A problémamegoldás lépései

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az algoritmus.
Advertisements

Programozási feladatok
83. (1 pont) A felsorolt végeredmények, hatások közül karikázza be a mondatszerű leírással (szöveggel) megadott algoritmus eredményét jelölő betűt, ha.
Definíciók: Algoritmus: bármely véges sok lépéssel leírható tevékenység. Olyan pontos előírás, amely megmondja, hogy egy adott típushoz tartozó feladat.
Bevezetés a programozásba - Az algoritmusok leírása
Összefoglalás Hardver,szoftver,perifériák Memóriák fajtái
Algoritmusok.
Adatelemzés számítógéppel
Algoritmusleíró eszközök
Hatékonyságvizsgálat, dokumentálás
Algoritmus Az algoritmus problémamegoldásra szolgáló elemi lépések olyan sorozata, amely: véges – azaz véges számú lépés után befejeződik, és eredményt.
Programozási alapismeretek 6. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 6.2/  Rekordok/struktúrák.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke A programozás alapjai 1. (VIEEA100) 9. előadás.
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 4. előadás
Programozás alapjai A programozás azt a folyamatot jelenti, melynek során a feladatot a számítógép számára érthető formában írjuk le. C++, Delphi, Java,
Programozási ismeretek oktatása: kód vagy algoritmus
Programozási alapismeretek 4. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 4.2/  A szöveg A szöveg.
Programozási alapismeretek 7. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 7. előadás2/  Sorozatszámítás.
Programozási alapismeretek 3. előadás
Programozási alapismeretek
Programozási alapismeretek 1. előadás
Programozási alapismeretek 10. előadás
Programozási alapismeretek 9. előadás. ELTE Horváth-Papné-Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 9. előadás2/
Programozási alapismeretek 12. előadás. ELTE  Tapasztalatok a rendezésről Tapasztalatok a rendezésről  Keresés rendezett sorozatban Keresés rendezett.
Programozás alapjai.
Algoritmusok Az algoritmus fogalma:
Programozás módszertan
Algoritmusok Tusnádi István
ELTE Szlávi - Zsakó: Programozási alapismeretek 5.1/ Keresés Specifikáció:  Bemenet: N:Egész, X:Tömb[1..N:Valami]
ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 8.1/ Kiválogatás Specifikáció:  Bemenet: N:Egész, X:Tömb[1..N:Valami]
ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 10.1/ Összegzés mátrixra Feladat: Egy mátrix elemeinek összege.
ELTE Szlávi - Zsakó: Programozási alapismeretek 5.1/ Sorozatszámítás Specifikáció (a végleges) :  Bemenet:
ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 3. 1/
Programozás I. Ciklusok
Az algoritmusok áttekinthető formában történő leírására szolgáló eszközök Páll Boglárka.
Algoritmusok.
ALGORITMUS.
Algoritmusok.
ALGORITMUSOK.
3.2. A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans fogalma, szerepe, deklarációja.
Programozási nyelvek.
Algoritmusok.
Specifikáció Specifikáció Követelményei: Tömör legyen, egyértelmű, precíz, jól formalizált, szemléletes, érthető Meg kell adni a program bemenő adatait.
Algoritmus szerkezetek
Programozási alapismeretek 11. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 11.2/ Tartalom  Rendezési.
Algoritmusok.
Programozás és programozás módszertan
Az algoritmuskészítés alapjai
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 2. előadás.
Programozás, programtervezés
Algoritmusok. Az algoritmus meghatározott sorrendben elvégzendő műveletek előírása, mint azonos típusú (matematikai, logikai) feladatok megoldására alkalmas.
Algoritmizálás és programozás tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT Az algoritmuskészítés.
Összeállította: Sashalmi Tibor
Programozási alapismeretek * A Zh-írás módszertana.
Algoritmizálás, adatmodellezés
Programozási alapismeretek 10. előadás. ELTE Szlávi-Zsakó: Programozási alapismeretek 10.2/  Kiválogatás + összegzés.
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás.
Adatszerkezetek és algoritmusok 2008/ Algoritmus Az algoritmus szó eredete a középkori arab matematikáig nyúlik vissza, egy a i.sz. IX. században.
TÁMOP /1-2F Felkészítés szakmai vizsgára, informatika területre modulhoz II/14. évfolyam Az interaktív vizsga jellegzetes feladattípusainak.
NJSzT Nemes Tihamér Országos Középiskolai Sámítástechnikai Tanulmányi Verseny.
Programozás alapjai Készítette: Csiszár Nóra Anita
Algoritmusok Tusnádi István
Programozási alapok.
Algoritmizálás.
Bevezetés a programozásba Algoritmikus gondolkodás
Algoritmusok Az algoritmus fogalma:
Számítógépes algoritmusok
Algoritmusok szerkezete
Algoritmus készítés.
Előadás másolata:

A problémamegoldás lépései INFOÉRA 2006 2006.11.18 A problémamegoldás lépései Mintapélda: házépítés Mi az, ami látszik? Mi az, ami ténylegesen mögötte van? 1. Igényfelmérés (szempontok: család mérete, elképzelése, pénz) 2. Tervezés (alaprajz, anyagigény) 3. Szervezés (ütemterv vagy vállalkozó) 4. Építkezés (anyagbeszerzés, kivitelezés) 5. Használatba vétel (szemrevételezés - szépség, kipróbálás - jóság) 6. Beköltözés, bentlakás (módosítgatás, újabb hibák, ...) Juhász István-Zsakó László: Informatikai képzések a ELTE-n

A programkészítés folyamata 1. Specifikálás (miből?, mit?)  specifikáció 2. Tervezés (mivel?, hogyan?)  adat- + algo-ritmus-leírás 3. Kódolás (a gép hogyan)  kód (reprezen-táció + implementáció) 4. Tesztelés (hibás?)  hibalista (diagnózis) 5. Hibakeresés (hol a hiba?)  hibahely, -ok 6. Hibajavítás (hogyan jó?)  helyes program 7. Minőségvizsgálat, hatékonyság (jobbítható?)  jó program 8. Dokumentálás (hogyan működik, használha-tó?)  használható program 9. Használat, karbantartás (még mindig jó?)  évelő (időtálló) program

A nyelvek (magyar, gépi) közelítése Nyelvi szintek Magyar  Algoritmusleíró Programozási nyelv  Gépi nyelv A nyelvek (magyar, gépi) közelítése

Az algoritmus fogalma Utcai telefon használata: Vedd fel a kagylót! Dobj be egy 100 Ft-ost! Várj tárcsahangra! Tárcsázz!

Az algoritmus fogalma végrehajtható (van hozzá végre-hajtó) lépésenként hajtható végre a lépések maguk is algoritmusok pontosan definiált, adott végre-hajtási sorrenddel egy folyamat véges hosszúságú, időben esetleg végtelen leírása

Az algoritmus fogalma Szörpautomata használata: Válassz italt! Dobj be egy 100 Ft-ost! Nyomd meg a megfelelő gombot! Várj amíg folyik az ital! Vedd ki az italt! Idd meg!

Az algoritmus fogalma Az alapalgoritmus elemei: egymásutáni végrehajtás nemdeterminisztikusság párhuzamosság

Az algoritmus fogalma Szörpautomata használata: Válassz italt! Dobj be egy 100 Ft-ost! Nyomd meg a megfelelő gombot! Ismételd nézd a poharat! amíg folyik az ital! Vedd ki az italt! Idd meg! Új algoritmikus elem: ismétlés feltételtől függően

Az algoritmus fogalma Szörpautomata használata: Válassz italt! Ha van 100 Ft-osod akkor Dobj be egy 100 Ft-ost! különben Dobj be két 50 Ft-ost … Új algoritmikus elem: választás két tevékenység közül, esetleg nemdeterminisztikus választás

Az algoritmus fogalma Dobj be két 50 Ft-ost: Ismételd 2-szer: Dobj be egy 50 Ft-ost! Új algoritmikus elem: ismétlés adott darabszámszor

Az algoritmus fogalma Az algoritmusok összerakási módjai: Szekvencia (egymás utáni végre-hajtás) Elágazás (választás 2 vagy több tevékenységből) Ciklus (ismétlés adott darabszám-szor vagy adott feltételtől függő-en)

A specifikáció 1. Bemenő adatok (értékhalmaz, mér-tékegység) 2. Ismeretek a bemenetről (előfeltétel) 3. Eredmények (értékhalmaz, …) 4. Az eredmény kiszámítási szabálya (utófeltétel) 5. A megoldással szembeni követelmé-nyek 6. Korlátozó tényezők 7. A használt fogalmak definíciói

A specifikáció Tulajdonságai 1. Egyértelmű, pontos, teljes 2. Rövid, tömör, formalizált 3. Szemléletes, érthető Specifikációs eszközök 1. Szöveges leírás 2. Matematikai megadás

Példa: háromszög Példa: 3 szám lehet-e egy derék-szögű háromszög 3 oldala? Bemenet: x,y,zR Kimenet: lehetL Előfeltétel: x>0 és y>0 és z>0 Utófeltétel: lehet= (x2+y2 = z2)

Példa: háromszög Be: x,y,z Példa: 3 szám lehet-e egy derékszögű háromszög 3 oldala? Be: x,y,z lehet:=(x2+y2=z2) Ki: lehet

Példa: háromszög xx:=x2 Példa: 3 szám lehet-e egy derékszögű háromszög 3 oldala? xx:=x2 yy:=y2 Zz:=z2 lehet:=(xx+yy==zz)

Példa: másodfokú egyenlet Adjuk meg a másodfokú egyenlet egy megoldását! Az egyenlet: ax2+bx+c=0 Mi a megoldás? Előbb: mi a feladat? Biztos van megoldás? Biztos egy megoldás van?

Példa: másodfokú egyenlet Bemenet: a,b,c R Kimenet: xR Előfeltétel: a0 (mi lenne, ha megengednénk?) Utófeltétel: Mindig van megoldás? Egy megoldás van?

Példa: másodfokú egyenlet Kimenet bővítés: Kimenet: xR, vanL Utófeltétel: van=(b24*a*c) és van 

Példa: másodfokú egyenlet

Példa: másodfokú egyenlet másképpen Megoldás: d:=b2-4*a*c van:=d>0 Ha van akkor Program vége.

Algoritmusleíró nyelvek Szöveges leírás Mondatokkal leírás Mondatszerű elemek – pszeudokód Rajzos leírás Folyamatábra Struktogram