugat-Dunántúl 0,21,911,725,0 Elszegényedő és gazdagodó települési társadalmak Forrás: saját szerkesztés Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 6 „U” alakzat: középről a pólusok felé A települések társadalmi összetétel szerinti csoportjainak változása 2005/1995 (%) 1.Minden középkategória csökken, leginkább az átlagos helyzetű települések csoportja 2.Ugyanakkor pólusokon lévő települések száma nő 3.A szegénységbe süllyedt települések száma majdnem 3,5-szeresére nőtt, a nagyon kedvező társadalmi összetételűeké „csak” megduplázódott. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 7 Az 500 lelkesnél kisebb népességszámú falvak társadalomszerkezete régiónként (Településkategóriák részesedése %) 1.Az Alföldön csak elszegényedő vagy szegénységbe süllyedt aprófalvak találhatók (ÉA 44+ DA 15) 2.A nagyon elaprózott településszerkezetű Nyugat-dunántúli Régió példázza a leginkább, hogy az elhelyezkedés és nem a település mérete a döntő. A régió 334 aprófalujának mintegy 55 %-a kedvező, vagy nagyon kedvező társadalomszerkezetű. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 8 A települési szinten mért szegénység területi dimenziói © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 9 Fejlődés és hanyatlás a térben Javuló társadalmi összetétel a szuburb övezetekben, Közép és ÉNY-Magyarországon mutatható ki, másutt romlott a lakosság szociális helyzete © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 10 II. A támogatási rendszerek kedvezményezési preferenciái Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 11 Erőviszonyok Fejlődés vs. hanyatlás Térbeli pozíció Magterületek, nagyvárosok Városhálózat Közlekedési csatornák Elérhetőségi viszonyok Beavatkozási politikák és csatornák Fejlesztéspolitika Intézmény és eszközrendszer, témakörök Összes támogatás : Hazai: 318 Mrd Ft (2,4%), NFT I: 636 Mrd Ft(5,2%)=1.006 Mrd Ft (7,6%) Gazdasági, piaci folyamatok Nemzetgazdasági beruházások Mrd Ft (100%) Demográfiai, társadalmi folyamatok öregedés gettósodás szuburbanizáció Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 12 A régiók támogatottsága Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 13 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek támogatottsága Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 14 A községek és városok támogatottsága Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 15 A kistelepülések támogatottsága Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 16 A kedvezőtlen társadalmi összetételű települések támogatottsága Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 17 A decentralizált területfejlesztési források „kedvezményezési preferenciái” © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 18 Az NFT I. „kedvezményezési preferenciái” © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 19 Nyertesek és vesztesek: a hazai és uniós támogatásokhoz való hozzáférés © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya © Koós Bálint, MTA RKK

MTA Regionális Kutatások Központja 20 A támogatási rendszerek „kedvezményezési preferenciái” : összegzés Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Kedvezményezési preferenciák Hazai decentralizált források NFT I. támogatások Konvergencia régiók LHH kistérségek Nem LHH kistérségek Községek Városok „Szegények-lakta” települések „Gazdagok-lakta” települések

MTA Regionális Kutatások Központja 21 III. Következtetések és javaslatok Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 22 Következtetések az erőviszonyokról és a „kedvezményezési preferenciákról” A települési-társadalmi kohézió gyengülése, az elszabaduló polarizálódás, elszegényedés annak ellenére következett be, hogy a hazai területfejlesztési források a konvergencia célok teljesülését szolgálták és elosztásuk kompenzációs jellegű volt. Mindez nem, legalábbis nem egyöntetűen mondható el az uniós támogatásokról. A támogatások már csak volumenük miatt sem képesek a piaci folyamatok térformáló erejének ellensúlyozására (a nemzetgazdasági beruházások 7,6%-át teszik ki!) Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 23 Realitások: a területi egyenlőtlenségeket növelő tényezők Hazai támogatások esetében –a decentralizált támogatásokhoz való hozzáférés „egyirányú” és egyféle logikát követő racionalizálása allokálási szint feljebb csúsztatása (megye helyett régió) –támogatási rendszeren belüli arányának volumen- csökkentése, majd eltűnése 2010-ben –Az uniós támogatások térnyerése, amelyek a magas abszorpciós kapacitású téregységeket kedvezményezik (nagy)városokat, kedvező társadalmi összetételű településeket Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 24 Javaslatok I. új fókuszok, területi alapú ágazati politikák A társadalmi válságövezetekben a legfontosabb problémák célzott kezelésére van szükség (pl. területi fókuszú, komplex szegénység-ellenes politikák) –A problémák enyhítését területileg érzékeny, összehangolt ágazati politikáknak kell vállalniuk Akadályok: Az uniós támogatások (szinte) kizárólagossága legalább 2013-ig –Demarkációs és kereszt-finanszírozási szabályok –A szakmapolitikák és a fejlesztéspolitikák tulajdonképpeni elválasztása –Túlbiztosítás és túlzott bürokrácia A területi szemlélet nagymértékű hiánya az ágazati politikákban Feladatok: Eljárásrendek egyszerűsítése, szakmai kontrollja A beavatkozási területek meghatározása az ágazati politikákban Beavatkozási eszközök meghatározása A „területi alapú” ágazati politikák hatásfokának ellenőrzését szolgáló indikátorok kidolgozása Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 25 Javaslatok II. Az allokációs szintek megváltoztatása A talapzat, vagyis az önkormányzati szint megerősítésére, a fejlesztési források további decentralizációjára és szintek közötti átrendezésére van szükség – Települési vagy kistérségi szint: kisléptékű infrastrukturális fejlesztések A területfejlesztési források egy részének (HÖF CÉDE, TEKI) alsó középszintre (jelenleg kistérség) vagy települési szintre helyezése (község/városfejlesztési normatíva?) – Regionális szint : gazdasági, infrastrukturális és környezeti fejlesztések [A regionális szinten elosztható hazai decentralizált fejlesztési források TRFC, LEKI) volumen-növelése és probléma-orientált felhasználása] Uniós gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési források nagyobb mértékű decentralizációja – Megyei szint: közszolgáltatás-szervezés és fejlesztés A közszolgáltatások működtetésével kapcsolatos autoritások és fejlesztési kapacitások visszaállítása A fejlesztési források elosztási szintjeinek megváltoztatása nem lehetséges a település(hálózat)i / térségi feladatmegosztás újragondolása és újrakottázása nélkül. Ez egyaránt érinti az önkormányzati, a területfejlesztési és a kistérségi törvényt. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

MTA Regionális Kutatások Központja 26 Köszönöm a figyelmet! Térségfejlesztési Kutatások Osztálya