2. Koordináta-rendszerek és transzformációk

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Koordináta transzformációk 2
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Számítógépes geometriai leíró nyelvek
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
Koordináta transzformációk
Koordináta transzformációk
Geometriai Transzformációk
Analitikus (koordináta) geometriai gyorstalpaló
Geometriai transzformációk
Geometriai modellezés
Geometriai modellezés
Regresszió számítás Mérnöki létesítmények ellenőrzése, terveknek megfelelése Geodéziai mérések – pontok helyzete, pontszerű információ Lineáris regresszió.
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
VEKTORMŰVELETEK Készítette: Sike László Kattintásra tovább.
Transzformációk kucg.korea.ac.kr.
A számítógépi grafika matematikai háttere
Agárdy Gyula-dr. Lublóy László
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
Mérés koordináta mérőgépen KMG programozásának alapjai
Kamerák és képalkotás Vámossy Zoltán 2004
2. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
Pontrendszerek mechanikája
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
P z : egy „elemi” projektív transzformáció M = ( m m m m ); P z = ( ) | m m m m | | | | m m m m | | | ( p p p p ) ( 0 0 r 1 ) az.
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk 2.1. Koordináta-rendszerek 2.2. Az egyenes és a sík egyenlete 2.3. Affin transzformációk 2.4. Projektív transzformációk.
Mérnöki Fizika II előadás
Számítógépes geometria
2. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
Koordináta-geometria
3.3. Axonometrikus ábrázolások Rövid áttekintés
Bevezetés a Számítógépi grafikába - előadás
3.4. Perspektív ábrázolások
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Készítette: Kreka Bálint
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
MATEMATIKA GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK: Egybevágósági transzformáció
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
1. feladat Az ábrán egy épülő ház tetőszerkezetét látjuk. A „mester” szerint ez akkor lesz a legstabilabb, ha a „ferde” CD nyeregtetőt annak F felezőpontjában,
A modern fizika matematikája a középiskolában
1. előadás Statika fogalma. Szerepe a tájépítészetben.
Vektorok különbsége e-x = [ex-xx ey-xy ez-xz] e e-x x szempozíció
Analitikus geometria gyorstalpaló
Transzformációk Szirmay-Kalos László. Transzformációk (x,y) (x’,y’) = T(x,y) l Tönkre tehetik az egyenletet l Korlátozzuk a transformációkat és az alakzatokat.
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
2.2. Az egyenes és a sík egyenlete
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK.
2. hét: Síkbeli erőrendszerek eredője Készítette: Pomezanski Vanda
Egyenes vonalú mozgások
előadások, konzultációk
2. előadás.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
Számítógépes grafika I. AUTOCAD alapok
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
3.4. Perspektív ábrázolások
3.2. Axonometria – Műszaki rajzok párhuzamos vetítéssel
Bevezetés a számítógépi grafikába
Alapvető raszteres algoritmusok, szakasz rajzolása, DDA, MidPoint algoritmus.
Bevezetés a számítógépi grafikába 1.Bevezetés: A Számítógépi grafika tárgya 2.Képek kódolása 3.A geometrikus grafika alapjai 4.Koordináta-rendszerek és.
3D grafika összefoglalás
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Készítette: Horváth Zoltán
Függvényábrázolás.
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Előadás másolata:

2. Koordináta-rendszerek és transzformációk 2.1. Koordináta-rendszereink 2.2. Az egyenes és sík egyenlete 2.3. Az E. tér projektív lezárása 2.4. Affin transzformációk 2.5. Projektív transzformációk 1

Amit tudni illik . . . Összefoglaló:  G19-Matematikai-alapfogalmak-ti.html

Mire jó nekünk az analitikus geometria? Geometriai modell (GM): tárolás, építés pontok, vonalak, felületek – testek Elemzés, átalakítás: geometriai számítások transzformációk Rajzolás: geometrikus képek; vetületek - transzformációk API 3

2.1. Koordináta-rendszereink A Descartes-féle derékszögű koordináták Polár-koordináták Gömbkoordináták, henger-koordináták Baricentrikus koordináták ( Homogén koordináták)

a Descartes-féle (ferdeszögű) KR Egy KR-t meghatároz: - egy pont (origó, kezdőpont) - a rajta átmenő 3 (2) irányított egyenes (tengelyek), amelyek kifeszítik a teret (a síkot), - és a tengelyeken kijelölt egység Egy pont helyének megadása: 3(2) koordinátájával: P = (x, y, z)T // vagy (x, y, z) ! ! ! a pont vetülete a tengelyekre a másik két tengely síkjával párhuzamosan

DKR (a Descartes-féle, derékszögű KR) Kijelöli 5 „pont”: O, X, Y, Z, E Pontok: P = (x, y, z)T = (x) |y| (z) kétféle irányítás: jobbsodrású (jobbos, jobbkezes), + Z felől nézve: X  Y: CCLW balsodrású (balos, balkezes)

A síkban: Kijelöli 4 „pont”: O, X, Y, E Pontok: P = (x, y)T = (x) (y) kétféle irányítása: jobbsodrású (jobbos, jobbkezes), X tengely  Y tengely: CCLW balsodrású (balos, balkezes)

A képernyő kr.: balsodrású !

A képernyő kr + mélység: jobbos

Síkbeli polárkoordináták (ti) P = ( r,  ); ( 0 r ), ( 0 < 2) O: kezdőpont, x: polár-tengely,  : a pozitív elfordulás iránya.

Síkbeli polárkoordináták (ti) PK  DK : x = r  cos , y = r  sin  DK  PK : r = x2+y2 és  = arctan( y / x ), ha x  0 és x  0 = 0, ha y = 0 és x > 0 = , ha y = 0 és x < 0 =  /2, ha x = 0 és y > 0, ill. y < 0 = meghatározatlan, ha x = y =0 (a kezdőpont).

Gömbkoordináták, henger-koordináták (ti) Alapsík (XY), benne PKR: O, r,  és a Z tengely, gömbkoordináták: P = (r, , ); r: 0 r : polárszög; <2 az alapsíkban) azimut; 0  vagy -/2 /2

Gömbkoordináták, henger-koordináták (ti) henger-koordináták: ( r, ,  ) GK  DK : x =  cos  = r  sin   cos ; y =  sin  = r  sin   sin , z = r  cos    = r  sin = x2+y2, (az alapsíkban) DK  GK : . . .

Pontrendszer súlypontja (olv) p1,m1 p2,m2 p3,m3 M Pi tömegpontok; i = 1,2,…,n; Pi pont, pi , helyvektor, mi tömeg A pontrendszer súlypontja: a pontok súlyozott összege; M = (  mi · pi ) /  mi M =  (i · pi ); i = mi /  mi ; 0 < i < 1;  i = 1 Más mi súlyokhoz, más súlypont A i súlyok arányosan változtathatók ! 15

Baricentrikus koordináták (1) a0, a1,…,an  E n ; n+1 pont kifeszíti az n dimenziós teret E n –ben minden X ponthoz egyértelműen: {0, 1,…, n} valósak: X = 0a0 + 1a1 +…+ nan;  i=1 Súlyozott összeg, a súlyok összege 1. {i}: az x-nek {ai}-re vonatkozó baricentrikus koordinátái 16

Baricentrikus koordináták (2) X = 0a0 +1a1 +…+ nan;  i=1 Súlyozott összeg, a súlyok összege 1. Például: egy egyenesen (n=1): X = 0a0 +1a1 {i} homogén jellegű koordináták: { 'i }  { h  i } ; h  0 ugyanaz a pont Ha egy P pont baricentrikus koordinátái pozitívak, P az alappontok konvex burkán belül van. 17

Koordináta-rendszereink Descartes-féle derékszögű koordináták Polár-koordináták Gömbkoordináták, henger-koordináták Baricentrikus koordináták ( Homogén koordináták - később)