A duál-polarimetrikus mérések alapelve, a paraméterek meteorológiai alkalmazása Horváth Gyula, Nagy József Meteorológiai Tudományos Napok 2004 november.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Összetett kísérleti tervek és kiértékelésük:
Advertisements

A hőterjedés differenciál egyenlete
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Energiatermelés külső költségei
Számítógépes algebrai problémák a geodéziában
Készítette: Glisics Sándor
Készítette: Glisics Sándor
1. Anyagvizsgálat Feladat Tervezés számára információt nyújtani.
VER Villamos Berendezések
CSAPADÉKTÍPUSOK.
A RADARMETEOROLÓGIA ELEMEI. Alapelvek Mikrohullámú impulzus, visszaverődés jól értékelhető, ha: Jellemzők: Csúcsteljesítmény: Radiofrekvencia: PRF (pulse.
Hullámoptika.
Lineáris és nemlineáris regressziók, logisztikus regresszió
MI 2003/ Alakfelismerés - még egy megközelítés: még kevesebbet tudunk. Csak a mintánk adott, de címkék nélkül. Csoportosítás (klaszterezés, clustering).
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
az MSAccess programmal
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Hősugárzás Radványi Mihály.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
III. előadás.
A szervezetek elemzésekor felvetődő kérdések A szervezetek strukturális és funkcionális kérdései (a szervezetek felépítettségére vonatkozó kérdések). A.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Dr. Csurgai József Gyorsítók Dr. Csurgai József
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Csapadék területi átlagának meghatározása
Az OEP lehetséges szerepe az ellátási hibák felismerésében és megelőzésében „(Elkerülhető) ellátási hibák az egészségügyben” országos konferencia, Budapest,
Fényszórás (sztatikus és dinamikus) Ülepítés gravitációs erőtérben
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
Csirmaz Kálmán Országos Meteorológiai Szolgálat
A SZÉLENERGIA KUTATÁSA DEBRECENBEN Tar Károly A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE KIEMELT HETE DEBRECENBEN NOVEMBER 2-6.
Kvantitatív Módszerek
Idősor elemzés Idősor : időben ekvidisztáns elemekből álló sorozat
Érzékenységvizsgálat
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Alapsokaság (populáció)
Lineáris regresszió.
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
A MÉRÉSI HIBA TERJEDÉSE
© Farkas György : Méréstechnika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Költség-minimalizálás az ellenőrző kártyák alkalmazásánál Feladatmegoldás, kiegészítés.
Antennarendszerek és mikrohullámú távérzékelés
Korreferátum Herczeg Bálint: Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata Horn Dániel Tudományos munkatárs Hétfa műhely, Budapest, 2014.
Valószínűségszámítás II.
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.
Elektromágneses hullámok
A problémakör vázlatosan:
Az atommag alapvető tulajdonságai
Hibaszámítás Gräff József 2014 MechatrSzim.
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
E, H, S, G  állapotfüggvények
Mechanikai hullámok.
Hegesztési folyamatok és jelenségek véges-elemes modellezése Pogonyi Tibor Hallgatói tudományos és szakmai műhelyek fejlesztése a Dunaújvárosi.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Műholdas helymeghatározás 6. előadás
Nulla és két méter között…
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
Innováció és fenntartható felszíni közlekedés konferencia 2016
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
A folyadékállapot.
Mérési skálák, adatsorok típusai
Előadás másolata:

A duál-polarimetrikus mérések alapelve, a paraméterek meteorológiai alkalmazása Horváth Gyula, Nagy József Meteorológiai Tudományos Napok 2004 november

 Duál-polarimetrikus mérések alapelve  Problémák, motiváció  Duál-polarimetrikus radarmérések  Dual-polarizációs paraméterek bemutatása  A paraméterek alkalmazási lehetőségei  A csapadékban való gyengülés korrekciója  Csapadékintenzitás becslés  Halmazállapot osztályozás  Összefoglalás

 Hagyományos radarmérés: adott irányban szűk, horizontálisan polarizáltelektromágneses hullámot bocsátunk ki. (mikrohullámú tartományban az EH. sebessége: c = km/s). Problémák, motiváció

 A kibocsátott keskeny hullámnyaláb valamilyen távoli tárgyra (meteorológiai cél, csapadékelem) esik: - elnyelés - áteresztés - szórás -> visszaverődés, visszaszórás = radar-echó A radarral a visszaszórást, reflektivitást mérjük  Elektrodinamikai visszaverődés, szórás jellegű Problémák, motiváció

 Problémák!  Sohasem egyetlen csapadékelemet vizsgálunk, hanem egy térfogatot  A vizsgált térfogatban nagy számú szóró részecske van: - geometriai formája - mérete - halmazállapota eltérő lehet  változatos kombinációik alakulhatnak ki

Problémák, motiváció  Általános radaregyenletet -> Kibocsátott és a vett jel teljesítménye közti összefüggés G M - az antenna erősítési tényező λ- a hullámhossz h- az impulzushossz θ- a nyalábszélesség B- konstans P V - a vett jel teljesítménye P K - a kibocsátott impulzus teljesítménye η - a reflektivitási tényező r - a radartól vett távolság  Két változó paraméter

 A reflektivitás -> függ a mérési térfogatban lévő cseppek átmérőjétől (méret, alak, halmazállapot)  Ismernünk kellene a mérési térfogatban minden egyes csepp méretét, komplex törésmutatóját, ami lehetetlen Problémák, motiváció C – konstans K – komplex törésmutatótól függő rész D i – cseppátmérő V – mérési térfogat Reflektivitás, amit a radarral mérünk

 A mérési térfogatot (V) alkotó D i átmérőjű csapadékelemek jellemzésére: -> méreteloszlás függvényeket használnak: Radarmeteorológiában Marshall-Palmer eloszlás Problémák, motiváció A meteorológiai célok (csapadékelemek) bonyolult rendszerének leírására nem alkalmas -> bonyolultabb  A meteorológiai célok (csapadékelemek) bonyolult rendszerének leírására nem alkalmas -> bonyolultabb szórásmodellek szükségesek pl.: * Különböző fázisokra alkalmazható * Különböző részecskeformákra alkalmazható

 Egyszerűbb -> mérni tudjuk a méretbeli, alakbeli, halmazállapotbeli különbségeket -> méréssel adunk becslést a vizsgált térfogatban lévő csapadékelemek tulajdonságaira  Nem egy, hanem több, különböző irányban polarizált elektromágneses hullám -> duál-polarimetrikus technika  Elméleti alapok -> évtizedekkel ezelőtt megszületettek  Napjainkban már a technikai lehetőségek is adottak A duál-polarimetrikus radarmérések

Két különböző irányban polarizált (horizontális és vertikális) impulzust használunk A duál-polarimetrikus radarmérések Duál-polarizáció:

 Duál-polarizációs mérés alapelve: őő ő irányban -> a különböző szórási tulajdonsággal rendelkező részecskék a különböző irányban polarizált sugárzást másként verik vissza  A meteorológiai célok -> eltérő szórási tulajdonságok  A visszaverődés során  megváltozhat a polarizáció iránya ő lehet a reflektivitás értéke  eltérő lehet a reflektivitás értéke  fázisszög különbségek léphetnek fel. A duál-polarimetrikus radarmérések

ő  Eltérő reflektivitás értékek a különböző polarizálási irányokban  A polarizáltság irányának megváltozása

A duál-polarimetrikus radarmérések  Fázisszög megváltozás mértéke más lehet a különböző irányban polarizált nyaláb esetében

 Eddigi radarparaméterek -> nem alkalmasak az ilyen típusú változások, különbségek leírására.  Milyen módon mérjünk mit mérjünk?  Új elméleti úton meghatározott paraméterek bevezetése szükséges ! Elvárások a paraméterekkel szemben:  Mérhető mennyiségek (reflektivitás, fázisszög)  Ezekből számíthatóak  A gyakorlatban jól alkalmazhatóak legyenek, a felsorolt változásokat, különbségeket egyértelműen leírják A duál-polarimetrikus radarmérések

Reflektivitás különbségen alapuló paraméterek  Depolarizációs arány Z HH - horizontálisan kibocsátott, horizontálisan vett jel Z VV - vertikálisan kibocsátott, vertikálisan vett jel Az impulzusokat felváltva bocsátjuk ki, váltott üzemű radarral mérhető, nem szükséges a két csatorna együttes működése Z DP = 10log 10 (Z HH -Z VV ) A duál-polarimetrikus paraméterek

Differenciális reflektivitás  Differenciális reflektivitás Reflektivitás különbségen alapuló paraméterek Z HH - horizontálisan kibocsátott, horizontálisan vett jel Z VV - vertikálisan kibocsátott, vertikálisan vett jel

Napkor : km Z VV Napkor : km Z HH

Napkor : km Z DR

A duál-polarimetrikus paraméterek Lineáris depolarizációs arány  Lineáris depolarizációs arány Polarizáció változáson alapuló paraméterek Z HH - horizontálisan kibocsátott, horizontálisan vett jel Z HV - horizontálisan kibocsátott, vertikálisan vett jel Az impulzusokat mindig azonos irányban polarizálva bocsátjuk ki, csak kapcsolt üzemű radarral mérhető, szükséges a két csatorna együttes működése (vétel közben)

 Differenciális visszaverődési fázis  φ H,V (r) különbsége φ DP (r)  Folyékony halmazállapotú csapadékelemek jellemzésére -> lapultság foka -> jó becslés  Előny -> nincs gyengülési effektus  Monoton növekvő folytonos függvény -> jól kezelhető A duál-polarimetrikus paraméterek Fázisszög változással kapcsolatos paraméterek φ H,V (r) – Teljes fázisszög változás r távolság alatt horizontális/vertikális polarizációs irány esetén

Napkor : km Z H

Napkor : km φ DP

Fázisszög változással kapcsolatos paraméterek  Specifikus fázisszög változás  Fázisszög változás különbségének (  távolságegységre (km) vett  Fázisszög változás különbségének (  DP (r)) távolságegységre (km) vett megváltozása  Származtatott paraméter -> közvetlenül nem mérjük A duál-polarimetrikus paraméterek

Országos Meteorológiai Szolgálat 1999 Budapest - Dual-polarizációs Doppler-radar (C-band) Z, Z DR – analóg jelfeldolgozás 2003 Napkor - Dual-polarizációs Doppler-radar (C-band), K DP, Φ DP Z, Z DR, K DP, Φ DP, - digitális jelf Pogányvár - Dual-polarizációs Doppler-radar (C-band), K DP, Φ DP Z, Z DR, K DP, Φ DP - digitális jelf.

 Duál-polarizációs technika az utóbbi években gyors fejlődésnek indult (technikai lehetőségek adottá váltak)  Alkalmazás során -> empirikus összefüggések -> esettanulmányok alapján, konkrét területre, időszakra vonatkoznak  Fontos! -> Az összefüggések adaptációja, helyi klimatikus, időjárási viszonyokhoz való igazítása  Saját összefüggések kidolgozása

A csapadékban való gyengülés korrekciója  A kibocsátott impulzus a csapadékelemeken szóródva veszít energiájából, gyengülést szenved a csapadékzónán való áthaladáskor. (Mindez X-band és C-band radarok esetében jelentős)  A reflektivitás értékeiben mindez hibát okoz  Empirikus formula  Csapadékintenzitás becslése során -> hiba Z- reflektivitás R- csapadék intenzitás a,b- konstansok (a=200, b=1,6) A csapadékban való gyengülés korrekciója

A gyengülés: A h definíció szerint (b=0,99  1)  Reflektivitás gyengülésének korrekciójára vonatkozó eljárások alapját képezi (Z DR szintén) K DP Φ DP  K DP helyett -> gyakran Φ DP Z h – valós reflektivitás Z hm – mért reflektivitás

A csapadékintenzitás becslés  Felszíni csapadék mennyiség meghatározása -> radarmeteorológia egyik fő feladata.  Esőcseppek -> lapított gömb alakú részecskék -> Lapítottság foka a cseppnagysággal összefüggésben ismert.  Polarimetrikus paraméterek -> becslés a lapítottságra -> becslés a cseppméretre  Empirikus formulák egy vagy több duál paraméterrel A csapadékintenzitás becslés

 Duál paramétert használó empirikus formulák R(K DP,Z DR ) = a*(K DP )b* 10 [c*Z DR ] R(Z H,Z DR ) = d*(Z H ) e *10 f*Z DR R(K DP ) = g*(K DP ) h R(Z H ) = (i*Z H ) j R(Z H,Z DR ) = k* (Z H ) l * (Z DR ) m Mindehhez szükséges a duál paraméterek korrekciója

A csapadék-halmazállapot osztályozás  Osztályozó táblázatokat alkotnak -> egy vagy több duál paraméter alapján Értékpár (vektor) -- halmazállapot  Esettanulmányok alapján, tapasztalatti úton  OMSZ Gyári EDGE osztályozó táblák => különböző időjárási helyzetekre előállítva ( használható három): A csapadék-halmazállapot osztályozás

Víz-tábla

A csapadék-halmazállapot osztályozás Jég-tábla

A csapadék-halmazállapot osztályozás Hó-tábla

Napkor : km Z DR Napkor : km Z HH

Ismeretlen Sűrű hó Szitálás Eső Nagy jégszem Napkor : km Halmazállapot

Napkor : km Z DR Napkor : km Z HH

Ismeretlen Sűrű hó Szitálás Eső Nagy jégszem Napkor : km Halmazállapot

 Országos Meteorológiai Szolgálat -> OTKA pályázat ( T OTKA )  Elméleti eloszlásmodellek, reflektivitás és polarizációs paraméterek közti összefüggések vizsgálata  Duál-polarizációs radartechnika gyakorlati alkalmazása szempontjából fontos kutatási terület

Összegzés  Összegzés  A duál-polarimetrikus radartechnika gyors fejlődésnek indult az utóbbi években  A hagyományos radarmérések hibáinak kiküszöbölésére megoldás lehet a duál-polarizáció  Még nem „bejáratott” módszerek, fontos megtalálni, adaptálni a megfelelő algoritmusokat  Magyarország -> három duál-polarizációs radar -> rendszeres duál mérések

Köszönöm a figyelmet!

Napkor : km Z VV Napkor : km Z HH